Az azúrkék tán' a boldogság színe?
<br>Az ott fenn a pilóták játékszere?
<br>Szabadon csak repkednek, mint madár,
<br>Az ő életvágyuk teljesült már.
<br>
<br>A madárnál, felhőnél gyorsabbak,
<br>Mint a villám, le és fel… cikáznak.
<br>De marad a kérdés; szabadok-e?
<br>Fejük felett… a kabin plexije.
<br>
<br>Vecsés, 1999. február 20. – Kustra Ferenc József
<br>
A héja repül a galamb után,
<br>Mert enni szeretne ma délután.
<br>A galamb, ő a béke… menekül,
<br>Utolérik, halállal szembesül.
<br>
<br>Vecsés, 1999. május 24. – Kustra Ferenc József
<br>
Az est, halványuló vérkoszorúja,
<br>Gyorsan belevész az éj sötétjébe.
<br>Hatalmat kap sötétség birodalma,
<br>Rigók sem repülnek éjsötét kékbe.
<br>
<br>Ember ki nem lát az ily’ mély sötétben,
<br>Otthon marad, családi életet él.
<br>Kint kóvályogjon macska a sötétben,
<br>Neki a sötét természetes, így él.
<br>
<br>Elcsitul minden, készülünk másnapra,
<br>A pirkadat, majd valami újat hoz.
<br>Reggelre lehull éj sötét kalapja,
<br>Mi pozitívan állunk pirkadathoz.
<br>
<br>Vecsés, 2000. február 26. – Kustra Ferenc József
<br>
De, hogyan tovább…?
<br>
<br>(9 soros)
<br>Megszülettünk, ez lét!
<br>Hallgatjuk, szív zörejét,
<br>Meg a test napi neszét.
<br>Megszülettünk, már lét…
<br>Van, kinek ősz lengi… létét,
<br>Berozsdásítja… elméjét.
<br>Megszülettünk, volt lét!
<br>Mindnek kaszás suhintja létét,
<br>Nyitja, túlvilági életét.
<br>***
<br>
<br>Életre keltem már.
<br>De a boldogság nem vár
<br>Tárt karokkal sodor ár!
<br>Tudom, szép lehet - bár!
<br>Most valahogy még jót nem áll!
<br>Bú és könny kéz a kézben jár.
<br>Feledni olyan kár!
<br>Cipőm talpához tapad a sár,
<br>Télben ragad, sír a hideg nyár.
<br>***
<br>
<br>Túl korán érkeztem,
<br>Hét hónapra születtem,
<br>Ám nem adtam életem!
<br>Életre születtem,
<br>Mindenért kellett küzdenem,
<br>Az élet nem kímélt engem.
<br>Megszülettem, éltem…
<br>Egyszer el kell mennem, nem kétlem.
<br>A halál mondja ki majd: Végem…
<br>
<br>Vecsés, 2018. szeptember 13. – Mórahalom, 2019. június 9. – Szabadka, 2019. február 15 – Kustra Ferenc – az első csokrot én írtam, a 2. –t Farkas Tekla, - a 3. –t Jurisin Szőke Margit, a címe: Egyszer el kell mennem…
<br>
Közelg’ az ősz - Renga-láncvers, fél haiku-láncban…
<br>
<br>Simogató szél
<br>Csiklandozza őzeket.
<br>Este nincs hőség.
<br>Susogó falomb.
<br>Lassan itt van a végzet,
<br>Borul már az ég.
<br>Gomolygó ködben
<br>Károgás, szárnysuhogás.
<br>Éhező sereg.
<br>Simogató szél
<br>Viselése, esőben…
<br>Őzbunda csepeg.
<br>Susogó falomb.
<br>Remény, csendben marad most,
<br>Egy lélek sem szól.
<br>Gomolygó ködben
<br>Esti fények nincsenek.
<br>Tejfehér miden.
<br>Simogató szél.
<br>Érkezik a borulás.
<br>Őzek, bújnának…
<br>Susogó falomb.
<br>Esős lesz az őszi táj.
<br>Közeledik épp...
<br>Gomolygó ködben
<br>Nyirkos utak csúszósak.
<br>Veszteglő kocsik.
<br>Simogató szél
<br>Ringatja, magányos fát.
<br>Őzike, fekszik.
<br>Susogó falomb.
<br>Fák ágai mesélnek.
<br>Virágok fáznak.
<br>Gomolygó ködben
<br>Ködfátyol, tájat takar.
<br>Szürkeség honol.
<br>Simogató szél,
<br>Kis patak, hűlő vízzel.
<br>Karcsú őzbakok.
<br>Susogó falomb.
<br>Csillagtakaró szakad...
<br>Fél a végtelen.
<br>Gomolygó ködben
<br>Ködruhát ölt az erdő.
<br>Könnyező ágak.
<br>Simogató szél,
<br>Villámcsapás és zápor.
<br>Nap már lanyhán süt.
<br>Susogó falomb.
<br>Titkot rejt fáknak szíve.
<br>Levél lehullik.
<br>Gomolygó ködben
<br>Fonnyadt levelek hullnak.
<br>Átázott avar.
<br>Simogató szél
<br>Illattalan esőszag.
<br>Matt színű este.
<br>Susogó falomb.
<br>Földön avartenger lesz -
<br>Színes kavalkád.
<br>Gomolygó ködben
<br>Avarkönny az esőcsepp.
<br>Levél sem zizzen.
<br>Simogató szél.
<br>Idős, terebélyes fa.
<br>Eső csak, hull rá.
<br>Susogó falomb,
<br>Halk rekviem éledez’:
<br>Bánat beszédes.
<br>Gomolygó ködben
<br>Keskeny csapáson, őzek.
<br>Halvány kontúrok.
<br>Simogató szél…
<br>Szédeleg a szélvihar!
<br>Hirtelen… dörgés.
<br>Susogó falomb.
<br>Nyár mosolya halványul.
<br>Végleg jön az ősz.
<br>Gomolygó ködben
<br>Éjszaka fázós, hideg.
<br>Menhelykeresés.
<br>Simogató szél
<br>Nem zavarja felhőket!
<br>Eső, megered.
<br>Susogó falomb.
<br>Mindenhol elmúlásszag,
<br>Ez várható volt.
<br>Gomolygó ködben
<br>Páracseppes fűszálak.
<br>Deres pirkadat.
<br>Simogató szél
<br>Megtelik tócsa… vízzel.
<br>Minden vizes lett.
<br>Susogó falomb.
<br>Vidám felhők nincsenek…
<br>A Nap is szenved.
<br>Gomolygó ködben
<br>Távolság láthatatlan.
<br>Hajón, van ködkürt…
<br>Simogató szél
<br>Felhők, még eloszlanak.
<br>Szivárványos ég.
<br>Susogó falomb.
<br>Ködfátyol borít mindent.
<br>Nyálkás az idő.
<br>Gomolygó ködben
<br>Homályt törő fény kereng.
<br>Világosodik.
<br>
<br>Vecsés, 2018. aug. 15. - Szabadka, 2018. aug. 22. - Mórahalom, 2018. aug. 29. - Kustra Ferenc József- 36 darabos Renga-láncvers. A „Simogató szél” kezdetűeket én írtam, a „Susogó falomb” kezdetűeket Farkas Tekla. A „Gomolygó ködben” kezdetűek Jurisin Szőke Margit munkája.
<br>

Értékelés 

