Kirándult a vihar is, kutyafuttában?<br><br>(3 soros-zárttürös)<br>Az őszi napsütésben álmosan susogtak a falevelek,<br>Napsütés, nyárias ízt vitt a lombokba? éltek a levelek.<br>Az őszi napsütésben álmosan susogtak a falevelek.<br><br>(10 szavas)<br>Ősznek fénye fürdette a faleveleket,<br>Nyár nedűje még éltette őket.<br>*<br><br>A felhősödés hirtelen elkezdődött,<br>Magasban a sok esőfelhő előjött?<br>A felhősödés hirtelen elkezdődött.<br><br>Váratlanul az égen sötét, morc felhők gyülekeztek,<br>Gomolyogtak, tekintetükkel fenyegettek.<br>*<br><br>(bokorrímes)<br>Szél is oly' hirtelen kezdődött, alacsony-repülésben támadta erdőt,<br>Az eddig szinte napozva hervadó levelek, fellármázták lomberdőt.<br>Az első szélroham, biztos csak tartalékból volt, egyeztették teendőt.<br><br>(Haiku)<br>Szél kerekedett,<br>Fújt, segítségért dudált.<br>Felsírt az erdő...<br>*<br><br>Aztán gyorsan ideért a már rendesen kiképzett szélroham,<br>Ez már mély-repülésben támadta a földet, rohant, boldogan...<br>Tépte a lombokat, mintha haragudna, ez volt... szuronyroham.<br><br>Szélvihar tombolt,<br>Mindent magával sodort.<br>Földön, tört lombok.<br>*<br><br>Mi meg csak ültünk egy sátorban és fogtuk, szél, ne vigye,<br>Közben imádkoztunk, legyen ennek vége, de ízibe.<br><br>Mikor lesz vége...?<br>Kértük, reméltük... legott!<br>Elfáradt kezek.<br>*<br><br>Aztán hirtelen eltűntek a felhők, vihar is elment,<br>Szerencsére nem lett kárunk, ő meg már tovább nem hergelt...<br>Aztán hirtelen eltűntek a felhők, vihar is elment.<br><br>Hittük, végünk... ám, ahogy jött, eltűnt,<br>Szerencsénkre, kárt nem szenvedtünk.<br>*<br><br>Az őszi napsütésben álmosan susogtak a falevelek,<br>Napsütés, nyárias ízt vitt a lombokba? éltek a levelek.<br>Az őszi napsütésben álmosan susogtak a falevelek.<br><br>Ősznek fénye fürdette a faleveleket,<br>Nyár nedűje még éltette öket.<br><br>Minden él, virul, <br>Ám lassan elcsitul,<br>Az ősz ránk simul.<br><br>Vecsés, 2017. október 1. Szabadka, 2018. szeptember 16. ? Kustra Ferenc ? A verset és a 3 soros-zárttükrös- öket én írtam, alájuk a 10 szavasokat és a senrjú -kat, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyesének címe: ?Ősznek fénye?

Őszből a télbe? a tanka csokrot eredeti Baso féle stílusban írta meg a szerzőpáros.<br><br>Napsütés ragyog,<br>Szélhárfán, dallam csendül.<br>Fázós hajnalok.<br>Faágakon szél zenél,<br>Múlt szerelemről mesél.<br>*<br>Sárga avarba<br>Belehalt a jó idő!<br>Nagyúr a múlás.<br>Didereg szívem, lelkem,<br>Hiányzik a szerelem.<br>*<br>A hűvös szélben<br>Keringőznek, levelek.<br>Ez, utolsó tánc!<br>Így ősz vége idején,<br>Elmúlás szívet emészt.<br>*<br>Levél, csak zizeg,<br>Esőcseppek gurulnak.<br>Lassan tar ágak.<br>Felhőkönnyek hullanak,<br>Emlékek nem fakulnak.<br>*<br>Idő, ködfátylat<br>Tereget mindenhová.<br>Tejfehér semmi.<br>Hitet veszteni vétek,<br>Míg az érzések élnek.<br>*<br>Néma kerítés<br>Öleli ködfoltokat.<br>Elbujt végtelen.<br>Teszem kezem kezedbe,<br>Ölelj, végy védelmedbe.<br>*<br>Télen a köd is<br>Átszitál a fasoron.<br>Kár, nagyon is kár?<br>Kérek csókot szememre,<br>Dalol szívem keblemben.<br>*<br>Üvöltő vihar,<br>Belefúj a kéménybe.<br>Kandalló köhög.<br>Súgod fülembe: Ne félj!<br>Mond, kérlek, mi bánt?- mesélj.<br>*<br>Párás időben<br>Hallgatag a szél csendje.<br>Hajnal zúzmarás?<br>Ha az ősz már telet vár,<br>Utolsó tangó még jár.<br><br>Szép hófehérség,<br>Olyan, mint egy takaró.<br>Zengő jégcsapok.<br>Tovatűnt őszi varázs,<br>Érkezik a nagy fagyás.<br>*<br>Erdőre borult,<br>Vastag a hótakaró.<br>Napmeleg, hideg.<br>Ha befed mindent a hó,<br>Szívem nem lesz oly bohó.<br>*<br>Rideg és fagyos,<br>Földön halódó szirom.<br>Virágról hullott.<br>Tovaszállt minden álmom,<br>Nem is éltem... sajnálom!<br><br>Vecsés, 2017. augusztus 13. ? Szabadka, 2017. augusztus 18. ? Kustra Ferenc ? A haikukat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A versrész címe:?Tovaszállt minden álmom!?

Tekergőzik, csúszik a kígyó,<br>Előre menni, neki is jó.<br><br>Sétál és cammog az elefánt,<br>Jó nagy állat, de nem félj, nem bánt.<br><br>Szőrös és csíkos lett a tigris,<br>Így, el tud bújni, akárhol is.<br><br>A másik csíkos meg a zebra,<br>Nem az, aki tengerész vala.<br><br>Sok pikkelyes lett a halacska,<br>Fölfelé úszik a folyóba.<br><br>Nagy, teknőt hord hátán a teknős,<br>Ez megvédi bajtól, nem félős.<br><br>Erdők, hegyek királya: medve,<br>Nem helyes, menni vele szembe.<br><br>Nagyon régen él már a kajmán,<br>Álmélkodhatsz a fogazatán.<br><br>Fákon mászik, ugrál a majom,<br>Mondja: jöhetsz te is, ha hagyom.<br><br>Földön jár gyorsan, orangután,<br>Kerüld, mert fut az ember után.<br><br>Rikító színes a kakadunk,<br>Tán? a legfeltűnőbb madarunk.<br><br>Van még a vastagnyakú bivaly,<br>Erős, őt sohasem éri baj.<br><br>Prérin, sokszor látni csorda gnút,<br>Áll, előadja a mélabút.<br><br>Fura vízi lény a tintahal,<br>Meg a neve is az, mert nem hal.<br><br>Vízben fickándozik, ebihal,<br>Hajh? béka lesz ő nem tintahal.<br><br>Veszélyes húsevő; piranha,<br>Biz? mindent lerág, tövig, csontra.<br><br>Sokféle fajta van; skorpió<br>Az ember jobb, ha óvakodó.<br><br>Őslény a kacsacsőrű emlős,<br>Igaza van, embertől félős.<br><br>Vándormadár a fehér gólya,<br>Messzi vidékek hírhozója.<br><br>Eresz alatt fészkel a fecske,<br>Kedvenc étele a legyecske.<br><br>Jászolba kötve áll a tehén,<br>Csak áll, sziesztázik, kérődzvén.<br><br>Legyen kese, vagy arabs a ló,<br>Ráülni és vágtatni oly' jó.<br><br>Tyúkudvarban élnek a tyúkok,<br>Jók vasárnap a rántott húsok.<br><br>Árokparton béget a birka,<br>Gyapjúja, tövig le van nyírva.<br><br>Tél! Üvöltenek a farkasok,<br>Bizony ettől félnek a kosok.<br><br>Jó melegben durmol a cica,<br>Menj ki és fogj egeret még ma.<br><br>Szürke, surranva megy az egér,<br>Ha fél, a sajt lyukba is befér.<br><br>De nagy és kövér a víziló,<br>Szerinte, csak dagonyázni jó.<br><br>Látszik, eltűnik; kaméleon.<br>Azt hisszük, csak levél az ágon.<br><br>Hosszú, ragacsos nyelvű; hangyász,<br>Bizony, ő termeszvárban az ász.<br><br>Szarva van és szakálla; kecske,<br>Gidája mondja: mekegecske.<br><br>Igazi vadállatka a borz,<br>Van rokona is, a büdös-borz.<br><br>Vörös és hegyes orrú; róka,<br>Ő az erdők-mezők lovagja.<br><br>Északi vidéken él a grizzly,<br>A sétálókat ijesztgeti.<br><br>Ha síelsz és látod: hópárduc,<br>Siess el, ne maradjon ott cucc.<br><br>Nagy, fekete madár a holló,<br>Kicsalják tőle a sajtot, ó!<br><br>Fejjel lóg lefele; bőregér,<br>Nincsen tolla, csak bőr és sok ér.<br><br>Piros pöttyös; katicabogár,<br>Őt szeretjük, szerencsebogár.<br><br>A kajmánhoz hasonló a gyík,<br>Nyáron, köveken sütkérezik.<br><br>Sokfelé repül, ugrik: sáska,<br>Káros ő, jobb, ha nem látjuk ma.<br><br>Tengerek lakója a bálna,<br>Fél is tőle a kicsi márna.<br><br>Vadvizek lakója: vízipók,<br>Film is van róla, ő csodapók.<br><br>Agyaras és csíkos: vaddisznó,<br>Hej, a kedve mindig támadó.<br><br>Erdők szép állata: őzike,<br>Rőt színű és barna a szeme.<br><br>Földalatti utat fúr vakond,<br>Hogy ő miket tud? Hinnéd? Most mond.<br><br>Nedveset szeret: csigabiga,<br>És mindig hátán van a háza.<br><br>Nyáron, zümmög és csíp a szúnyog,<br>Tőle az ember, biz' viszolyog.<br><br>Fákat járja, nem asztalos; szú,<br>Mindent átfúr, biz' kemény orrú.<br><br>Udvaron ugrálnak a kutyák,<br>A portát és a gazdit óvják.<br><br>Gyorsan úszik, mint a hal; fóka,<br>Így róla is szólt, e mondóka.<br><br>Vecsés, 1998. december 22. ? Kustra Ferenc

A sötétség? oly? nagyon mohó,<br>Elnyeli a fényt? így nem bohó.<br>A sötétség? több mint az árnyék,<br>Nem érdekli? fény hiány fájjék.<br><br>Sötétnek is vannak árnyai,<br>Életnek is fájó pontjai.<br>Sötétben nem látjuk a rosszat,<br>Csukott szemmel álmodunk jókat!<br><br>Vecsés, 2003. június 14. ? Kustra Ferenc

A tenger hullámai nem csitulnak<br>Szelek óriási nagyot korbácsolnak.<br>Készültünk, védelemre, intézkedtünk.<br>Más kezében sorsunk, van-e Istenünk?<br><br>Gyömrő, 2003. április 24. ? Kustra Ferenc