Idő 
Értékelés 
Értékelés A szomszéd háború mellett, kialakult a Közel-Keleten egy nagyon is véresebb háború…
<br>
<br>(leoninus)
<br>A szomszédnak van egy hosszan tartó háborúja, meg van sok-sok temetetlen halottja.
<br>Vannak katonák, ki meghaltak, de elvesztek, meg vannak ki lakói a kert-földeknek…
<br>Ritkán, de biz' akadhat köztük, amikor a tábornok is megy… belőle nincsen száz egy.
<br>A egyszerű katona kit elhantoltak, hol meghalt, ki fiai mellől csak úgy kihalt…
<br>*
<br>
<br>(senrjon)
<br>Az egyszerű embert már
<br>Rögvest elfelejtették… már nincs!
<br>Ők, ártatlanok.
<br>
<br>Úgy tűnik, hogy a halál
<br>Maga, mulandóságért harcol
<br>Ő a végsegéd!
<br>
<br>Fekete kosok gyónnak,
<br>Ha pénz nem érkezik időbe!
<br>Élősködők ők!
<br>
<br>Ők háború robbantók,
<br>Katonahalál… kasszírozok.
<br>Élősködők ők!
<br>*
<br>
<br>(leoninus csokor)
<br>Sirattatlan a katona, ki eltűnt nem került elő, családja meg a könnyet nyelő.
<br>Sirattatlan a katona, kinek van... gyermekei, de apját már nem tudja tisztelni!
<br>Sirattatlan a katona, ki frontról megszökött és nem ért oda, amerre üvöltött.
<br>
<br>A tábornokok még szabadságot is kaphatnak, katonáknak ezek légből kapottak.
<br>A fekete kosok tengereken nyaralnak, gyerekeiktől dicséreteket kapnak.
<br>Ezek az emberek a TV -ben nézik a háborút, amit emlegetnek, mint repedtsarkút.
<br>
<br>Katonák meg a más frontján sajátkezűleg harcolnak, majd meg ajándék halált kapnak!
<br>Olyan még nem volt, hogy a katona kezdett háborút, tábornok meg átélte halál-bút.
<br>Kosnak és tábornoknak ebéd után van kávé, katonának akkor sem, ha nem málé.
<br>
<br>A kosok élősködői, Harpagonok, a sirattatlan emberiség vámszedői.
<br>Kosok, akik háború nélkül kiírták Föld lakósságát, Önös érdekből és csakis!
<br>
<br>Van: volt katona, sok darabjából, sokfelé folyt vér, de ő már nem tudja, mit sem remél.
<br>Frontvonal csatatér, tábornok csak bizakodik, a katona már nem él, így nem remél.
<br>A családja, remeg az apáért, a férjért, kiről nem tudják, hogy már nem él a remélt…
<br>
<br>Özvegy anya kihez megy férjhez, ha kosok kiirtották férfiakat, nincs ima kéjhez…
<br>Kipusztultak a férfiak, akkor, hogy épül újra a népesség, nem... női képesség…
<br>Csatatéren, főleg nyáron romlik a konzerv, de kost nem érdekli, csak, bevétel csakis.
<br>*
<br>
<br>(3 soros-zárttükrös)
<br>A család a temetőben, keresztnél sírdogál, életsodrásról hosszasan meditál,
<br>Kicsiből nőtt gyerek meg az apukájára nem is emlékszik, próbálkozik, meditál…
<br>A család a temetőben, keresztnél sírdogál, életsodrásról hosszasan meditál.
<br>
<br>Vecsés, 2023. november 26. –íródott: a világ, az emberiség jelen történelmi, már eszkalálódott háborús és nagy világkatasztrófára mutató helyzetéről. A TV. híradókban egész nap mutatják a valóságot…
<br>
A téli nap, vakítóan süt…
<br>Hótakaró visszaveri fényt,
<br>Én meg nézem, mint egy átszellemült.
<br>Úgy élem meg, mint egy leányregényt.
<br>*
<br>Hófehér a hó,
<br>A tisztaság szépsége…
<br>Hógolyó fehér.
<br>
<br>Vecsés, 1998. december 22. – Kustra Ferenc József
<br>
Avagy: tagadni a múltat?
<br>
<br>A jövő titok,
<br>De a végzet intézi…
<br>Múlt meg, úgy, ahogy…!
<br>*
<br>Másodpercenként
<br>Létezik, jövő kezdet.
<br>Csak múlt alapján!
<br>*
<br>A vágy, csak álom,
<br>Vagy teljesül, vagy soha…
<br>A múlt, biztos pont!
<br>*
<br>A múlttól félni
<br>Dőreség, vissza nem jön.
<br>Csak… kutakodni!
<br>*
<br>Előttünk tenger
<br>Sok kérdés múltba vezet.
<br>Múlt, mégis jelen…
<br>*
<br>Múlt hullámai,
<br>Visszatekintenek majd,
<br>Valóság ködbe.
<br>*
<br>Múlt, feneketlen,
<br>Ködös pusztasága él!
<br>Világosodás.
<br>*
<br>Ókori vársánc
<br>Élet sok problémája.
<br>Múlt nem nyeli el.
<br>*
<br>Reggel ébredni,
<br>Halott tegnap-tudattal.
<br>Fatalista múlt.
<br>*
<br>Emberek sorsa
<br>Múltban pecsételődött.
<br>Pofonegyszerű.
<br>*
<br>A bajt keresni
<br>Nem kell. Jön az magától.
<br>Múlt történések…
<br>*
<br>Mély csenddel elvész
<br>A bennünk élő múltunk.
<br>Ez, identitás?
<br>
<br>Vecsés, 2016. január 21. – Kustra Ferenc József
<br>
Fehér avar lesz a hópelyhekből szőtt terítő,
<br>Én, majd, ha járok a puha hó selymen,
<br>Lépésem zajtalan, puha, nesztelen.
<br>Hópehelyből az avaron lesz fehér terítő.
<br>
<br>Apró dombokat, torlaszokat épít szellő,
<br>Hallgasd a végtelen, nem semmi üzenetét,
<br>Milliónyi lélek várja, minden betűjét.
<br>Fentről meg csak zúdul le a sötét hófelhő…
<br>
<br>Kerti asztalunkon, hófehér a terítő,
<br>Éjjel van, már fehér dunna borítja kertet,
<br>A kemény hidegben látni a leheletet.
<br>Fehér a föld, a rét, a csalitos, az erdő.
<br>
<br>A tél jeges lehelete most a kertész,
<br>Feltámad a szél, de ezt el nem fújja,
<br>Házunk fala a hótorlaszt felfogja.
<br>Nyáron erre gondolva, legott megáll ész.
<br>
<br>Lassan úgy érzem, megállt a fehér idő,
<br>Csillagok messze a felhők fölött ragyognak,
<br>Lehet, erőlködnek, de minket nem láthatnak.
<br>Talán, lesz még tavasz és jön a langy szellő…
<br>
<br>Vecsés, 2013. január 13. – Kustra Ferenc József - Landi Krisztián „Havazás” c. verse ihletésével.
<br>
Eredeti Basho féle haikuban és senrjúban
<br>
<br>Vetkőzteti a
<br>Mindenséget, pörére.
<br>Kopaszodó ág…
<br>*
<br>Hideg lombhullás,
<br>Búcsúzás a zöld nyártól.
<br>Nap langyosan int…
<br>*
<br>Mezőség gubbaszt,
<br>Jövőre újraéled.
<br>Már nincs jó idő.
<br>*
<br>Szénakazal az
<br>Ifjaké. Búvóhelyük.
<br>Őszi kaszálás.
<br>*
<br>Ősz bolyong utcán,
<br>Hajnalban, dérkabátban.
<br>Fázósan toporog.
<br>*
<br>Erdő, már színes,
<br>Sok levél, sárgán hullik.
<br>Daruék, úton…
<br>*
<br>Ködhomályba vész,
<br>A múlt minden melege.
<br>Hideg eső hull.
<br>*
<br>Köd borította
<br>A reggel ébredő fényt.
<br>Sötét homálya.
<br>•
<br>Borult ég alatt,
<br>Ködön kéne átlátni.
<br>Gátló sűrűség.
<br>*
<br>Csak reménysugár,
<br>Hogy napsugár még meleg.
<br>Hűtő fergeteg.
<br>*
<br>Nyár elszökött.
<br>Sunnyogott a hó elől.
<br>Hideg büntetés.
<br>*
<br>Fagyottság érzés,
<br>A szétszaggatott ruha.
<br>Hideg fagyhalál.
<br>
<br>Vecsés. 2015. május 3. - Kustra Ferenc József
<br>
