Versek » Élet versek » 6. oldal
Idő    Értékelés
Versben, európai stílusú tankában és apevában…

Hajnali fényben úgy látom, még sötét árnyék úszik,
És e szerint, akkor a sötétségem el, nem múlik?
Gubbasszak én csak tovább, amíg a Nap fel nem kúszik?

A csend, –hallom még- hörgőn-sóhajtva távozik,
Felkelő nappal ő így már nem találkozik.
Estig valahol egy árnyékban várakozik.
*
Éjszaka, nyugszik
A világ, csend lesz az úr!
Hallható sötét.
A sötétség szárnyat bont,
Hál minden, csend álmot font.
*
Napfény generál
Hangoskodást, zajokat.
Csendben aludni.
Süt a Nap, ébredj, kelj fel!
Halld a zsongást, ez jó jel.
*
Hatvan voltam... öregszem, már majdnem hetven vagyok,
Vándorút végét nem látom, de arra haladok.
Fáradó kezemmel, én már nagyon nem markolok.
*
Előre menni,
Életút leküzdése.
Vége, mit hozhat?
Lépni alig van erő,
De, légy még elég merő.
*
Öregség rágja a testem
Próbálja nyűni a lelkem…
Én ezt nem várom… ellenzem!

Az
Idő
Múlása
Marja énem.
Fékezni?! Nem megy...
*
Az éjszakai bársonyos és csendes sötétség, napfénybe fúl,
Ilyen öregen ember csak vár, de nem tudhatja, hogy alakul…
Idő az utat, majd mutatja, kendőzetlenül, táblátlanul...

Persze életedben a sorsod, a nyűgöd, a bajod, mint ellened vétett!
De, persze életből egy van, így élvezd, mert halálig gyönyörű az élet.

Vecsés, 2016. május 21. – Szabadka, 2017. október 24. – Kustra Ferenc József – a verset és a haikukat én írtam, alájuk a verset és az apevát, szerző-, és poétatársam Jurisin Szőke Margit.
A vegyes címe: „Légy még elég merő”
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 20
Az öregségről versben, apevában és 10 szavasokban…

Ahogy körbenézünk, feltétlenül.
Bár, nem teljesen leplezetlenül.
Mind öregszünk... olyan féktelenül.

Az
Idő
Foga már
Annyiunkat
Kikezdett... bizony.

Nem is értjük, csak nézelődünk,
Hogy mivé lettünk... és kételkedünk.
*

Az élet, ma már nem is emberi, egy lidércnyomás,
Olyan, mint amikor a ködben rohansz és koppanás…

Tehetetlen lét,
Gyötrő aggály.
Homályos
Jövő,
Csőd.
*

Öregnek az emlékek már, nagyon fontosak, az volt élete,
Fiatalok még nem értik és lehet, hogy ez lesz a végzete…
Múltat le és megtagadni csak egy bűnözőnek kell?
A többieknek meg az életüket szeretni kell?

Az
Emlék
A volt lét!
Tudni fogod
Midőn múlté lesz.

Múlttól szabadulni nem lehet,
Nem is kell, szeresd az életet!
*

Fiatal ma olyan, magában hiszi,
Mindent kreatívan megváltoztatni,
Ezért is üres az udvaron az akol…
Az öregek biz' nem csináltak semmit jól...

Ők
Hiszik
Okosak.
Úgy jó minden,
Ahogy csinálják.
*

Nyugdíjasnak a bomba, hogy vegetálva, hogy lehet élni,
Ez, át is hatja az életét, ettől jogosan kell félni…
Gyötörnek a gondolatok, múlt szépsége, és a jövő!
Kinek nem sok van hátra, ő a gondot-hagyó elmenő…

Vecsés, 2017. augusztus 5. – Szabadka, 2017. október 25. –Kustra Ferenc József – a verset én írtam, az apevákat és a 10 szavasokat, szerző-, és poétatársam Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ,,Homályos jövő’’
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 23
Emlékező meditálás versben és apevában…

Rátok nézek ó, halványodva, múltba bújt emlékek,
Ki öregszik, annál már gyengülnek emlékezetek.
Deres hajba keseredik az életem elpárolgó cseppje,
A fizikai testnek is már elmúlt, éltető vehemense.

Múlt
Fátyla
Takarja
Emlékeit.
Semmibe tűnnek.

Már
Lassul
Teste. Fogy
Habitusa s
Emberi léte.
*
Hosszú úton eltévedtet, a holdsugár hazavezet,
Útközben, sok csillag is bocsát ki vezető fényeket.
Hosszú úton az életvándor gyűjti az emlékeket,
Öregen meg már mire is emlékszik? Ó, emlékezet!

Múlt
Évek
Emlékét
Gyűjtögette.
Semmit érők már.

Tév
Útról
Hazatért.
Emlékeit
Még őrzi...minek?
*
Hosszú úton az ember látott már karón, éneket károgó varjút,
És ezt is eltette emlékbe, mint a sok illatfelhőt, sziromszagút.
Már csak önmagunknak élünk és a még előjövő emlékeknek,
Bár a szerepek, amit betöltenek, már halványak a szíveknek.

Vecsés, 2017. július 1. – Szabadka, 2017. október 8.- Kustra Ferenc József - A verset én írtam, az apeva párokat, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 27
Életről, látomás… versben, HIAQ –ban, apevában és 10 szavasban.

Fény nincs már létemben,
Elvesztem lét tévútjain.
Szenvedés életem.
*
Gyertyaláng, mint az élet, fénye iránytű,
Szerintem meg mocskos az élet, egy tetű.
Elképzelni sem tudom, milyen ki, boldog…
Az én lelkem gúzsba van kötve, csak óg-móg.
*
Bús,
Komor
Életem,
Boldogságom
Koporsója lett.
*
Mint másnak is, vannak kis és nagy vágyaim,
Teszek értük, vagdalkoznak kardlapjaim.
Mindez kevés, csak a levegőt suhintom,
Üres az életem, nekem nincs megváltóm.
*
Vágyaim nem apadnak,
Élni szeretnék... hiába! Életemben már, mindent learattak...

Vecsés, 1999. szeptember 18. – Szabadka, 2017. október 7. – Kustra Ferenc József – a verset én írtam, a HIAQ –t, az apevát, a tízszavast, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit.
A vegyes címe: „Céltalan élet”.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 31
Öregkori bölcselkedés… versben, apevában és tízszavasokban.

Van, hogy élet barátként öleli a fejedet,
A kósza szellő meg, lobogtatja hajtincsedet...
Vannak, szép emlékek a lelked rejtett zugában,
Meg van csúnya, előtérben... tarol, egymagában...
Van bizony sokszor, hogy a szomorúság betakar,
Mért kevés, amikor az örömmámor elural?

Az
Élet
Ad és vesz,
Jót és rosszat.
Miért több a rossz?

Szép emlékek szívedben élnek,
Az nem biztosítéka a boldog öregségnek.
*
Valamiért van benned bűntudat?
És ez nagyon vissza-húzólag hat?
Ezért van, aki téged nem becsül többé?
Meg van, aki már nem mosolyog, rád többé?
Zaj uralta csendes napjaidon, léhán-bénán sétálsz?
Fájdalom szaggatja a fejedet! Problémákkal, mit vársz?

Rossz
Döntés.
Megbántad...
Nincs bocsájtás.
Van-e megoldás?

Egyszer tévedsz... senkinek nem kelessz.
Bűntudat emészt, most mihez kezdesz?
*
Az életút olyan, mint amit precízen lebombáztak,
Ha nem figyelsz, gondolatod foglya lesz, e pompázatnak.
Téged is bámul a Nap, sőt néha rád is süt,
Meleg sugár megbocsátó! Ez vissza nem üt.
Gondolatod, ha beleesik a bombatölcséredbe...
Fejedbe dől el, hogy mi lesz! Csinálj rendet fejecskédbe...

Nincs
Minden
Még veszve.
Tégy magadért,
Mássz ki kráterből!

Mentsd tönkretett életed,
Újjá már nem építheted,
Elviselhetővé még teheted.

Vecsés, 2016. június 19. – Pancsova, 2017. szeptember 29. – Kustra Ferenc József – a verset én írtam, az apevákat és a tízszavasokat, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: „Újjá már nem építheted...”
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 17