Versek » Élet versek » 4. oldal
Idő    Értékelés
Tudod, kérlek, ha egész éltedben rendes voltál,
Családot, barátokat szeretted, imádkoztál,
Akkor majd megadatik Te számodra az öröklét…
Mindenki szívében tovább élsz… ez az öröklét.

Vecsés, 2012. július 22. - Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 6
Egy álomba csöppentem hirtelen,
Nem is értettem, mi történik velem.
De oly csodás lett az életem,
Mit már remélni sem mertem.
Kit megérint ez az érzelem,
Feledni nem tudja sohasem.
De az álom nem valóság,
S véget is ér oly hirtelen.
Ám az életem, nem lesz
Már többé a régi énnekem.
Beküldő: Végh Erika
Olvasták: 13
Ó! A szélkakas,
Folyvást szolgálatban van.
Pihenni sem tud.
Ifjonc, pörög szüntelen,
Le nem áll, türelmetlen.
*
Ó! A szélkakas,
A kémény legfőbb őre.
Füstirányító.
Kéményen szél karolja
Ő a füstöt sodorja.
*
Ó! A szélkakas,
Gólyákat elüldözi,
Harcos kéményőr.
Hű őre a kéménynek,
Gólyák nem fészkelhetnek.
*
Ó! A szélkakas,
Nélkülözhetetlen ő.
Szélerőt befog.
Fontos, szélirány jelző,
Ő nem csirke kergető...
*
Ó! A szélkakas,
Egy csirkét sem szerethet.
Társ nélkül forog.
Dombról, sok csirke lesi,
Észre őt mért nem veszi?
*
Ó! A szélkakas,
Nem kapar, reggel csendes.
Nincs trágyadombja.
Kacérkodását vágyják...
Nap, mint nap csak őt várják.
*
Ó! A szélkakas,
Szélcsendben is van füstje.
Száll, kékes égbe!
Lágy szellő már nem hajtja,
Őt az egylet még várja...
*
Ó! A szélkakas
Is öregszik, már rozsdás.
Csendes nyikorgás...
Idő múlt -foga- marta...
Alig hallik, jaj, szava.
*
Ó! A szélkakas,
Kis szélben már nem forog...
Sok tyúk... leves lett!
Már nem mozdul...nem heves,
Terítéken... tyúkleves.
*
Ó! A szélkakas,
Ha nincs szél. nem dolgozik...
Leves lett… tyúkból.
Vigyázz hát kibe szeretsz!
Lesz belőled tyúkleves....

Vecsés, 2013. június 9. – Szabadka, 2018. szeptember 18. – Kustra Ferenc József – a fél haiku láncot én írtam, alá a tanka verset, szerző-, és poéta társam Jurisin, Szőke Margit. A vers címe: Vigyázz, kibe szeretsz...
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 5
Nem mese szinten…

Az élet szépséges…
Fölmerülhet probléma
És a sok rossz, nem óda…
Az élet, nagy csoda…
Van, kinek lesz hosszú lét,
Kerülje… az betegségét.
Az élet egyszeri…
Boldognak lenni, a mát megélni,
Mit élet kínál és túlélni.
***
Szép az élet, szeresd!
Van, hogy fájdalmat okoz,
Ám boldogságot is hoz.
Élni érdemes! Élj!
Ragadd meg a pillanatot,
Éld meg hát a boldogságot!
Egy életed van, óvd!
Ne tékozold el, ne légy kevély,
Élj okosan, nincs még egy esély!

Vecsés, 2018. szeptember 8. – Szabadka, 2018. október 16. – Kustra Ferenc József – az első 9 sorost én írtam, míg a másodikat –sedoka- filozófia alapján, „más szemszögből”- szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit, aminek a címe: Az élet nem mese...
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 8
Valahol, vonat zakatol, mozdonyom füttye rikolt,
Mozdonyom nehézkesen vontatja… sok életvagont.
Hah! Megint itt van egy újabb életállomás...
Ma este pihenünk, nincs elvakult rohanás.

(„bambuszliget”: vu-csüe - 5,5,5,5 = Rímképlet: xaxa)
Lét-vonat fékez,
Itt egy állomás.
Lét-vagon terhes,
Lesz-e megnyugvás?
*

Bármit is mondhatsz, rohanvást jő a közeledő éjjel,
Kérdés, hogy a nagy ígéret előjön-e a hajnali fénnyel!
Ahogy rohanvást sötétedik, rám világít a telihold.
A fülembe altatót dalol éj, feszültségemet felold…
A rubintvörös fénysugarak, lassan, elmosódva oldódnak az éjben,
Öregen, már egyre kevesebbet látok sötétedő naplementében…

(„Vágyódás délre”: Yijiangnan - 3, 5, 7, 7, 5 Rímképlet = xaxaa)
Csodás est,
Hoz fénylő hajnalt?
Világít az ezüst Hold,
Bút felold, hint nyugalmat.
Fény éjbe’ hamvadt.
*

Ahogy sötétedik, látom a nappali szín megfakult…
Ezzel együtt a mából, holnapra lesz az örökös múlt.
Most éjjel, majd megtudom, a Hold csak nekem énekel,
A róka, meg megijed, és majd vonítva rohan el…
Álmomban és majd talán hős, daliás fűszál leszek,
Inaló rókának meg nagy, buktató gáncsot vetek…

(„Vágyódás délre”: Shiliuziling - 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa)
Már
Holnap múlt a ma... nem vár!
A csodát
Éld meg most, ma már!
*

Álmomban talán hegyi ösvényeken járok... bokrosak, kuszák.
Folyton botlok, el ne essek, vigyáznék... lépéseim tétovák…
Lassan, de nagyon elhamvad, a hamvasztó lobogás,
Reményteljes volt a ma, holnap vajon mitől lesz más?
Nekem világítanak… majd reggel felé a csillagok?
Életemben az ami szép volt, holnap újra felragyog?

(„(erős)vágyakozás”:Ku- xiangsi - 7, 3, 3, 4, 5, 7, 3, 3 Rímképlet = axaxaxxa)
Álmomban útra kelek
Tétován,
Nehezek
Lépéseim.
Éjben merengek,
Hoz-e vajon a holnap
Reményt, fényt s
Jeleket?
*

Jól hallom, énértem szólnak csendes éji harangok?
Vagy talán rosszul hallom? Ezek halk, mennyei hangok?
Kilépek a peronra és szívbemarkoló dalokat dúdolok,
Közben meg elgondolkozok, hogy halál közel van… majd elhamvadok.

(„bambuszliget”: Zhuzchici 7,7,7,7 = Rímképlet aaxa)
Harang szól, kiért vajon?
Dallama, szívembe hatol.
Dúdolgatom: Odaát
Találkozunk valahol...

Vecsés, 2014. január 1. – Szabadka, 2018. július 12. – Kustra Ferenc József – a verset én írtam, alá a kínai formákat szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A kínai formák címe:”Odaát valahol...”
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 5