A Régiek megmondták;
Más felé fordult a világ!
...csak aggok károgták?!
Haladni kell fejlődve
A mai korral előre!
Az evolúció tetejére?!

Sistereg a rekkenő hőség,
Verejték cseppekből bőség...
Rövidre zsugorodott az árnyék,
Meglapul a tett, a szándék.

Adatrekordot jegyeznek hevesen;
Olvashatod a neten...
Itt a földön ilyen is megterem?!
Születőben van még egyéb más
Sokasodó megjósolt csapás,
Eddig nem tapasztalt változás.

Pilledt a repedt táj délibábja,
Torkát köszörüli hűsítő imára.
Fuldokol mező, erdő, lények,
És emberben a szikkadt lélek.

Hullámzó, ringó aszfalt terek,
Tornyosodó épület-rengetegek.
Táguló légüres térben
Úszik a Föld a szemétben.
Közben csapból folyik el a vére,
Beton kerül amputált tüdejére!

Kórt fecskendez büszkeséggel,
Hiú szakértelemmel,
Ostobaság tüneteivel
A gőgös bölcs-ő-ember.

Földünk embertől haldoklik,
És a nemzedék ha elalszik...
Elalél szikes, kopár talajon!
Nézhet majd az űr-ablakon?!
Tudományát zsebre teheti,
Ha nem lesz idelent senki.

A Föld az otthon, itt a haza,
Ez volt régen az Éden maga!
Valaha...
Hová fejlődik az ember agya?

Az állatvilág apróságairól eredeti Baso féle tankában írt a szerzőpáros.

A fürge hangyák
Dolgoznak a rét ölén.
Erre, nincs hangyász!
Szorgos kis lények élnek,
Együtt bármit elérnek.
*
Zöld fűben hallik
A tücsökzene koncert.
Szép zöld a pázsit.
Kis hegedű a testük,
Ciripelésben lelkük.
*
Hangyák nyüzsögnek
Meleg, korhadt fatörzsben.
Ott él. Vízhiány!
Nem vár a munka rájuk.
Kész kell, legyen nagy álmuk.
*
Csodás pillangók
Kergetőznek, játszanak.
Múló pillanat.
Mozgó kis szivárványok
Tegnap még árva bábok.
*
A bogárzsongás
Betölti rétet, mezőt.
Dongó elrepült.
A szél, mit szárnya kavart,
Egy percre még itt maradt.
*
Egy tarka lepke,
Magában kóricálgat.
Széllel birkózik.
Oly távoli a Nexus,
Vélt pillangóeffektus.
*
Méhraj döngicsél,
Békésen, mézet gyűjtik.
Haszon-rovar faj.
Nem bántanak. Szépségek.
Csípéssel végbe térnek.
*
Rétre érő kert,
Lepkék táncának helye.
Madáreleség…
Szárnycsapás, csiripelés.
Gyönyör: az élet kevés.
*
Lepkék csak szállnak
Rétek és mezők felett.
Nagy a vidámság.
Mint mesében tündérek,
Napfénnyel táncra kélnek.
*
Vérre úgy vágyó,
Nagyon vad, szúnyogsereg.
Napozás, parton.
Pillanatra áll a lét
Keresi hű szerepét.
*
Pillangók tánca
Lebeg, ég és föld között.
Békesugárzó!
Reményt nevelő szárnyak,
Virgonc szellőre várnak.
*
Langy szelek szárnyán
Pillangók kergetőznek.
Nap is lenyugszik.
Lassan itt az éjszaka,
Halkul a világ szava.

Vecsés, 2017. május 24. - Mórahalom, 2017. június 24. - Kustra Ferenc József- A haikukat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Farkas Tekla. A versrész címe: ”Apróságok értékei”!

Ma igazán szép nap volt,
A nap végre szikrázott.
Felhőtlen volt az égbolt,
Tavaszi nap szinte lángolt.

Velem szemben künn a parkban,
Kutyák hancúroztak vidáman.
Nehéz nap volt dolgoztam,
Szolit elláttam csicsásan.

Kiálltam az ajtó elé,
Nap sütött rám, lefelé.
Örültek a kutyák; én is,
Lám! Megjött a tavasz mégis.

Budapest, 1997. március 2. ?Kustra Ferenc József- Önéletrajzi írás.

Kicsiny bogarak
Szárnyai zúgnak körben.
Minden feléledt.
*
Kergetőzik két
Bogár! Napocska lesüt.
Hajnal, korán jő.
*
Egy cserebogár
Elkóborolt fény felé.
Rovarölő fény.
*
Madár csiripel,
Pillangó oly' sok ágon.
Ág! Meleg pihen…
*
Madárka fürdik
Már langyos pocsolyában.
Szárnytisztogatás.
*
Sárgarigóék
Dala, úgy erősödik.
Strófák rövidek.
*
Kikelet mindent
Beborít, hangos a táj.
Madárcsicsergés.
*
Természet ébred,
Vadul hangos trillázás.
Kiskert színesül.
*
Trillázó rigó
Fán terjeszti örömöt.
Itt a jó idő.
*
Szellő sem mozdul,
Pille hátán, napsütés.
Méhrajzümmögés.
*
Pillangók szállnak,
Vadvirágos rét felett!
Nedűk illata.
*
Napsugár ágyon
Nyílik réten sok virág.
Szállnak pillangók.

Vecsés. 2022. március 25. – Kustra Ferenc József - íródott: Basho féle eredeti stílusban…
5-600 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester! Én már eddig cca. 3500 db –t írtam. + senrjút, senrjonixot, tankát stb.

Növényzet kikel,
Ez természet csodája.
Vad illatmámor.
*
Pattannak rügyek,
Szép szirmuk már bomlik.
Ez a kikelet.
*
Már zöld a bokor…
Lassan, kizöldül a fa.
Kikelet zöldes.
*
Az árokparton
Nő család, terjeszkedik.
Vándor tapossa.
*
Élet hírnöke,
Régen várt virágeső.
Illat fergeteg.
*
Még alszik a fa,
Hold vigyázza az álmát.
Idő melegszik.
*
Hóvirággal jő…
Már várva-várt új élet.
Szél már langyosas.
*
Fagyok már múlnak,
Didergés lassan szűnik.
Rügyek pattannak…
*
Friss szellő suttog,
Kelni kell, új élet van.
Lélek is vidul.
*
Langyos szellő jő,
Virágillattal tele.
Allergiások.
*
Sziromeső van…
Mindenhol a fák alatt.
Virágzás árad…
*
Rügy bontattatik,
Elhatalmasodik, lét.
Nem satnya termés.
*
Nyíló falevél
Élet új üzenete.
Kikelet közelg.
*
Kertben fűszőnyeg,
Közte, kutyatejfüvek.
Sziklakert éled!
*
Kövek között nő
Piciny virág. Bokor lesz.
Kezdődő élet.
*
Fűszőnyeg zöldül.
Sziklakertben kaktuszok.
Szellő víg tánca.
*
Ajtó csikordult,
Bejött langymeleg eső.
Öntözött bimbók.
*
Huncut napsugár,
Ficánkolgat rét felett.
Zöld fű sarjadás.
*
Tobzódik öröm…
Ki él, mozog, élvezi.
Újuló lélek.
*
Hiába felhő,
Meleg idő közelít.
Csörgő kis patak.
*
Ébredező táj…
Már minden életre kel.
Lehet napozni.
*
Madárnótázás…
Cicák is hemperegnek.
Nap, már nevető.
*
Már jó egynéhány
Névtelen napsugár fut.
Verseny a réten.
*
Cseresznyevirág
A csend harmóniája…
Szamuráj lélek.

Vecsés, 2015. április 23. – Kustra Ferenc József – íródott; eredeti Basho féle stílusban…
5-600 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester!