Szófelhő » Tud » 221. oldal
Idő    Értékelés
Meg is gyújtjuk az első gyertyát, a lángjában látok mindent,
Bár kissé torznak tűnik, mert olyan, mint ami kikent-kifent!
Advent első gyertyája ez a fényadó,
Belendült a várakozásunk, hitadó!

Jövő vasárnap meg is gyújtjuk a második gyertyát
És nézzük, nézzük, majd szívünkbe fogadjuk fény lángját.
Meditálunk is hosszasan, csendben, ez már maga... áhítat,
Lelkünkben a béke erősödik, mit szeretet átitat.

(Bokorrímes)
Harmadik vasárnap ismét nagy szeretettel gyertyát gyújtunk,
Várjuk, hogy várakozás ideje elmúljon... térden csúsztunk.
És tudjuk, mikor szeretetünk beteljesül, abba bújunk.

Elérkezett az idő a negyedik gyertya meggyújtásához,
Készültünk lélekben, a szeretet, terjesztő szórásához.
Lobogva ég a kicsike, meleg fény és olvadozik a viasz,
Közben hirdeti életnek értelmét, ez a lelkünknek nagy vigasz!

Ahogy áhítatosan, merengőn önmagunkba nézünk,
Ez már a hittel teli érzés, ami nagyon kell nékünk!
Vár minket a hajnali mise, hív az ajtó kilincse,
Ott a szeretünk is erősödik, mi a lélek kincse!
Ott a hajnali misén, majd esdve, együtt esünk térdre,
És a sok térdkoppanás együtt vár újjászületésre!

(3 soros-zárttükrös)
Az esti gyertyagyújtáskor... szeretetteljes csendjében
A kopott világ, megváltóért kiált újult hitében?
Az esti gyertyagyújtáskor... szeretetteljes csendjében.

Az esti gyertyafényes asztalnál az árnyékoló fények
Tövében, mindenki hálát is ad imádkozva az égnek!

Vecsés, 2020. november 24. ? Kustra Ferenc
, , ,
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 507
Minden változik... adventi hetek...
attól igazik, hogy voltam gyerek,
s a jelent lélekből díszítgetem.
Átélt és örökölt töredékek.
Emlék-tarka csokrom
ilyenkor kibontom
lassan és türelmesen.

Nem tudom, mi volt az ajándék,
már csak az örömre emlékszem...
csillogó szemekre,
s itt szívem táján a melegre,
ami túláradó, de békés.

Míg idézem, átsimogatom...
meg is érintem a jelenben,
hiszen van egymásra figyelés,
itt visszhangra lel szívverésem.ű

Szeretetem koszorú,
örökzöld ölelés,
mely boldog és szomorú,
mint maga a létezés...
eredőn emberi...
Beküldő: Zagyi G. Ilona
Olvasták: 1524
Az ész a bajnok? hétköznapi pszichológia

Az ész mindig hiszi, úgy tudja, hogy ő a bajnok,
Meg folyvást azt hiszi, ide hiába jönnek a bajok.
Meg van győződve a saját igazáról, meg ő a legjobb,
Mindenki ennek alapján ítél, mert tudja ő a legjobb.
*

Az ész sokszor dolgozik, de nem is gondol semmit,
Csak dönt, csak sugall, irányít... azt a jó-mindenit!
De ha egyszer ilyen az agykérgi állomány, a fehérje,
Nincs mit tenni, ember ebből kell, hogy adatokat lekérje...
*

Szerelmetlenség, boldogtalanság, sikertelenség,
Agyunkban, mint képzetet hoz létre, ez egy jelenség,
Ez a bensőnk, ezt ócsárolni tisztességtelenség.

Vecsés, 2015. július 31. ? Kustra Ferenc ? verses eszmefuttatás
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1423
Hétköznapi pszichológia

Ha valakit nem akarunk megbántani, akkor hazudunk? mellébeszélnünk neki,
Akár gyermekmese szinten, eltereljük a figyelmét! De, mi nem bukhatunk le!
Van még olyan is, hogy igen is nem mondhatjuk meg azt az oly' súlyos igazat neki
És
Bár hányan tudjuk is, az igazságot teljességgel el kell titkolni előle!

Végrehajtása és titokőrzés, embert-próbáló, jó, ha senki el nem fecsegi...

Vecsés, 2020. augusztus 5. ? Kustra Ferenc
Beküldő: Kustra Ferenc
Olvasták: 398
Míg, kezem- vezette toll sercegve dudorász a papíron,
Addig örömöm, bánatom magamból, tollammal kiírom.
Fehér, famentes papírra vetem a dolgokat,
Írok bele sok mindent, szépeket és gondokat.

Kalamárisomban a sok tenta, az maga a tudás,
Lúdtollammal hordom papírra, maga a boldogulás!
Jó, frissen metszett a lúdtollam, egészségesen sercegve hagy tentát a papíron,
A gyertyáim is súgják, hogy írjak, hagyjak tenta nyomot, lépjek át saját tudáson.

Három gyertyát is egyszerre égetek asztalon, hogy lássak,
Melegítik a lelkemet, hogy kiadjam lényegét, mának!
Egy ég szemben, középen,
Egy-egy meg asztalszélen?

A falról, körben mindenhol lelógó láng-árnyak egymásnak vibráló játéka,
Kölcsönözte azt, mitől kísérteties a csendes szobának a hangulata.

Az újonnan beállított gyertyám pislákolgat lágyan,
Lángja lassan lobog, gyengéden táncot is lejt magában.
Csak úgy mélázva nézem, közben merengek pár, múlt percen,
A láng meg lassan lobog, mintha értené, néha sercen.

Lelki egészségemhez írni kell, mindent mi eszembe jut,
Ez aztán a lelki kényszer, ebből biz' nincsen semmi kiút.
Kalamárisban a tinta, melyet használni kell betűket leírni,
Őszintén, gondosan fogalmazva, a lényeget nagyon beleszőni...

A három gyertya fényénél látszik, meddig van tele a kalamáris,
Ahogy fogy a tenta, lúdtoll sercegve előjelzi... tölteni máris!

Kalamáris a tenta, a lúdtoll és papír,
Ez az egyensúly és ne kelljen tintaradír!
A három gyertya fényénél, látszik, hogy tenta fényes,
Majd matt lesz, de addig hozzányúlni fölöttébb kényes.

Vecsés, 2016. június 25. ? Kustra Ferenc
Beküldő: Kustra Ferenc
Olvasták: 409