Sikíts csak ,ha már nem bírod többé
elviselni a terhedet !
Sikíts csak ,ha már nem bírsz el többet,
s millió súly nyomja lelkedet !
Sikíts csak !Tombold ki magadból
ami belülről mardos szüntelen !
Sikíts csak !Engedd ki magadból
ami viharként tépi a lelkedet !
Sikíts csak , ha nem bírod tovább
magadba fojtani könnyedet ,
sikíts csak !Engedd ki magadból
mi béklyóba szorít teljesen !
Sikíts csak !Bár nem fog változni
hirtelen talán semmi sem,
de megnyugszik tőle csapongó lelked ,
s nem fog úgy fájni semmi sem !
Elektromágneses sugárzás
illetve hullámzás
Az elektromos töltésről
leszakadó
a térben tova terjedő
Rövidrezárt emberek...
illetve hullámzás
Az elektromos töltésről
leszakadó
a térben tova terjedő
Rövidrezárt emberek...
A matematika az élet.
Silány, szürke
unott és öreg.
A világ ahol kettő meg kettő
négy,
és ez több
mint az Egy,
nekem nem kell!
Ha B vektor
mutat a lélekbe,
ott az á négyzet
csak ún. szerelem,
gyököt kell
vonni és
kész
Az egyenlet!
Kikötés az életre
Ütközik ezzel
Megoldás nincs.
Csak további feladat,
Legyen szorzat
Szorozd meg magad,
Velem!
Silány, szürke
unott és öreg.
A világ ahol kettő meg kettő
négy,
és ez több
mint az Egy,
nekem nem kell!
Ha B vektor
mutat a lélekbe,
ott az á négyzet
csak ún. szerelem,
gyököt kell
vonni és
kész
Az egyenlet!
Kikötés az életre
Ütközik ezzel
Megoldás nincs.
Csak további feladat,
Legyen szorzat
Szorozd meg magad,
Velem!
Ezerszer megbűnhődtem érte
amiért akkor elhagytalak,
elvettél tőlem már mindent,
s nekem már semmim sem maradt.
Ezerszer megfizettem érte,
ne büntess engem már tovább!
Nem kérek semmit sem tőled,
csak hagyj engem végre élni már !
Ezerszer megbűnhődtem érte,
de megbánni sosem fogom,
az egyetlen ,amit örökké bánok,
hogy több esélyt adtam mit gondolod !
Oly messze tűntél akár az árnyék,
még fülemben hallom minden hangodat,
oly hirtelen,mint a futó nyári zápor,
még ajkamon érzem minden csókodat.
Oly sokat ígértél, s vakon hittem néked,
de oly kevés volt ,mit megadtál nekem,
mint egy tornádó, mindent felkavartál,
s aztán tova tűntél némán, hirtelen.
Még is úgy hiányzol mint a lenge szellő,
mely végigsimítja halvány arcomat,
s ha nem látlak többé, nem is kell a napfény,
inkább boruljon rám hűvös alkonyat!

Értékelés 

