Nem várlak többé
és többé nem kereslek
nekem már ami voltál
azt nem jelented ,nekem már
semmit sem jelentesz
Hosszú ideig vártalak
téged, koslattam utánad
mint magányos farkasok
az éjszakában s vágyakoztam
hogy szoknyádat levessed
de eltört a varázslat ,
s bár őrzöm még a csodádat ,
a lábod ívét, a csípőd hajlatát,szádat
többé nem kereslek
hiába zuhog az igézet
vannak még
akik szeretni szeretnének !
most eltört a varázslat
zárd hát magadra az éjszakádat
vagy kóborolj máshoz
Én: én vagyok, neked már csak
nagyság, magasság és mélység
neked már csak idegenség
s többé nem várlak
nem várom már a csodákat
virágaimat rád tékozoltam
arcomat már-csak patakok
mossák, mosolyom már-csak
megfáradt sikoltás
de nem bánom ! Ami volt, volt
ami nem, nem !
Élj boldogan!
és többé nem kereslek
nekem már ami voltál
azt nem jelented ,nekem már
semmit sem jelentesz
Hosszú ideig vártalak
téged, koslattam utánad
mint magányos farkasok
az éjszakában s vágyakoztam
hogy szoknyádat levessed
de eltört a varázslat ,
s bár őrzöm még a csodádat ,
a lábod ívét, a csípőd hajlatát,szádat
többé nem kereslek
hiába zuhog az igézet
vannak még
akik szeretni szeretnének !
most eltört a varázslat
zárd hát magadra az éjszakádat
vagy kóborolj máshoz
Én: én vagyok, neked már csak
nagyság, magasság és mélység
neked már csak idegenség
s többé nem várlak
nem várom már a csodákat
virágaimat rád tékozoltam
arcomat már-csak patakok
mossák, mosolyom már-csak
megfáradt sikoltás
de nem bánom ! Ami volt, volt
ami nem, nem !
Élj boldogan!
Az életem, szerelmem, mit se érne nélküled.Az a sok szép ajándék, szeretet, amivel elvarázsolsz engemet, anyira jo érezni, hogy van aki ennyire tud szeretni, mint te, és olyan csod?latos, látni a mosolyod, hogy boldog vagy velem, és kimondod hogy szeretsz. Nálad szebb ajándék nem létezik, te vagy aki?rt mindent megtennék.Szeretem a szemed csillogását, a mosolyod édes harmat?t, szeretem a csokod, hiszen igaz szivel csokolsz, az ölelésed, mert ugy ölelsz, mint mást sohasem, tiszta szivel, szeretettel. Arra vágyok életem, hogy néz rám, fog meg a kezem, szoritsd meg bátran míg lehunyom a szemem. A csokod, huu... Soha nem menj el, mert az első csokod még most is éget. és ezt mindig szeretném érezni, szeretnélek ölelni, csokolni, és mindörökké szeretni. Szerelmem, én mindig veled leszek, örökk? fogom a kezed, nem engedem el, bármi legyen. Bennem mindig megbizhatsz, rám is támaszkodhatsz. Ott leszek mindig, és átölelve foglak mindentől megvédeni, a rossz gondolatokat elhesegetem majd, szép szavaimmal, kedves mosolyommal, édes csokjaimmal. Tudom hogy együtt mindenre képesek leszünk, mert mindent meg teszünk hogy a lehető legjobb döntéseket tegyük. Kicsim, ugy hiányzol mint még soha, a tekinteted, mosolyod, és mindened ami mozgat. A bensőd, az az első amire felfigyeltem. látszot rajtad, hogy te kellesz, NEKEM, csak nekem. nem birnám nélküled, mindig veled leszek, egy örök életre elveszlek!!!
Mikor az árnyak egyre nőnek,
Nincs már értéke az időnek.
Egybefolyik nappal és éjjel,
Gondolat röpköd szerteszéjjel.
Kapkodsz utána félve, ijedten,
Jaj, mit akartam? Hova is tettem?
Tegnap még tudtad, ma már csak sejted,
Holnapra pedig elfelejted.
Régi emlékek, szép gyermekkor,
Mintha ma lenne, mondtad sokszor.
Kedves arcok, akik szerettek,
De a nevüket már elfeledted.
Aztán ha egy név fel fel révül
A múltnak zúgó tengeréből,
Úgy fáj, hogy bárhogyan próbálod
A vonásokat már nem találod.
Utunk végén másképp kell élni.
Őszi avarban csendben lépni.
Amit nem találsz emlékedben,
Keresd ott belül a szívedben.
Halk, rég hallott melódiákat,
És átélhetsz apró csodákat.
Ne kapaszkodj a múltba váltig,
Csak érzéseid őrizd halálig.
Ha szeretni tudsz még, az a lényeg
Mikor az árnyak égig érnek
Kétségekkel teli, halk pillanat,
amikor már szeretni félek
kizáródnak a vágyak és remények!
Te mégis közelebb lépsz...
S bennem rebben a lélek!
Bűvös láng lobban a csendben
bekerit, vonz, melegit,
fényörvényként elnyel
érintesz....s engedek.
Túl időn és téren
valami ősi szenvedéllyel
csókolunk.
S a pillanat varázsának
fogságában
Te és Én
eggyek vagyunk!
Jó szeretni.
Mikor átfog az odaadó érzés,
Mikor viszont szeretnek,
Mikor a lelked csordultig teli ,
Hát szeress.
Te leszel a legkülönb a világon.
Add át szíved. Szeress.
Még jobb gyűlölni.
Mikor a szíved düh markolja,
Mikor vérig sértettek,
Mikor a lelked tehetetlen,
Hát gyűlölj.
Talán kevésbé becsülöd önmagad,
De könnyebb lesz. Hát gyűlölj.
CS.I. 1997