Az ezüst levelű nyárfa törzse
Csontfehéren villan
A sötét éjszakában
Teliholdkor.

Fent a fénylő koronák
Alant kuporog a vakság
Titkosan hallgat a némaság
A sűrű bozótban.

A szél sem suttog ma
A csönd beleolvad a holdvilágba
És komótosan ködfátyol
Ereszkedik a tájra
S a pillanat a csillagokat
Tereli karámba
A hold udvarába.

Remekmű a nap végére
E sejtelmes béke
Mint frissen sült kenyér
Zamata
Az égig ér.

Mintha csak rámfújnád
Lágyan a levegőd
Hagyom
Hogy a szél
Bőrömön simogasson

A fuvallat csak játszik
Tovább
Érzem hajad illatát
S ahogy világom kitárom
A Most-ot
Magamat
Álmaid közt találom

Átsiklik a pillanat varázsa
Akár csak valóság volna
Ölelkezik sok gondolat
Lopott idő az öröklétben
És nem kellett hogy felébredjem.

Fenyőillattal szálljon a Béke
Az Emberséges megértés
És ne csak most
Hogy eljött Jézus születése
Napja

Ideje
Minden reménynek
Álmodozó szépnek
Napja
A megváltó istenségnek
Ideje
A szeretet fényének

Naponta
Ibolyaillattal szálljon a Béke
Mikor a tavasz első lépte
Kivirágzik
És nyáron a rózsa
Csodabűvöletét sugározza
Illatával
Az alázat csendes nyugalmát
Ősszel majd a színek hozzák
S mire eljön a tél
Letelik az esztendő
Örömöt halmozva újra eljő
A megváltó
Mindnyájunkban

A karácsony
Belül mélyen van
A fény születése
Nem a csillogásban
Csecse-becse ajándékban

Kis emlékezés azokra
Kik túl messze vannak
A mában
Elég egy meleg ölelés
Az összetartozásban.

Elkeseredett vagyok Jolán!
Lehetnénk már pár mi, csak talán?
Nem bírom nélküled,
Együtt lennék veled…
Csúszkálhatnánk, szerelem haván.

Elkeseredett vagyok Jolán!
Átléphetnénk élet tűzfalán?
Mért vagy bezárkózott?
Ez élet, párnázott?
Játszunk együtt élet színpadán.

Elkeseredett vagyok Jolán!
Odalehetek érted, talán?
Éljük életünket,
Vikszeljük létünket.
Úgy odavagyok érted Jolán!

Vecsés, 2021. augusztus 11. – Kustra Ferenc József – íródott: anaforás, romantikus LIMERIK csokorban.

Levelet küldeni manapság
Nem divat
Kit is érdekelne
Ilyen irat
Mikor az idő sürget
Várni kell a postára
Hát igen...
Ciki dolog lett ez mára.

Íméled az kell hogy legyen
Különben elveszel
A mátrix hegyen
Egy kis boxba tömörödve
Belefér a lényed tükre.

Felhőben a fiókod
Hol leveledet tárolod
S ha megeredne az eső
Térerőben az esernyő
Az íméled nem ázik el
Ha jól működik a szoftver.

Neved lehet anonim
Aliasz vagy pszeudonim
Levelezhetsz bárkivel
Csak elég legyen a hitel
Mert mára
Öt G-n nyomul az üzenet
Csak bírja el majd a hardvered.
Szerverek közt fenn az égen
Új világ van kiscipőben
Hol időt s teret átugorhatsz
És akárhányszor feltámadhatsz.

Karosszékben üldögélve
Száguldhatsz az űr peremére
Akár a fény
Oly sebesen
A kvarkokkal is versenyre kel
Gondolatod
Álmodhatod a világod.

Így hát nem kell már
A papírlevél
Mert az üzenet
Bárhol elér
Azonnal
Zsebedben a telóddal.