Benne a dac volt a pótutas…

(3 -szoros belső rímes, anaforás 3 soros-zárttükrös)
A dac lelketlen, mardossa az életutam falát,
A dac lelketlen, az úton jól kiélvezi magát…
A dac lelketlen, mardossa az életutam falát.
*
(3 soros-zárttükrös duó)
Az életalagutam tele van viharcsattanással
És utána meg a sok-sok tört-egyenes villámlással…
Az életalagutam tele van viharcsattanással.

Nekem világít egy majdan, matt fekete, de sötétszürke fény,
Ennyi jutott a fénybeterítő életből… csak egy élőlény...
Nekem világít egy majdan, matt fekete, de sötétszürke fény.

Vecsés, 2016. február 02. –Kustra Ferenc József – íródott: a múltra való emlékezésként… ön-életrajzi írásban.

Vödör vagyok és a tisztem,
Hogy; láncra akasztott fülem
Segélyével merítenek
Kútból vizet, kiemelnek.

Magamat, jól akkor érzem,
Ha kútkáván sütkérezem.
De az biz’ kit sem érdekel,
Mit érzek a merüléssel.

Igen sokat merítenek
És itt nincsenek érzelmek.
Ember, állat vödre vagyok,
A sorsom, hogy csak szolgálok.

Ide születtem vödörnek
És jó is ez mindenkinek,
Csak engem nem kérdez senki,
Jó sötét kútba merülni?

Aztán jő a vödör sorsa,
Jól nekitámad a rozsda.
Szétmarja, lyukassá teszi,
Így nem tudja vizet merni.

Újonnan is ez a sorsa,
Hogy másokat kiszolgálja.
Ő nem született vezérnek,
Így használták el; vödörnek.

Nekiütődik kávának,
Megadja magát a sorsnak.
A láncáról leakasszák,
Nevetve szemétbe dobják.

Vecsés, 1999. február 20. – Kustra Ferenc József

Más szemszögből az Ukrajnai háború… TV mutatja… nem látni a végét!

(Bokorrímes)
A szomszéd fél, meg a másik… két éve harcolnak, tán’ fogíny elkopásig!
Főleg a szomszédunk, látjuk és tudjuk, nagyot küzd, a halál bátorságig.
Ők láthatóan, hallgatóan a dicsőséget kergetik,
Bár a halált EU -s kölcsönökből bizony épphogy' meglelik…

A marhák, azt mutatják, hogy ők a dicsőséget halálig üldözik,
De vagy nyolcvan ország pénzén és a fegyverén, de ezt ők nem szégyellik!
Sokszorta nagyobb országot, kijelentik, hogy legyőzik, majd földarabolják
És ezt az elnökük terjeszti, (aki színpadi táncos) népeket szétszórják.
*

(leoninus)
A dicsőséget lassan katonák nélkül terjesztik, saját népüket jól mérgezik.
Tizenöt millióan elmentek migránsnak, férfiakra meg erővel vadásznak…
Ha egyet az utcán meglátnak, bevágják kocsiba és már mehet is ki a frontra.
Dicsőség, hogy eme háborúban, több mint félmillió a biz’ pangó halott, vagy több?
*

(senrjon)
Férfiak menekülnek
Éktelen félelmükbe… sokan!
Tisza! Fulladás…

Férfiak menekülnek
Határőrség meg, lő is rájuk.
Hegyekben fagyás!

Férfiak menekülnek
Anya özvegy, gyermek… apátlan!
Ez új jövőkép!
*

(HIQ)
Vad nyomor,
Város? Kőhalom!
Éhezés…

Mennének,
De nincsen hova!
Nincstelen…

Nyomorban
Van sok újgazdag?
Dicsőség!
*

(leoninus)
Halált, a nincstelen földönfutók nyomorát, élvezik, mint gazdagodásuk zálogát.
Ki bizony minél gazdagabb, őt annál nagyon dicsőség övezi, 'halálpénz kell neki'!
Csak a gazdagok élvezik az új reményt, hogy dől a ’lé’! Így mennek a dicsőség felé…
*

[Kínai; „Vágyódás délre”: Tizenhat szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa (x = végtelen)]
A
Reménység sok gazdagja,
A halált
Nem is látja ma…

A
Dicsőség? Baka harca!
Örüljön,
Halállal szála’…

A
Nemzetet pénz pusztítja!
Hátra ne
Lessél… halottja.
*

(HIAQ)
Nemzet pusztítások!
Nincs boldogság, ez nem kétség.
Fegyvert el kell adni.

Ez, szerető ember?
Emberség, szeretet nincsen…
Uralkodásvágy győz!

Mi lesz az özveggyel?
Mi lesz apátlan gyerekből?
Örök földönfutók?
*

(Sedoka)
Keress jóembert!
Keresd az igazakat!
Keresd… nem a hullákat!

Igaztalan lét!
Szeretik, ha éhezel,
Szeretik, ha bevégzel…

Jobb egy hibás út?
Keress egy bejárhatót,
Ne kövesd az ámítót!
*

(Senrjú)
Gazdag még sosem
Volt fronton, mégis gazdag!
Szerencselovag.

Dicsőséget is
A jövőben kereshetsz…
Ha marad élted’.

Korrupció mi
A világ-pénzt mozgatja.
Itt: halál-nyomor!
*

(Leoninus)

Félelmet, a rettegést ki vagy mi enyhíti? Nincs hatalom, amit ezt kikényszeríti…
Robbanásokat nem lehalkíthatók, letépi kezünket, lehet nagyon visítani…
Gazdagokat nem lehet lepofozni, mert milliárdnyi pénz, amit őt ebben segíti…
Gazdag nem próbálta háza alól kiásni gyermekét, s ráadni az élet-jelmezét.
Tetszik vagy sem, ez a dicsőség el fog szállni, de a végtelen nyomor itt fog maradni.
Akit halál magával vitt, arra emlékeznek, de nem lesz emlékük a gyerekeknek…
Az dicsőség, hogy a gyári munkás frontkatona? Otthon meg, várja őt az apja fia!
Ó, majdan elszálló dicsőség, te vagy halál-segéd! Háború végén mi lesz a meséd?

Vecsés, 2024. február 23. –Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális és igaz, háborús- történelmi helyzetéről. Naponta láthatjuk, minden TV híradóban a videókat is, kendőzetlenül! Meg látjuk a háborús uszítók beszédeit is…

Egy cseppben kis lét szökken,
Lassan cseperedetten.

Életet ringató víz,
Magzatot tápláló csíz.

Istentől megjövendölt,
Betölt emberi szerepkört.

Hitetlen utakon vájt
Forráskút, golgotát járt.

Kereszt-fán szeretet,
Menti meg az életet.

Dunatőkés, 2024.március 3. -Ostrozánsky Gellért - íródott: rímes hétszótagos kétsorosokban.

Ma van a hatodik szökőévnek napja,
Harmadik évezred szépen köszönt rája.
Virít már az ágakon bársonyos barka,
A zöldellő mezőt százszorszép takarja.

Csallóközi vidékünk napfényben fürdik,
Határban a földet serényen művelik.
Sok traktor boronál, a magot is vetik,
Dús legelőkön a jószágot etetik.

A város is pezseg, tavaszt várja éppen,
Méltóképp tiszteleg, kulrúr-rendezvényen.
Falvak népe szorgos, munka van a kézben,
Hogy szép legyen e táj mindenki szemében.

Európa legnagyobb folyami szigete,
Világunknak fontos természeti kincse.
Sok fajnak otthona, élet környezete,
Utókornak óvni....jelen szükséglete!

Dunatőkés, 2024.február 29. -Ostrozánsky Gellért- íródott: 12 szótagos bokorrím csokorban.