Mikor a szív újra érez...

Szív hét lakatnál,
kulcs rég sötétbe veszett.
Most mégis nyílik.
*
Csöndes kopogás,
idegen, ám ismerős.
Remeg már zár is.
*
Rozsdás zár reccsen,
egy érzés óvatosabb...
Belép és marad.
*
Szívem ajtaja
nyílik, mint sosem előbb.
Valaki belép.
*
Azt hittem, nem lesz
de lám, a fény visszatér.
Régi sötétre.
*
Nem hittem többé,
de ő máshogy érkezett.
Nem tört, csak várt rám.
*
Érzés közeleg,
nem kérdez, csak ott marad...
Ajkam nevét súg.
*
Szívem rég hallgat,
de most a csend közepén.
Valaki beszél.
*
Lakatról lakat
hullott - és nem félek már!
Újra szeretni.

Siófok, 2025. április 19. -Gránicz Éva- Írtam: Senrjú csokorban

Van nekünk egy maci cicánk,
szürke, dundi, igazi mókás.
Pocakja nagy, bajusza kunkor,
ha leesik, csak néz: Ez most komoly?

Ha lépeget, ring a hasa,
olyan, mint egy kis plüss panda.
Próbál ugrani? Hát az móka!
Kb. két centi magasra... aztán, puff a padlóra!

Á, ez bizony nem neki való,
inkább gurul, az sokkal hatásosabb show!
Néha kísérel egeret fogni,
de inkább csak leül, és kezd bámulni.
Jöjjön ide az az egér,
én megvárom, míg magától ideér!

Ha elfárad, elterül elég gyorsan,
szundít egy nagy tál ropogósban.
Te nem is cica vagy! - kis gazdi mondja.
Maci cica ásít: Hát persze, Király vagyok, na!

Siófok, 2025. március 2. -Gránicz Éva

Hétköznapi pszichológia, sedoka -ban…

Érzelmi függés,
Halál után betegít?
Tartókötél elvágás.

Rontó szellemek
Uralkodhatnak lelken.
Vannak, jó őrangyalok.
*
Önsajnálatnál
Érzelmi elengedés.
A megszállottság káros.

Lelki fejlődés.
Megszállott, korlátozott.
Tűrni egészségtelent?
*
Lehetőségek,
Nézetek különbözők.
Élet megy tovább, halad.

Halál, túlélő
Erős érzelmi függés,
Valós, belegárgyulás.
*
Súlyos érzelmi
Reakciók károsak.
Jó energia segít.

Halál, elválaszt,
De a gondolat marad.
Kell a pozitív emlék.
*
Lélek tovább él?
Kutatás szerint igen!
Ki, miben, mennyire hisz?

Lélek, mint szellem
Másokba beköltözik!
Nagyon egészségrontó.
*
Szellemkiűzés…
Szükséges a szakmunka.
Ismeret tömkelege.

Terápiás sokk!
Hasznos együttműködés.
Van, gyógyulásnak útja!
*
Lélekbetegség,
Idegen irányítás.
Teljes akarattalan.

Idegen tünet:
Oly’ negatív érzelmek.
Folyvást erős hányinger.
*
Elviselhető
Állapot, ebben nincsen.
Pszichés alap-változás.

Szabadulás vágy!
Jobb közérzet alakul…
Feltétlen életremény.

Vecsés, 2018. január 11. –Kustra Ferenc József– írtam: Dr. Edit Fiore amerikai pszichiáter, „Nyugtalan holtak (Hányan vagy?)” c. könyve alapján (szellemekkel foglalkozott). A Sedoka két katauta -ból álló, sértetlen vers 5-7-7, 5-7-7, ugyanazt a témát kezelik, különböző perspektívákból

Emlékezésből, hogy hogyan volt, mi lett?

(Bokorrímes)
Ácsorogtam az időkapuban… de nem jó: fekcseregtem…
Vártam soromra, mi lesz, ha idő előtt felcseperedtem…
Olyan picike voltam, hogy még nem is volt kicsi sem...lelkem.

Egyszer, hirtelen valaki hátulról kilökött,
De, vajon ezen ötlete, honnan ötölődött?
Kigurultam a jövőmbe,
Semmit adtak a kezembe…
*

(3 soros-zárttükrös)
Friss embergyerekként azt láttam, hogy szembe jön az idő,
Még akkor hirtelen nem is tudtam mi ez… vajh’ ez minő?
Friss embergyerekként azt láttam, hogy szembe jön az idő.
*

(Septolet)
Mi? Idő!
Miért? Idő!
Minek? Idő!

Van elégségesen kellő
Idő?
Mindent elfedő
Vagy-e idő?
*

(Senrjon duó)
Éjjel-nappal jön szembe
A fránya idő, sok-sok perce.
Úgy tülekednek…

Ez a szembe-áradat,
Nekem vajh’ mennyi percből állhat?
Hogy tülekednek…
*

Fölöttem beszélgetett anyám az óvó nénimmel,
Meg jókat dumcsiztak később, néhány tanár nénimmel…
Ők is mind nagyon vadul keresték az idő nyitját,
Ők sem értették a lényegét, a lét csínját-bínját…
*

(Sedoka)
Elgondoltam, hogy
Tanbá-nénitől tudok
Meg mindent… nem sikerült!

Azt gondoltam, hogy
Jó lesz nekem a sok perc.
Elsodortak… vénségbe!
*

Így öregen leszögezem, idő nem változott, tódulnak rám percek,
Bőröm is már ráncos, és úgy vélem, éveim nagyon telhetetlenek.
Perceimből lesznek az órák, hetek, sőt évek,
És előjönnek, visszabújnak a semmiségek!
*

(3 soros-zárttükrös)
Érzem, időkapum már, a múlt.
Már nem is emlékszem rá, avult…
Érzem, időkapum már, a múlt.
*

(Senrjú duó)
Karjaim tárom,
Vágyom még időpercet.
Még élni vágyok…

Szívem kitárom,
Vágyom időpercekre…
Élet-végéig!

(Bokorrímes)
Perceim szemből, majd' csoportosan jönnek, és gyorsan múltba mennek,
Így aztán, tőlük kívánni valamit, alapból lehetetlenek!
Végül van is egy nagy érzésem: perceim, összeférhetetlenek!
*

(Tükör apeva)
Még
Létem,
Időtől
Függhet nekem?
Percek, tömörek!
Percek, tömörek?
Függhet nekem
Időtől
Létem
Még?

Vecsés, 2020. március 25. – Kustra Ferenc József – íródott: Alloiostrofikus versformában.

Hétköznapi pszichológia

(3 soros-zárttükrös)
Kevés idő van a nyugalomra, ami bennem él…
Nem nagyon szokott volt előjönni, tán' mit sem remél…
Kevés idő van a nyugalomra, ami bennem él…
*

(HIQ duó)
Pihenni
Jólesne sokat!
Nyugalom…
*

(Senrjú)
Világban
Sincsen nyugalom!
Akkor hol?
*

(senrjon)
Tudatom van elég sok,
De nyüzsgő világgal harcolok…
Több nyugalom kén’.
*

(10 szavas duó)
Zavar a hamis képek világa,
Meg a lét normálistól mássága.

Ahogy körbe nézek a világ romlik,
Kis nyugalmam magamba jól leomlik…
*

(Bokorrímes)
A világ olyan, mint amikor ideér a tél,
Az ember meg a drága fűtéstől igencsak fél…
Amikor aztán a hideg eluralja a létet,
Nem csoda, ha elveszti lelkében nyugalmi létet.
*

(Bokorrímes - ötszörös belsőrímes)
Roppantul vágyok én egy hamistalan s élhető világképre,
Roppantul vágyok én egy hamistalan, belső nyugalmi képre!
Roppantul vágyok én egy hamistalan, rosszaságtalan végre,
Roppantul vágyok én egy hamistalan, ó jó életre végre!

Vecsés, 2022. március 16. – Kustra Ferenc József- írtam: a „belső rágódásról”, ami mindenkiben benne van…