Szófelhő » Reám
« Első oldal
1
...
of
11
Idő    Értékelés
KEDVENC SZIKLÁM
Írta: Poór Edit

Oly gyönyörű vagy nekem,
Kedvenc sziklám.
Méltón állsz a hegy ormán.
Nem sokára megyek hozzád,
S te szikla hűséggel vársz reám.
Elpihenve foteledben,
Csodálhatom szépségedet.
Megható csendben,
Meséled történeted.
Évek során nem változol,
Körülötted szép táj honol.
Rajtad élő dús mohákról,
Szeretettel gondoskodol.
Kékes törzsű fák árnyéka,
Szolgál neked hűsítőül.
Lélegzeted nyugodt, tiszta,
Békés tőle a levegő áramlata.
Itt minden szív nyugalmat talál,
Elhozod nekik a lelkük szavát!
Beküldő: POÓR EDIT
LÁTOMÁS
Írta: Poór Edit

Szívem közepében,
Életre kell lényed,
Így jelensz meg előttem,
Mitől oly boldog létem!
Nézz reám, csak nézz,
Szeretem szemed tüzét!
Sarkcsillagként ragyog le rám,
A sötét éteren át!
Mosolyod, mint a felkelő nap,
Szívem rögtön lángra kap!
Ajkam csókodra vár,
Tüze éget már!
Illatod tovaszáll,
Az ég felé egy sóhaj száll,
Óh, bárcsak itt lennél már!
Este, amikor lefekszem,
Csillagokkal üzenem,
Jó éjt kedvesem!
Testem alszik már,
Lelkem csak reád vár!
Jössz is felém már,
Az álom ködfátyolán.
Mily csodás ?e világ,
Itt miénk az egész világ!
Az éjszaka sötétjében,
Nappali fényárad,
Szívünk boldog tüze áraszt!
E boldog fény, beragyogja álmom,
S kívánom, hogy ily csodát,
Te is álmodj barátom!
Ha jő is a keserű ébredés,
Mind ez nem valóság, csak álom,
Vidd magaddal a fény ragyogását,
Mert ez valóság és nem álom!
Beküldő: Poór Edit
Te vagy, kit így még soha nem szerettem,
Te vagy, kit majd sohasem feledek.
Te vagy, kihez lelkem szála örökre köt,
Te vagy, kihez sorosom küldött.
Váratlanul törtél életembe,
Egyedül Te vagy a szívemben!
Nincs azóta sem éjjelem, sem nappalom,
Tiéd minden gondolatom!
Nem élhetek már nélküled,
Engedd, hát élhessek veled.
Boldog soha mással nem lehetek,
Engedd, hát boldoggá tehesselek.
Te vagy, számomra fény az éjben,
Te vagy, kinek lelke reám talált a messzeségben.
Te vagy, életem minden rezdülése,
Te vagy, sorsom beteljesülése.
Beküldő: Poór Edit
Életutad már fent megíródott,
Lelkedben magaddal hoztad a kódot.
Földi életed során a célod,
Teljesítsd felvállalt sorsod.
A tragédia, mit megélünk idelent,
Fájdalom könnyeiben jelenik meg.
Te, ki vállalt feladatod megélted,
Angyalok szárnyán örömmel pihenhetsz.
Tudtad életed nemsoká véget ér már,
Álmok világában szeretettel bíztad őket reám.
Itt hagytad e földi világot,
Beteljesült vele áldozathozatalod.
Az Úr áldása kísérjen, vezessen,
Felhők feletti életed boldog legyen.
Ki itt maradtál még utadon,
Töröld le könnyeidet arcodról.
Lezárult életed egy szakasza,
S feloldódott vele lelked karmája.
Még élhetsz majd egy boldog jövőt,
Melyet Isten adott kegyelméül.
Beküldő: Poór Edit
Susog az eső a levelekkel
ablakom előtt
a vadmeggyfán
hozzád készülök
ábrándozok rólad
szerelmes ölelő
vágyaim s a láz
már feszülni kezdtek
ölemben
és kitárt karjaimban
ahogy
gondoltam rád
láttam szemeim előtt
a te gyönyörű öled
ezt a csodát
s zuhog reám belőled
az igézet
szeretném
jaj! én is !
szeretném
ha szeretnének
ha szeretnél
s ölelnél finoman és vadul
rám borulva
ha lovasom lennél
ha úgy szeretnél
újra és újra..

Susog az eső a levelekkel
Ablakom előtt
a vadmeggyfán
Ábrándozom rólad
hogy milyen lesz
veled
az Előre a Hátra
a Fel és a Le
a lassan és gyorsan
jha lótusz
ülésben, rajtam
ringatózol

Hozzád készülök...
Beküldő: Sz.Vili
Népszerű fórum témák
Legfrissebb kommentek
Új témák