Idő 
Értékelés 
Értékelés Árnyékos fáknak hűs erdejébenr>Kutatva járok, kutatva járok.r>Árnyékos fáknak hűs erdejébenr>Kacagnak vígan a boldog párok.r>r>A lombos fák mind rám nevetgélnek,r>Zajuktól messze, messze riadok,r>Hahó! Az erdő kisír magábólr>Mert én itt árván, egyedül vagyok.r>r>Harasztos fűben és bokrok aljánr>Ezernyi nyüzsgő, vidám, boldog zaj,r>Felém integet az erdő s a rétr>S a fák tövéből a vidám kacaj.r>r>Ó jaj, az erdő kisír magábólr>Futok, futok a lombozat alatt,r>Máshová megyek egy párt keresnir>S az erdő, a rét utánam kacag.
Várok.r>Talán haza kéne menni:r>Mert nem jön senki, semmi.r>r>Mégis mintha jönne ott:r>Már látom az arcát, a szemét,r>Találkozunk és folyik a beszéd,r>Rózsás a kert és vidám az élet.r>r>Várok.r>Haza fogok vele majd menni.r>(És nem jön senki, semmi.)
Dermedt, óriás korongja a napnak,r>Búcsút int vörösen, és íme leszáll.r>Rabja vagyok én minden alkonyatnak,r>Pedig de fáj.r>r>Rabja vagyok én, mert nagyon szerettemr>Az elmúlást, és a bágyadt téli fényt,r>Mert benne mindig, mindig megkeresemr>Az új reményt.r>r>Száz alkonyat múlt száz alkonyatra már,r>Én állok csendben a lanka dombtetőn,r>A lelkem mindig új napokra vár,r>Vár szenvedőn.
Pacsirta szól fenn az égenr>Isten tudja milyen régen.r>Milyen régen sír már szegény,r>Hej, szívemből száll a remény.r>r>Megállok a keresztútnálr>Mint a végső búcsúzónálr>Mikor sírtam, kértem, vágytam,r>boldogságot nem találtam.r>r>Pacsirta szól a kék égenr>Isten tudja milyen régenr>Daloljon csak szépen, sokat,r>Dalolja a bánatomat.
Lassan és csendbenr>Eltűnik minden, minden ami szépr>Lassan és csendbenr>Fátyolba borul majd egy régi képr>r>Sohase látlakr>Halkul már a régi nóta, a nesz,r>Sohase látlakr>Halk eső, halk könny csendben permetez.r>r>Tán meg se történt,r>Tán befedi egyszer gond és moha,r>Tán meg se történtr>S talán nem is történik meg soha.
