Idő 
Értékelés 
Értékelés Sétáltam a folyó parton, hol Veled jártam még,r>most egyedül jöttem meggyőződjek, r>hogy mily emléket idéz.r>Leültem a kopott padra, hol fogtad a kezem,r>oly szerelmesen súgtad, hogy nem engedsz el sosem.r>Jártunk térdig érő fűben,r>jártunk hóban és fagyban.r>Most egyedül járom az utunkat,r>a lehullott száraz avarban.r>Lábam alatt megannyi emlék,r>mi szívemet mardossa,r>bár láthatnád Kedvesem a bevésett nevünketr>hűen őrzi a pad.r>Minden egyes száraz levél emléket őriz mirólunk,r>hangtalan hullik alá, mégis a fülembe valamit súg.r>Olyan mesét, mi valóság volt nem is tudja, látta más,r>csak az öreg tölgy, ami ott áll a folyó túlpartján.r>Levetette szép ruháját, ágai mint csupasz kar,r>úgy nyújtja az ég felé, mintha csak imát mondana.r>Lágy szellő lengedez, a hajamba is belekap.r>Tündöklő kék tükrében, andalogni még,r>nézem a lángvörös leveleket, amiket kerget a szél.r>Hosszú úton végigmentem, s rád gondoltam én.r>Minden fa és bokor, búcsút intett rég.r>Mintha tudták volna hajdan, r>nem látnak minket együtt már,r>hogy egyedül sétálok tovább,r>s azt, hogy szívem nagyon fáj.r>Összesúgnak fák és bokrok.r>Vérvörös falevél zizegve száll, mellettem földre hull,r>elhalkult a nesz is már.r>Csend! - Oly fájó és rideg!r>Nyugovóra tér a nap!r>Nem takarja szemem elől, a fák koronáin is átvillan.r>Szürkület ül a tájra,sötétedik az ég alja.r>Lassan ballagok a hosszú úton,r>nyirkos pára szállt a padra.r>Gondolatok járnak a fejemben,r>miért nem lehetsz mellettem?r>Lágy szellő érinti arcomat, r>lelked a lelkem ölelve csókolja.r>Megborzongok a gondolattól, ölelném a világot.r>Ott lennél Te is Kedvesem, ölelő karomat kitárom.r>- Nincs itt senki! - Nem is lehet!r>- Messze vitte a szél a neved!r>- Kiáltom, hátha hallod, de csak a zúgó szélr>válaszát hallom!r>- S azt, hogy ég áldjon Kedvesem!r>r>r>
Ha Te vagy a test, én lennék a lélek.r>Ha Te lennél jó, én lennék a vétked.r>r>Ha Te vagy a ház, én lennék az ablak,r>Ha benéznél rajta, láthatnád mennyire akarlak.r>r>Ha lennél a folyó, én lennék az ér.r>És én lennék az, ki szívedig elér.r>r>Ha fa akarsz lenni, én lennék az ágad,r>És, ha éj akarsz lenni, én lennék a vágyad.r>r>Ha Te lennél a tűz, én is tűz lennék.r>Egymásba olvadva mindent felégetnénk.r>r>Ha Te vagy a fény, én lennék az árnyék,r>Nem mozdulnék mellőled, midig veled járnék.r>r>Ha gyermek lennél, én lennék a játék.r>Ha bűnös lennél, én a vétked lennék.r>r>Ha éhes lennél, én lennék az étked.r>Ha lennél a felhő, én lennék az eső.r>r>Ha Te vagy a mag, benned én lennék az élet.r>Ha Te vagy a vég, én lennék a végzet.r>r>Ha Te vagy a sír, én lennék a lélek.r>Ha Te vagy a hant, én lennék, ki betakar Téged.r>
Elveszett létemr>Hol vagy már te élet?r>Keresem míg élekr>Vesztembe vezettemr>r>Mert hát menekül előlemr>Éjszakánként utat nyerr>És ha egyszer elkapomr>Többé már nem engedemr>r>S már lassan elfelejtemr>Ki is voltam akkorr>Mikor ő volt az enyémr>Mindig oda ront.
