Idő 
Értékelés 
Értékelés Már megindultam haza,r>de szembe jött egy hózivatar.r>Mozdulni is alig tudtam,r>lassan már majd megfagytam.r>r>Csontjaimig hatolt a csikorgó hideg,r>de csodák csodájára,r>felém csattogott egy szekér,r>mely kihalt volt és rideg.r>r>Adtak nekem meleg takarót,r>mert már elég nagy volt az úton a hótakaró.r>Lábujjaim lassan lefagytak,r>mert nem volt más a lábamon,r>csak egy lyukas bakancs.r>r>Hála égnek, haza értem,r>rögtön berontottam, r>s a kádra a vizet, rányitottam.r>Hideg hátam, hasam, s hosszú lábam,r>hajnalig heverésztek a gőzölgő kádban.r>Ezennel megfogadtam: mától nem megyek mulatni a bálba.
Szerelmünk szárnyán a magasba repülünk,r>mit közösen éltünk meg,r>azt papírra nem vethetjük.r>r>Nincs szó, a közösen eltöltött időre,r>mert értéke, felbecsülhetetlen.r>S mit szó nem tud elmondani, azt a szív fejezi ki.
Nincs mit tenni, telik az idő, a sivár élet, a feledésbe merül.r>r>Mit is tehetnék, hogy a nevem fent maradjon? Talán várjam a megfelelő pillanatot?r>r>Nagy rejtelem ez, mit sokan kerestek már. Nagy reményeket fűzve, útnak indulván.r>r>Mi lehet a titkuk, kiknek sikerült már? Talán tudták mit tesznek, vagy a véletlen műve lehetett ez? r>r>Bizakodva kémlelem a kék eget, s bízok benne hogy valakinek a hőse lehetek.
Hosszú utamból, elindulván haza,r>tűnődtem rajta, r>hogyan köszöntsem az otthoniakat.r>r>Mit mondjak majd nekik,r>s kit köszöntsek előbb?r>Kérdéseimre fény nem derült.r>r>Hosszúnak tűnt az út,r>bár mégis hamar eltelt,r>ajtónkon belépve,r>könnyes szemek lestek. r>r>Észre sem vettem,r>már vállamon voltak a karok, r>ki egykor felnevet, r>most újra magához szoríthatott.r>r>Hullottak a könnyek,r>mik az örömtől jöttek, r>nem kellettek szavak,r>mert tudtam, ez a haza.r>r>Felnőtt ember lettem, r>ki bátor, s rettenthetetlen,r>mégis azok közt a karok közt, r>éreztem magam védelemben.r>r>Édes anyám szava,r>elcsuklott s hangja nem maradt,r>csak annyit tudott mondani :r>jó hogy újra itthon vagy.
Holdvilág süt , már arcodon ég,r>bőröd bársonyára ráragyog- r>fáj a szívem egy igaz szépr>falusi nótára... ó jöjj most,r>fújad vélem, hogyha emlékszel r>babám, szépen elolvadt a hór>s a virágok is bújtak aznapr>és megindult én szerelemes r>féltő lelkem ennyi szépre, ór> hogy volnék irántad érzéketlenr>Hiszen te vagy nekem valór>r>szendergés közben szép szemed úgy nézr> aludtam, hogy veled álmodhatok;r>kevés ez, mint pohárfenekén a mézr>lesütött szempilládra csókot adokr> nem egyet, sőt százat sóváran,r>Egyedül vagyok, s elábrándoztam,r>mindig várlak pedig te nem jöhetsz....
