Idő 
Értékelés 
Értékelés Tegnap éjjel felébredtemr>nem tudom miért,r>hisz nem volt zaj,r>és átkarolt a mélabús sötét.r>Mégis elhagyott az álmok utáni vágy,r>mintha nem lett volna otthonom az ágy.r>Te ott aludtál csendesen,nem sejtve,hogy elcsenemr>tested melegét.r>Kintről beszűrődött a lámpa fénye,r>s mintha lenne véleményer>árnyat hozott arcodra.r>Miközben néztelek,útra kélt a képzeletr>és pezsgő sóvárgásnakr>adott lepkeszárnyat.r>Megemeltem hát kezemr>tétován,sejtelmesen...r>és mellkasodra téve ébredést remélver>simítottam bőrödet.r>Biztatásod volt egy sóhaj,r>s hogy velem tartasz közlöd egy csókkal.r>Már éberen egymást felfedezver>összefonódva,mindent elfeledver>átadjuk magunkat a varázsnak.r>Szívünk vad dobogása törte át a gátat.r>Megszüntetve azt,hogy te és én,r>mert eggyé váltunk a bujaságr>háborgó tengerén.r>(2017.03.04.)
Halkan csukd be az ajtót,r>egyszerű itt minden és szegény,r>egy szék, várj leporolom, ülj le,r>illedelmes vagy, szoknyád simítodr>térdeden, jól-nevelt mosolyodr>viseled és halk vagy, és figyelsz.r>r>Szeretem tekinteted,r>ahogy szavaimra reagál,r>néha szememben nézve megáll,r>és elmosolyodsz, simogató mosoly,r>a mindig komoly, az időt oldja fel,r>ne törjük meg a csendet.r>r>Mivel kínáljalak?r>Látod, üres az asztal, egy pohár,r>üresen koccan az is, szégyenlem,r>ne nézd, mit viselek, ócska gönc,r>itthonra jó, majd levetem,r>takarva a szakadásokat.r>r>Feküdtél már földön matracon?r>Most húzódj mellém, nevess velem,r>oldd fel zavarom, kínos ez nekem,r>neked is, csavargó világbar>csöppentél, én világom,r>osztozol rajta velem?r>r>Hajtsd a ruhád a székre,r>vigyázz, ne essen a földre, piszkos,r>nincs nő, ki takarítana, főzne,r>emberként kezelne, talán még ar>férfit is meglátná,r>s együtt ébrednénk.r>r>Eljöttél.r>r>r>(Tiszai P Imre)
Isteni hithez nem kell bizonylat,r>hisz benned áhít, nem kvantumokban,r>s ha ily áhítat bizonyság volna,r>többé nem lehetne hit mivolta.r>r>2014.
Istened úgysem mentheti bűnöd, hogyha feloldoz,r>érted nem szólhat lantja, se mennyei tánc,r>mert ha te nem tetted soha jóvá emberi voltod,r>döntöttél, s lángörvényben a poklod igáz.r>r>2015.
A feledés homályából jön, feltűnik,r>lényét a múlt fátyla, s néma árnyak űzik.r>Emlékek közt tévelyeg a ködös úton,r>egymagában merengve, végtelen túlon.r>Szeme dermedt tükrével még visszatekint,r>hajdani fényessége alkonyba kering.r>Alvadó lelkében örök bánat bolyong,r>rezdülése mélyen az ég felé borong.r>Mellkasa nyilall, de régóta nem érzi,r>márványszíve a sötétségben örvénylik.r>r>2013.
