Idő 
Értékelés 
Értékelés Hulló csillagok könnyei,r>mint tengerfenék gyöngyei,r>káprázatos, égi látvány,r>midőn lejti végső táncát.r>r>Hullámok törnek az égig,r>esdve a csillagot kérik,r>vágyva a kristályos csodát,r>a mélyben imádnák tovább.r>r>Otthona lenne kék mélység,r>ragyogna a holdfényénél,r>változna fénylő virággá,r>örökkévalóság vár rá.r>r>Nem csábítja az öröklét,r>vágyak, mik eddig gyötörték,r>fénycsóvaként tovasuhan,r>szabadként a mélybe zuhan.
Ni-csak, ni-csak mi történt,r>a csoda most megtörtént,r>tintafoltból feléled,r>hogy csak álom, reméled.r>r>Alakot ölt, vigyorog,r>mindenre csak fintorog,r>nincsen senki mellette,r>akit ő eljegyezne.r>r>Gondol egy nagy merészet,r>túl nagy ő egy egésznek,r>jobbra-balra tekereg,r>egy kis darab lepereg.r>r>Alakul egy új csoda,r>mindene a cicoma,r>Paca Csaba csak ámul,r>a szíve is meglágyul.r>r>Szép ez a Paca Maca,r>- milyen lenne mint ara?r>Meg is kéri a kezét,r>aranygyűrű a pecsét.r>r>Maca csak rázza fejét,r>nem kell neki egy segéd,r>herceget vár a lován,r>bár jobb lenne egy volán.r>r>Így telnek hosszú percek,r>nem érkezik a herceg,r>bánja is tettét Maca,r>hová vitte a daca.r>r>Szomszédja Paca Csaba,r>házán szép csillámpala,r>jól működik ipara,r>neki is van inasa.r>r>Maca már nem is bánná,r>ha Csaba őt imádná,r>bevet minden praktikát,r>óhajtva romantikát.r>r>Csaba szíve megdobban,r>szerelme is fellobban,r>Macát sosem feledte,r>mindig is őt szerette.r>r>Nincs benne neheztelés,r>átölelve kedvesét,r>két paca eggyé válik,r>csak a szemem káprázik.r>r>Álom volt, vagy valóság?r>- Az érzékek csalókák,r>semmi sem lehetetlen,r>csak az ész tehetetlen.
Ne legyél szomorú, ha már nem leszek,r>csak nézz a tükörbe, és én ott vagyok.r>Minden ismerős mozdulat, a mosoly, mit látsz,r>egy kicsit engem idéz, hiszen benned élek tovább.r>r>Simítsd végig arcod, és az én kezem simogat,r>szemeidből ha könny pereg, akkor is ott leszek veled.r>Töröld le a fájdalom drágakőként hulló cseppjeit,r>ha elcsendesülsz, meghallod vigasztaló szavaim.r>r>Ott leszek veled az élet zajos viharában,r>vezetem tétova lépteid a helyes irányba.r>Nézz fel, és lásd az éjszaka ezernyi csodáját,r>a hunyorgó csillagokat, mint az ég lámpását.r>r>Milliónyi fényes csillag, mint csoda, ragyog rád,r>nyújtsd felé kezed, eléred, - hidd el! - csak rád vár!r>Végtelen szeretetem feléd árad az éteren át,r>lelkem őriz, mindig téged követ, bármerre jársz!
Amikor először megláttalak,r>Ijedt voltam és kiszolgáltatott.r>Felnőttként, mégis gyermetegen álltam ott!r>Amit éreztem, már akkor megmagyarázhatatlan volt,r>Érzelmek egész sora, mely elragadott.r>Értetlenül álltam a helyzet előtt, r>Megkaptam álomban, mi történt ez előtt.r>Sok-sok élet, mely összeköt minket,r>Ezért volt megírva a sors könyvében,r>Az elkerülhetetlen, speciális végzet!r>Nem földi érzés mit érzek irántad, r>Mert a földi érzés idővel elmarad,r>De a lelkek érzése örökre fennmarad!r>Nem tudom, a sors mit rejt még előlem,r>Tudom találkozásunk nem volt véletlen!
A susogó,hűs lomb alatt,r>nap sugara lassan halad,r>a csend pihenésre csábít,r>a nyár lustán,lomhán ásít.r>r>A függőágy is engem vár,r>az ágakon madár trilláz,r>álmodozom a könyv felett,r>mit a képzelet színezett.r>r>Vajon milyen érzés lenne,r>hogyha velem megtörténne,r>betoppanna a boldogság,r>derű lenne az orvosság.r>r>Árnyat adó kalap alatt,r>a szép gondolat elakadt,r>szemem egy kosárra tévedt,r>hol almák mosolya érett.
