Idő 
Értékelés 
Értékelés Anya meglepett egy csokival;r>ott volt a tányérom mellett.r>Szerettem volna azonnal kibontani.r>Anya mosolygott,r>de szeme szigorúan nézett.r>Tudtam, előbb meg kell ennem a krumplis tésztát.r>Nem is éreztem az ízét,r>csak kanalaztam... egyik falat a másik után.r>Elfogyott!r>Kezembe fogtam a csokimat,r>és mint aki éhhalál szélén áll,r>úgy tömtem magamba.r>Ó, hogy milyen finom volt!r>Édes, selymes, és a nyelvemen szétkenődött!r>Majd véget ért a csoda, mind megettem.r>Csokimnak nyomai csak ujjaim begyén látszódtak.r>Anya odahajolt, és apró puszivalr>egy pici csokimaszatot eltüntetett az ujjamról.r>Ekkor jutott eszembe:r>Meg se kínáltam őt!r>Ránéztem az arcára, a csillogó szemére,r>és a gyomromban valami fájó szorítást éreztem.r>Észrevehette, mert magához ölelt,r>és én szipogva súgtam neki:r>Anya, ne haragudj, amiért nem adtam belőle.r>Ígérem, ha lesz pénzem, veszek nekedr>egy nagy táblával, piros szalaggal átkötve!r>Ő még jobban magához húzott.r>Éreztem azt a biztonságot adó illatot és meleget,r>amit csak az ő közelsége adhat.r>Nem mertem felnézni,r>mert hallottam légzésén, hogy sír.r>Majd leguggolt hozzám, ésr>könnyeit letörölve mondta:r>Nekem te vagy a csokoládé!r>A legszebb piros szalagos csoki a világon!r>Azóta őrzöm annak a csokinak a papírját,r>s oly sok év eltelt már,r>hogy megszámolni se tudom,r>mennyi csokit ajándékoztam anyunak.r>Ma újra vettem egyet,r>piros szalaggal átkötöttem,r>és odaálltam a sírjához:r>Anya látod, hoztam neked csokit!r>Leteszem a koszorúja mellé,r>megcsókolom azt a régi, gyűrött csokipapírt,r>és sírok...r>annyira hiányzik az illata, melegsége...r>annyira szeretnék adni neki a csokimból!
KEDVENC SZIKLÁMr>Írta: Poór Editr>r>Oly gyönyörű vagy nekem,r>Kedvenc sziklám.r>Méltón állsz a hegy ormán.r>Nem sokára megyek hozzád,r>S te szikla hűséggel vársz reám.r>Elpihenve foteledben,r>Csodálhatom szépségedet.r>Megható csendben,r>Meséled történeted.r>Évek során nem változol,r>Körülötted szép táj honol.r>Rajtad élő dús mohákról,r>Szeretettel gondoskodol.r>Kékes törzsű fák árnyéka,r>Szolgál neked hűsítőül.r>Lélegzeted nyugodt, tiszta,r>Békés tőle a levegő áramlata.r>Itt minden szív nyugalmat talál,r>Elhozod nekik a lelkük szavát!
Szívem sötét rejtekében elrejtőzöm én.r>Fájó emlék gyötör, lelkem legmélyén.r>Álmaimban is néha feltűnik,r>Belém mélyeszti karmát, majd eltűnik.r>r>Álmomban madár voltam.r>Oly kecsesen száltamr>Mert minden az enyém volt!r>Amerre tekintesz, a föld és az égbolt,r>r>Forró álmaimból felébresztettél.r>Átöleltél, majd a nyakamba leheltél.r>De ez is álom volt, mint minden jó...r>Ami éberen megmaradt arra nincsen szó.r>r>Üres az ágyam, magányosan álmodok benne,r>Lassan telik az éjszaka, mintha idő sem lenne.r>Az idő megállt számomra, beleolvadtam én.r>Magányom felemésztett, s én gubbasztok a legmélyén.r>r>Szívem sötét rejtekében elrejtőzöm én.r>Fájó emlék gyötör, lelkem legmélyén.r>Álmaimban is néha feltűnik,r>Belém mélyeszti karmát, majd eltűnik.
Írta: Poór Editr>r>Megérintet versed,r>Korábban már gyógyult sebet,r>Viharként tépte fel szívemben! r>Ahogy olvasom versed,r>Betűk, halványodnak előttem,r>Arcomon könnyek peregnek!r>Fájdalom tüze ég lelkemben,r>Gyötrelemtől maró érzés szívemben!r>Téren ? időn át, nagy küzdelmet vívtam ám!r>Szívem és lelkem, még gyógyulásra vár.r>Érzem, mily óriás az űr szívemben,r>Versed megérintette lelkemet.r>Reménytelen a gyógyír e világban,r>Talán boldogabb leszek a másvilágban.r>Más érzi tüzét két ragyogó szemednek,r>Nélküled, küzdelmek között szenvedek!
Ezüstösen csillogó fényével,r>Földünk légkörében jár ? kel.r>Erejével áthatóan segíti lelkünket,r>Hisz Ő a Kegyelem sugár mestere!r>Hárfa hangjaként szól lénye,r>Erőt ad bajban, csak bízzál benne!r>Minden alázatos fohász megtalálja,r>Angyali küldetése, emberek segítő társa!r>Kegyelmet hordoznak szárnyai,r>Szívünket tisztítja delejes vonásai!r>Hatalma van árnyék felett,r>S védi a békét, szeretetet!r>Kíséri megnyíló szellemünket,r>Föld és ég között hidat képez,r>Vigyázó léptekkel Jézushoz vezet!
