Idő 
Értékelés 
Értékelés CSODÁS VILÁGr>Írta: Poór Editr>r>A világ száz csodája vár reád,r>Csak légy készen reá.r>Lelked ragyogjon tisztán, mint a fény,r>Szíved hordozza szeretetet, mint erényt.r>Legyen erősebb hited mindennél,r>Az Úr útja áldással teli remény.r>Oly csodálatos e világ,r>Igazabb, mint egy mesevilág.r>A lélek dimenziójában,r>Te irányítod sorsod.r>Isten, Atyaként felügyeli dolgod,r>Áldásával harmóniába vagy boldog.
Amikor újra akarnék, hogy keresselek,r>Szemed elveszíteni ne merjelek,r>rágondolni félve, rettegve.r>Vétkezni még egyszer veled,r>sirni egész éjjel miért nem lehet?r>Válladba kapaszkodni, és térdedig hajolnir>Ölelni, kuporogni, a szemedbe költözni ésr>szobát meszelni illatoddal, élni életet.r>Egy életen át szeretni, kettesben,r>Te meg én kellene, egyszerre, remélve.r>Sietni, igyekezve, hisz nem vagyunk életre ítélve.r>r>Hogyan lehet elvetni tekinteteket?r>Sóhajt és szentélyeket kitakarítani,r>oly sok érzést, emléket száradni teregetni?r>Levetkőzni érintést, kezeket, ölelést ezreket?r>Néma szemekre mivel felelhetek vallomást,r>érzést és szerelmet ha nem lelek rád nézve,r>tekintetedre, az erintésedre sarokba ültetve?r>Mit tehetek néma percekre merengve éjszaka,r>Ahogy kapkodom szétfutott gondolataim, r>hedonista álmaim magányos ámokfutásának r>végtelen vágyódását?r>r>Egyedül elég vagyok magamnak megőrizni,r>szenvedni akarni, megtartani magamonr>csókod, kacsód és alakod, hogy tudd ha r>hallgatok úgy is akarok! Rajzolok és tapasztok, r>álmot vakolok szentéllyé, meszelek és díszítek sekrestyévé. r>Illatot ragasztok homlokom filmvásznára, r>szenvedélyt, szerelmet fonok és kötökr>melegíteni, kitartani és eltenni későbbre, várni egy szóra, r>egy jelre, egy életre. Remélni, csendet keresni, r>örökkévalóságot az elmúlásban a kezeidnek,r>tarkód melegének, szerelmed szerelmének.
Örülve vallom vallomásaid őrülten szemedbe.r>Álmaid ágyait fetrengve terítem le testemmel,r>izzadva álmodok merengve, szemeimetr>karommal temetve szétsúrólt álmaim ölelésébe.r>Esőbe, csendbe, éjszakáról éjszakában,r>hajnalra fáradtan ásítva imát,r>várva az áldozást, keresve derengést,r>ébredést remélve túlélni, és várni ismétr>estét, keresni szenvedést, átszellemülést,r>meggyónni, álmodni szépet, kívánni.r>Együtt várunk, fájunk és sirunk, r>álmodunk félve, visszafogottan remélve,r>alázatosan és gyáván kacagva erőtlen erőbe, r>hazudva csendet bámulunk a nemtörődömségbe.r>Ázunk ?s fázunk, sírunk és fájunk csendben, r>fesztelenségben, szárazan könnyezünk féltékenyülve.
Hároméves, mikor testet ölt benne a félelem.r>A pince, mert az sötét és nyirkos, mint apa keze,r>mikor úgy ér hozzá éjjel.r>Arca kavargó massza, szája mély üreg. Félni kell.r>Kis karja tehetetlen kaszál a sűrű rettegésben,r>anya sem segít, hasztalan sír, szavak nincsenek.r>r>Gyűrött rongydarab az egyetlen vigasz.r>Reggelre minden jó lesz.r>Anya jön, mosolytalan, az ő szeme csak szomorú.r>Tétován simít, hangjában részvét, ahogy szól.r>Minden rendben kisfiam.
KÖSZÖNET r>Írta: Poór Editr>r>Ó, Uram köszönöm neked,r>Köszönöm, hogy megmutattad Őt nekem! r>Szívem csordultig hálával tele, r>Hisz Ő duál testvérem nekem. r>Közös múltunkról, immár fellebbent a fátyol, r>Mit nem fejeztetünk be egykor, r>Most lehetőségként mámor.r>Lelkünk izzik, vérünk felforr, r>Távolság hídként összekapcsol.r>Szerelmünk tiszta fénysugár,r>Boldogság csillag ösvényén jár. r>Kezem-kezedbe olvad, r>Örök élet sem oldozza már, r>Utunk végén Jézus ki reánk vár. r>Ő áldásával feloldozott már.
