Ez a fészek csuda kerekr>Örömömben kelepelekr>Mert befogadott Kelep Elekr>Szétkürtölöm az embereknek.r>r>Tudják meg hogy gólyalábonr>Fészket rakott a garázson.r>Tavasszal ott várt a padláson-r>Szavakkal ezt ki sem mondhatom.r>r>Ezért már csak kelepelekr>Remek ember Kelep Elek.
Jövő nélkül nincsen élet, embernek nincs reménye,
r>Szilveszterkor ember kérdezi: a jövő enyém-e?
r>Mint egy szárnyaló, szabad madár, repül életünk tova…
r>Így aztán vele növekszik rég múltunk, éveink sora.
r>
r>Újévkor az új álmok tüzei fellobbannak,
r>Lélektüzeink, mint az új álmok, felrobbannak.
r>Óh, Te hóesés és udvari nagy fenyő,
r>Ti maradtok, de jön egy újabb esztendő!
r>
r>A szilveszter, ha megjön, az egy nagy változás varázs,
r>Mert eltűnik az óév! Az újév olyan zúzmarás…
r>No, mi majd koccintunk jövőre, mindannyiunk egészségére
r>És élvezzük az évváltást, mindenki olyan nagy örömére.
r>
r>Vecsés, 2013. december 20. – Kustra Ferenc József
r>
Szilveszterek az
r>Évek kis-nagy kapui!
r>Erre koccintsunk.
r>*
r>Megyünk és mindent
r>Magunkkal viszünk, tovább.
r>Év kapuján át.
r>*
r>Szabadulunk és
r>Hisszük, hogy jövő jobb lesz!
r>Percnyi boldogság.
r>*
r>Üres a világ?
r>De mitől lenne tele?
r>Jövőre, tele!
r>*
r>Látvány, már rozsdás.
r>Milyen lesz majd, rút vagy szép?
r>Pokol tüze ég?
r>*
r>Semmi nem marad
r>Itt. Hitetek vezessen.
r>Pezsgő előtte!
r>*
r>Az óév kapu
r>Csikorogva csukódik!
r>Azért, korty egyet.
r>*
r>Az újév kapu
r>Félszegen kinyitódik!
r>Erre koccintsunk.
r>*
r>Induljunk, menjünk!
r>Idő van, új élet jő!
r>Múlt hátizsákban.
r>*
r>Ettünk jó virslit,
r>Ittunk jó pezsgőt! Nyomás!
r>Jő már… jobb jövő?
r>*
r>Kárhozat múlik!
r>Élet megy tovább! Újév…
r>Új mindenség vár!
r>*
r>Óév, már foszlik…
r>Újévi szellő, égen…
r>Jövő, morzsányi…
r>*
r>Bevégeztetett.
r>Jó, hogy volt, de jobb, hogy megy…
r>Köbe lesz lélek…
r>*
r>Emberek! Idő
r>Nem állt meg, óév elmúlt.
r>Jő nekünk jövő!
r>
r>Vecsés, 2015. január 2. - Kustra Ferenc József – íródott; senrjú csokorban.
r>
r>Jő már az újév, ha ideér, majd együtt örvendjük,
r>De itallal óvatosan, a pezsgőt ne vedeljük,
r>Év végi búcsúztató, mulatság, legyen kulturált,
r>Tartsuk meg jövőre, ha lehet, az emberi formát.
r>
r>Lehet, hogy éjfélkor, majd én fölállok az asztalra,
r>Akkor igyátok, mit mondok, figyeljetek szavamra.
r>Majd én akkor pohár pezsgővel, néktek tósztot mondok,
r>Ettől az évtől, bármilyen volt szépen elbúcsúzok.
r>
r>Közben elüti az éjfélt pontosan, a gongóránk,
r>Köszöntöm az újévet és már újév tekint le ránk.
r>Tárjátok ki az összes ajtót és ti mind… a szíved,
r>Megjött, itt van az újév, ez a jövő már a tied.
r>
r>Vecsés, 2013. december 18. – Kustra Ferenc József
r>
Űz ez az élet, mint egy nagy nemes vadat.
r>Vajon lesz-e jövőre vetés?
r>Nem akarok tányérján lenni egy falat.
r>Aratás is lesz, nemcsak vetés?
r>
r>Űz az élet, de bánom is én, jő már a szilveszter.
r>Nemsokára új életünk lesz?
r>Búcsúztatjuk óévet, ünnepeljük az újévet.
r>Ragaszkodok őszinteséghez…
r>
r>Nincs már katonasága az országnak.
r>Én berukkolok, majd... újévbe.
r>Bízok, hogy kapok egy csajkát magamnak.
r>Remélem, beérünk a révbe.
r>
r>Ha majd, éjfélt üt az óra, óév a végét járja.
r>Lenyomok egy pezsgőt, életre.
r>Nézem, mikor lesz már a ramazúri, énem várja.
r>Lehet... vetemedek még egyre.
r>
r>Konstatálom, az idén én is öregedtem,
r>Majd így jövőre többet mondok.
r>Lassan múlóban van öregedő életem,
r>Tényleg öregszem! Úgy borzongok…
r>
r>Majd éjfélkor lövök én pár petárdát.
r>A maradékot visszaadom.
r>Ember, ne lője el mind az öt ujját.
r>Miért maradt meg, nem firtatom.
r>
r>Éjfélkor majd üt nekünk a gong óránk.
r>Köszöntjük egymást, megölelve.
r>Kinézek, látom havas a diófánk.
r>Mulatságot ezzel növelve.
r>
r>Pezsgőt bontunk, izgulunk a jövőért,
r>Kimegyünk a hóba szánkózni.
r>Pont éjfélkor koccintunk a jövőnkért,
r>Kívánjuk együtt: felzárkózni!
r>
r>Vecsés, 2013. december 17. – Kustra Ferenc József
r>