Szófelhő » Nekik » 17. oldal
Idő    Értékelés
Állítólag a remény hagy el utoljára

(3 soros-zárttükrős)
Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni,
Ha volna otthon hol, lehet lepihenni…
Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni.

Ha
Volna
Valaki,
Ki haza vár…
Oda röpülnék!
*
Nincs meleg otthonod.
Hazád, házad, álmod se tán’...
Oly üres vagy, hideg.
*

Szomorúság gázol lelkembe, mint elevátor fémfalai,
Mert nincs is hová hazamenni, magánynak nincsenek falai!
Csak megcsonkolt vágyaim vannak, de azok bőven,
Körülöttem szálldosnak a szmogos levegőben.

Csak
Otthon
A neve…
Magány, bánat,
Nem nyújt meleget…
*
Csak szíved kertjében,
Fák ágain ring a remény.
Tiéd nem lehet az.
*

Az biztos, a bánat egész életemben a bőröm alatt ficánkolt,
Űztem volna messzire, de nem akart menni, maradt és csak viháncolt.

Szép
Is volt,
Maradt csak
Szomorúság.
Üres lakás s ágy…
*
Bánat ölel, csókol,
Karja lágyan simogat most.
Sosem voltál boldog.
*

Lehet, nekem azt jelenti a hazamenni,
Hogy bizony végleg el kell -túloldalra- menni?
Nem vagyok elég nagy tudású, most akkor hogyan tovább,
A végben reménykedni? Ez aztán a vég, hova-tovább…

A
Remény
Elhagyott.
Hogyan tovább?
Óh, bár csak tudnám…
*
Viharban ácsorogsz,
Megtépáz, meg is vet százszor.
Nem félsz a haláltól.
*

Volt nekem, is mint minden rendes embernek sok szép reménye,
De megcsalattam, rám ugyanis mattul sütött a nap fénye.
Reménykedtem, közben az életzugaimból osontam a másikba,
Így tengődtem valahogy a létszabadság határán, majdhogy pánikba.
A remény-esetek csaltak és hazudtak, ők már előre tudták, hogy becsapnak,
De látom, nálam igen jól érezték magukat, nekik volthelyük, hogy hol laknak…

Volt
Sok szép
Reményem,
Mind becsapott.
Hittem bennük! Kár…
*
De valahogy mégis
Napfény érint, kócos árnnyal.
Valahogy továbbélsz.

Vecsés, 2017. március 10. – Szabadka, 2019. január 6. – Mórahalom. 2019. január 11. - Kustra Ferenc József – a 3 soros-zárttükrös –t és a verset én írtam, az apevákat, Jurisin Szőke Margit. A HIAQ –k Farkas Tekla munkája.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 386
Korpa közé keveredtem, esznek a disznók.
Nekik én semmi más, csak finom moslék vagyok.
Beöntöttek eléjük a betonvályúba,
Az óta szenvedek vég nélkül, biz’ vajúdva.

Ez a sorsa a disznóeledel mosléknak
És úgy tűnik, csak ez vagyok az állatoknak.
Vályú fala igen sima, pereme magas,
Evésre való, menekülni nem alkalmas.

Nos, a lecke adott, okos sikeremberek,
Azt mondjátok meg, innen, hogy menekülhetek?
Ugye-ugye? Tanácsot nem egyszerű adni…
Lám úgy tűnik, nincs más választásom; maradni!

Eddig hamis önképem volt, de felismertem,
Hogy csak egy összeöntött moslék vagyok, kérem.
De egy jó moslék kilátásai kiválók,
Mert tőle híznak jó nagyra a mocskos disznók!

Budapest, 2000. július 15. – Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1612
Ötszáz évvel később vagyunk…

Jött a török, csak jött, mint áradat,
Fehér habbá hajszolták lovakat.
Szpáhik, akindzsik, a janicsárok,
Kezükben pajzsok és jatagánok.

Országot foglalni nem hagyhatjuk,
Sereggel hadba szállt: király urunk.
Lovakat nyergelték, megitatták,
Egész nemességet hadba hívták.

A véres kard eredménye az lett,
Mohácsnál véres, vesztett csata lett.
Széthúzott a magyar, nem ment oda,
Sereg másik része nem; nem, oda…

Tizennégyben a főurak összefogtak, ez örömteli tény
Lenne... de, azért, hogy Dózsát leverjék, mi volt nekik kelevény..
Elit széthúzása megmaradt, ezen, Dózsa sem változtatott,
Magyarság tele van, olyan tényekkel, mi minket lejáratott.

A főurak, elit acsarkodott,
A hatalomért csak viaskodott.
Egy része tűrte, többi ölését,
Nem akarta barát ölelését.

Odaveszett jó királyunk, meghalt!
Az ország ez után szinte elhalt…
Patakba fulladt, mondták királyra,
Ám orvul meggyilkolták csatában?!

Elit dőzsölt, de ország szétesett,
Senki nem figyelte magyar szívet.
Úr, ránk is mérte a büntetését!
In tolerálta uraink kedvét.

Ország tönkrement, úgy van az óta?
Ország sors tán’ változott, az óta?
Vesztes ország lettünk, urak tették,
Magyarok identitást vesztették.

Ötszáz éve honunkat vesztettük,
Akkor uraink alá rendeltük.
Nem török a hibás, élet ilyen,
Tudni kéne, igaz elit milyen.

Itt a mi dolgaink, soha nem mentek úgy, ahogy kellett volna,
Itt mindenki többség akadályozásával volt elfoglalva?!
Vesztes csatánk van a történelmünkben jó bőven.
Mi erre tanítjuk a nebulókat... veszően?

Mutassuk fel most is, mint akkor rég' véres kardot?
Átalakult a világ, csak arcodba kapsz karcot…
Új világban azzal törődj, hogy megments sok arcot!

Nagy bévőn mostanság elregéltem néktök, ezen krónikában,
Szórjátok, mint magot, hírt, ha Ti nem valák restök meghallásban.
Tisztes, nemes embereknél és a köznép tudomást tudjanak,
Sarjaddzon a nagy hír, mint a vetés, hogy ne légyen, nem tudtanak…
A háznépnek dobold, hírdösd ki!
A famíliának kürtöld ki!

Vecsés, 2014. május 12. – Kustra Ferenc József – íródott a történelmünkről...
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 402
A világ, az élet pocsolya, dohos szagot áraszt,
Ha beleesel, mint veszett, maró lúg, jól szétmállaszt…
Világ felett, fülledten izzadó levegő, hebegve lebeg,
Ebben a környezetben mi kis életünk, szenderegve hebeg…

Fent a felhők felett, tán’ minden olyan más,
Ottan fent, erre tán’ nincsen is hasonmás…
Erre inspirál hőn, a vágyunk tüze,
De nincs már erre is csak vágyunk füstje…

Pedig vannak, ki a pocsolyát szemből, hírből sem ismerik,
És nekik jó, mert életet, mint érett dinnyét, csak lékelik…
Ragacsos, édes leve is csak folyik le a nyakukon,
A jóléttől a nadrágot, jó kihízzák a hasukon…
*

Pocsolyavilág,
Az élet kalitkája.
Erős, dohos szag.
*

Befülledt-világ,
Környezetében élünk.
Hebegve lebeg.
*

A felhők fölött,
Jó lenne, ottan, oly’ más!
Vágytűz loboghat.
*

Pocsolyán kívül
Is van világ! Lékelik!
Leve oly’ édes…
*

Az édes dinnye,
Édes lét, de nem nekünk.
Jólét, hízás, nincs…

Vecsés, 2015. május 2. – Kustra Ferenc – íródott: Versben és senrjúban…
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1344
(10 szavas)
Ha nem inged, ne vedd magadra,
Tested, még végül elkoszolódna…

(Senrjon)
Emberben nincs szeretet?!
Borzalom, hogy fő-faj ilyen lett!
Vég előjele?
*
Emberben nincs szeretet?!
Oroszlánoknál van-e ilyen?
Kipusztulnának.
*
Emberben nincs szeretet?!
Elefántoknál nincs hiánya.
Családszeretők.
*
Emberben nincs szeretet?!
Emberiség, modernség, kütyük.
Embertelen lét.
*
Emberben nincs szeretet?!
Okos telefon… Társak hiány.
Személytelenség.
*
Emberben nincs szeretet?!
Nőknek karrier! Férfi vemhes…
Kézen állva járj?
*
Emberben nincs szeretet?!
Női identitás kiveszős.
Legyőzni férfit…
*
Emberben nincs szeretet?!
Férfi identitás sincsen már.
Szűnő apaság.
*
Emberben nincs szeretet?
Apa, anyaminta kis is vész?
Más népeknél is?
*
Emberben nincs szeretet?!
Gyermeknevetés kihalóban…
Gumibaba nők!
*
Emberben nincs szeretet?!
Nők egyre férfi gyűlölőbbek…
Edzőteremben.
*
Emberben nincs szeretet?!
Főzni minek? Gyerek pizzát kér.
Gyomorbetegség.
*
Emberben nincs szeretet?!
Nő nem főz, mert mosogatni kell...
Körme letörik!
*
Emberben nincs szeretet?!
Férfi, telefont nem rakja le...
Hűtőben van sör?
*
Emberben nincs szeretet?!
Együttműködés nagy hiánycikk…
Magányos hősök?
*
Emberben nincs szeretet?!
Vasárnap. Család. Gyorsétterem.
SMS –eznek egymásnak!
*
Emberben nincs szeretet?!
Normális a lét, ha van cola?
Gyümölcsteákat?
*
Emberben nincs szeretet?!
Gyerekekkel, jó kirándulás…
Videó játék.
*
Emberben nincs szeretet?!
Kisbabanevelés TV –vel… Nézi!
„Neveletlen” lesz!
*
Emberben nincs szeretet?!
Gyerek telefonja legdrágább!
Nevelés helyett…
*
Emberben nincs szeretet?!
Isiben is legyen, legmenőbb!
Csak drága legyen.
*
Emberben nincs szeretet?!
Gyerek részeg? Most, gyomormosás…
Nem baj kicsikém...
*
Emberben nincs szeretet?!
Család nyelvezet: káromkodás!
Szülő a szidott…
*
Emberben nincs szeretet?!
Szülő, biz’ nem együttműködő.
Honnan is tudná?
*
Emberben nincs szeretet?!
Mint tűzvihar terjed butaság!
Nem szok’ olvasni.
*
Emberben nincs szeretet?!
Más nációknál nyolc gyerek van…
Erős hitűek.
*
Emberben nincs szeretet?!
Elbutuló sok társadalom!
De majd megszűnnek!
*
Emberben nincs szeretet?!
Egyes népek már eltűnőben…
Tudatlan ragály.
*
Emberben nincs szeretet?!
Honnan, mitől lenne szeretet?
Sok a bunkócska!
*
Emberben nincs szeretet?!
Ember jó dolgában meghülyült!
Tűnő visszaút!
*
Emberben nincs szeretet?!
Ember a kifinomult agyú!
Felsőbbrendű lény…?
*
Emberben nincs szeretet?!
Szép-fontos szeretet, de nincsen…
Sötétség, mint köd!
*
Emberben nincs szeretet?!
Szeretet szépsége kellene!
Az munkával jár…
*

(Bokorrímes)
Fél a pár, több gyerek sokkal többet eszik, az sokba kerül.
Pedig egész évben spórolni kell. Balira elmenekül,
Nyaralás okán és ott pénzt szórja. Szegényen hazakerül.

(3 soros-zárttükrös)
A krokodilok kétszázhatvan millió éve földlakók!
Közben meg csak diónyi az agyuk. Identitás megtartók…
A krokodilok kétszázhatvan millió éve földlakók!

Emberben nincs szeretet?!
Aki nem tud szeretni, hogy él?
Jó sokan vannak!
*
Emberben nincs szeretet?!
Csak szabadsága, joga legyen…
Lelkének ez kell!
*
Emberben nincs szeretet?!
Azt talán tudja hol a helye?
Templomba nem jár.
*
Emberben nincs szeretet?!
Nem tud szeretni, nem is hívő…
Más népek meg, hogy?
*
Emberben nincs szeretet?!
Igénytelen, identitás sincs…
Uri ön-buta...
*
Emberben nincs szeretet?!
Külön lakás, okos telefon…
Cehet ki állja?
*
Emberben nincs szeretet?!
Mi lesz velünk, csak úgy eltűnünk?
Ez Istennek útja?

(Senrjú)
Gonosz butaság.
Azt állítják ez-az... jó!
Ember lesz vesztes.
*
Szeretetlenség,
Együttműködés hiány.
Önfeloldás gyors…
*
Életerős faj
Saját módszerrel legyőz!
Gyengék pusztulnak.
*
Nekik oly’ fontos:
Majd elköltözünk Marsra!
Szeretetlenül.
*
A krokodilok?
Értik élet lényegét.
Igazi siker.

(10 szavas)
Ha nem inged, minek vennéd magadra?
Tested, koszba bele ragadna…

Vecsés, 2020. december 9. – Kustra Ferenc – Íródott fél-haiku lánc-szerű senrjon versformában és Alloiostrofikus versformában.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 461