Idő 
Értékelés 
Értékelés A nagy vonat most
Rossz irányba halad
Mi csodás volt régen
Mind mögöttünk marad
Csak el ne fogyjon még
Alóla a sín
Ki ott lesz a peronon
Szívében zokogva sír
Nem tudni
Hogy megy vagy tolat
Melyik irányba
Zötyöghet a vonat
És odakintről
Nincs mi hívogat
Mert
A gaz -
tett zöldellő határt
sivárrá ölelő
Végtelen parlaggá
Néhol lakatlanná
Ide szól a jegyünk nekünk
Egyszer úgyis megérkezünk.
A végállomás köd-fátyolos peronján
Mindannyian majd leszállunk
S addigra megértjük
Talán
Mire volt jó az utunk.
Rossz irányba halad
Mi csodás volt régen
Mind mögöttünk marad
Csak el ne fogyjon még
Alóla a sín
Ki ott lesz a peronon
Szívében zokogva sír
Nem tudni
Hogy megy vagy tolat
Melyik irányba
Zötyöghet a vonat
És odakintről
Nincs mi hívogat
Mert
A gaz -
tett zöldellő határt
sivárrá ölelő
Végtelen parlaggá
Néhol lakatlanná
Ide szól a jegyünk nekünk
Egyszer úgyis megérkezünk.
A végállomás köd-fátyolos peronján
Mindannyian majd leszállunk
S addigra megértjük
Talán
Mire volt jó az utunk.
Mint pókháló-szövevényes
Ódon,
Dohos üreg...
Fanyar-szagú,
Mosatlan üres üveg...
....olybá tűnik a megélt pillanat.
Ott,
Ahol a szegycsont mögött
Nem lakik már senki,
Csak tompán kalapál
A szívnek tűnő verkli,
S a kasban túlárad a semmi,
...És fárasztó már valakinek lenni...
Ott
Sajogva sziszeg a múlt
Megaszalt emléke,
S az ősök vétke
egyre csak nehezedik.
Ott...
a megálló üres...
Új járat nem érkezik,
csak
az apátiás jelen valósága
megsárgult fotókkal keveredik..
Ott
A magányos várakozás is
Feledésbe merül,
És nem tudni,...
Az Élet mibe kerül...
Idegen arcokon
Rideg a szánalom.
Ismerős...
Már csak a fájdalom
Minek a Van, és kié a Most
Mikor
Az Otthon a Múltban hagyatott....
És nincs már kit szeretni
Csak feledni... feledni.
Elillant valami messze
Talán az élet...
Ha lehetne megőrizne
Valami emléket.
Ódon,
Dohos üreg...
Fanyar-szagú,
Mosatlan üres üveg...
....olybá tűnik a megélt pillanat.
Ott,
Ahol a szegycsont mögött
Nem lakik már senki,
Csak tompán kalapál
A szívnek tűnő verkli,
S a kasban túlárad a semmi,
...És fárasztó már valakinek lenni...
Ott
Sajogva sziszeg a múlt
Megaszalt emléke,
S az ősök vétke
egyre csak nehezedik.
Ott...
a megálló üres...
Új járat nem érkezik,
csak
az apátiás jelen valósága
megsárgult fotókkal keveredik..
Ott
A magányos várakozás is
Feledésbe merül,
És nem tudni,...
Az Élet mibe kerül...
Idegen arcokon
Rideg a szánalom.
Ismerős...
Már csak a fájdalom
Minek a Van, és kié a Most
Mikor
Az Otthon a Múltban hagyatott....
És nincs már kit szeretni
Csak feledni... feledni.
Elillant valami messze
Talán az élet...
Ha lehetne megőrizne
Valami emléket.
Aznap reggel mi magyarok nagy napra ébredtünk,
De még senki nem tudta, hogy ez lesz az ünnepünk.
Szívünkben az október huszonharmadika
Nagy nap volt és marad is, mint jelkép; rabiga.
Uram! Add, hogy konzervatívok maradjunk,
Liberalizmus elkerülje udvarunk.
Uram! Add, hogy keresztény szellem maradjon,
Ezer éves államunk, állam maradjon.
Ó Uram! Fényes tekinteted, vesd le ránk,
Bízunk, hogy akkor sikeres jövő vár ránk.
Ó Uram! Világítsd meg a gondolatunk,
Tudjuk meg azt, hogy mi jó és mit akarunk.
Én Uram! Adj valami jelet, hogy tudjuk,
Most melyik irányba folytatódhat harcunk.
Én Uram! Kérlek, támogasd a harcunkat,
Hogy később ne kelljen takarni arcunkat.
Vecsés, 2009. október 12. – Kustra Ferenc József – íródott; 1956 emlékére.
De még senki nem tudta, hogy ez lesz az ünnepünk.
Szívünkben az október huszonharmadika
Nagy nap volt és marad is, mint jelkép; rabiga.
Uram! Add, hogy konzervatívok maradjunk,
Liberalizmus elkerülje udvarunk.
Uram! Add, hogy keresztény szellem maradjon,
Ezer éves államunk, állam maradjon.
Ó Uram! Fényes tekinteted, vesd le ránk,
Bízunk, hogy akkor sikeres jövő vár ránk.
Ó Uram! Világítsd meg a gondolatunk,
Tudjuk meg azt, hogy mi jó és mit akarunk.
Én Uram! Adj valami jelet, hogy tudjuk,
Most melyik irányba folytatódhat harcunk.
Én Uram! Kérlek, támogasd a harcunkat,
Hogy később ne kelljen takarni arcunkat.
Vecsés, 2009. október 12. – Kustra Ferenc József – íródott; 1956 emlékére.
A szomszéd háború mellett, kialakult a Közel-Keleten egy nagyon is véresebb háború…
Én már mondtam ezt, amikor a ’mienk’ kezdődött! Az a létünkbe belelökődött…
De ahogy ez most hat napja létünkbe lökődött… a józan ész úgy félre lökődött…
Köztük a videókat a híradókban, Fekete kosok, csendeskednek akolban.
Már első hajnalban ezrek meg ezrek haltak meg, kik ennek végét már nem élik meg.
Az ellencsapásról közben kiderült, még meg sem kezdődött, de megfog, mint kiderült!
A kosok meg osztanak és szoroznak, fenik a nyelvüket, hogy gazdagodhassanak.
Tengeren már meg jelent egy repülőgép hordozó, fölvonult, naná... így alakult.
A másik úton van, kilencven vadászgéppel, ellenzők szava föl ér semmiséggel…
A kettes borzalmat senki nem sejtette, tervezőknek bizony volt lélekjelenléte.
Vasárnap hajnalban isten csapása... már rögtön ezrek vonultak át a túlvilágra.
Végül is világot ugyan az, az kos-kör irányítja, ők küldik népeket halálba.
Végül is a fekete kosok köre gazdagszik, így nem lehet csoda, hogy harcoskodik.
Mi a köznép éreztük, hogy ez lesz és a második már messze nem kontármunka lesz.
Amit tudunk hat nap alatt, nem is sok, de ha ez is kitejed, akkor az lesz a sokk.
Az államok mentik az ott élő, dolgozó honfiakat... döntenek rekordokat…
Még bemutatom, hogy milyen lesz az ősz… de ezereknek már élete sincs, nem lesz ősz...
*
(Senrjú)
Mi kirándulunk,
Ősz zizzen talpunk alatt.
Közben színes csend…
*
(senrjon)
Még sejlik őszi nyárvég,
Színes ruhát vett föl az erdő…
Közben színes csend…
*
(septolet)
Természetben béke honol,
Háborút nem kohol.
Néha van vihar
Mi múlik hamar.
Álomvalóság,
Rakoncátlanság…
A földön negyvenöt' óta nem volt világégés, ennek nyolcban éve… pótolják késés?
Megölnek kisbabákat, felnőtteket, mindennemű embereket… már most! Öregeket...
Hat napja mutatják a TV adók a videókat! De, nem mutatnak békefaragókat…
Sajnálatos ez, az emberiségre nézve! Kit érdekel a világsors, jobb', ha nézve…
A két háború borzalom! De néznünk kell, mert legyen tájékozott minden sokadalom!
Vecsés, 2023. október 13. – Kustra Ferenc József- íródott: a világ, az emberiség jelen történelmi, már eszkalálódott háborús és nagy világkatasztrófára mutató helyzetéről. A TV. híradókban folyvást mutatják a valóságot…
Én már mondtam ezt, amikor a ’mienk’ kezdődött! Az a létünkbe belelökődött…
De ahogy ez most hat napja létünkbe lökődött… a józan ész úgy félre lökődött…
Köztük a videókat a híradókban, Fekete kosok, csendeskednek akolban.
Már első hajnalban ezrek meg ezrek haltak meg, kik ennek végét már nem élik meg.
Az ellencsapásról közben kiderült, még meg sem kezdődött, de megfog, mint kiderült!
A kosok meg osztanak és szoroznak, fenik a nyelvüket, hogy gazdagodhassanak.
Tengeren már meg jelent egy repülőgép hordozó, fölvonult, naná... így alakult.
A másik úton van, kilencven vadászgéppel, ellenzők szava föl ér semmiséggel…
A kettes borzalmat senki nem sejtette, tervezőknek bizony volt lélekjelenléte.
Vasárnap hajnalban isten csapása... már rögtön ezrek vonultak át a túlvilágra.
Végül is világot ugyan az, az kos-kör irányítja, ők küldik népeket halálba.
Végül is a fekete kosok köre gazdagszik, így nem lehet csoda, hogy harcoskodik.
Mi a köznép éreztük, hogy ez lesz és a második már messze nem kontármunka lesz.
Amit tudunk hat nap alatt, nem is sok, de ha ez is kitejed, akkor az lesz a sokk.
Az államok mentik az ott élő, dolgozó honfiakat... döntenek rekordokat…
Még bemutatom, hogy milyen lesz az ősz… de ezereknek már élete sincs, nem lesz ősz...
*
(Senrjú)
Mi kirándulunk,
Ősz zizzen talpunk alatt.
Közben színes csend…
*
(senrjon)
Még sejlik őszi nyárvég,
Színes ruhát vett föl az erdő…
Közben színes csend…
*
(septolet)
Természetben béke honol,
Háborút nem kohol.
Néha van vihar
Mi múlik hamar.
Álomvalóság,
Rakoncátlanság…
A földön negyvenöt' óta nem volt világégés, ennek nyolcban éve… pótolják késés?
Megölnek kisbabákat, felnőtteket, mindennemű embereket… már most! Öregeket...
Hat napja mutatják a TV adók a videókat! De, nem mutatnak békefaragókat…
Sajnálatos ez, az emberiségre nézve! Kit érdekel a világsors, jobb', ha nézve…
A két háború borzalom! De néznünk kell, mert legyen tájékozott minden sokadalom!
Vecsés, 2023. október 13. – Kustra Ferenc József- íródott: a világ, az emberiség jelen történelmi, már eszkalálódott háborús és nagy világkatasztrófára mutató helyzetéről. A TV. híradókban folyvást mutatják a valóságot…
Látunk egy közeli háborút és fölütötte a fejét a háborús világhelyzet… (sőt már kezdődött az eszkaláció…)
(Leoninus csokor)
Híveim – sorstársaim! Érzitek? Kardfogú és érzem már belém akar karolni a háború!
Híveim – sorstársaim! Nem szabadultok! Fekete kosokat nem érdekli, ti mit-hogy akartok…
Híveim – sorstársaim! Mit tegyünk? Fekete kos: rosszfiú! A véres háború meg nem tejszagú!
A TV -k minden híradóban mutatják a sorozatvetőket. Amit nem mutatnak: meghalt gyerekeket!
TV -beni előadás, mennyi a nyomorékok száma… Majd, a mozgás képeseket viszik a frontra!
Ja, még! Én a fronton nem kirándulok, mert ott puszta föld van és kiégett roncs páncélosok…
Meg! Mindenfelé töltényhűhely, kicsi és nagyon belebotlok, olyan érzés, hogy jöttem és harco-lok!
*
(senrjon)
Ez a mocskos háború
Embereknek, népeknek… ború!
Nem látni békét.
*
Ez a mocskos háború
Családoknak, hazáknak… ború!
Nem látni végét.
*
Ez a mocskos háború
Gyereket tönkre tevő… ború!
Nem látni végét.
*
(anaforás leoninus csokor)
Látom én, reálisan, hogy árral szemben megy a békevágyunk, de mi legalább nem hazudozunk!
Látom én, hogy átszakadt a gátjuk, Kosok meg nekünk mekegnek: segítsetek, hogy kiúszunk…
Látom én a ’nagyok’ még négy évig húzni akarják, így aztán elpucolják az EU -t a marhák…
Látom TV -ben most is két helyen gyűltek a nagyok, de megoldás, nekik nem akarnók!
Látom a háborús pártiak sokkal többen vannak, közben már nincs mit odaajándékozzanak!
*
(Septolet)
Háborús párti kosok,
Tovább harcolni akarók!
Halottak maradók!
Gyerekek, veletek?
Lesztek felnőttek?
Háború…
Mélabú…
*
(HIQ csokor)
Életünk
Így bevégződhet?
Lételem?
*
Háború!
Csak kosok nyernek…
Szerintük.
*
Lelkesek,
Akik uszítók!
Ti buták!
*
Uszítók
Is majd meghalnak.
Dicsőség?
*
Most! Per sacc…
A kosoknak a háború egy kaland… Bár a frontkatonáknak is csak egy kaland…
A kos otthon mulatgál, számolja a pénzét…és lehet, rossz ember, veri a feleségét…
A kos templomba sem megy, ott nem fizetik, de pénze meg tán’ a perselybe megy…
Vecsés, 2023. október 9. -Kustra Ferenc József- íródott: íródott a világ, az emberiség jelen törté-nelmi, háborús és nagy katasztrófát-jelző helyzetéről, a további eszkalálódás félelmétől.
(Leoninus csokor)
Híveim – sorstársaim! Érzitek? Kardfogú és érzem már belém akar karolni a háború!
Híveim – sorstársaim! Nem szabadultok! Fekete kosokat nem érdekli, ti mit-hogy akartok…
Híveim – sorstársaim! Mit tegyünk? Fekete kos: rosszfiú! A véres háború meg nem tejszagú!
A TV -k minden híradóban mutatják a sorozatvetőket. Amit nem mutatnak: meghalt gyerekeket!
TV -beni előadás, mennyi a nyomorékok száma… Majd, a mozgás képeseket viszik a frontra!
Ja, még! Én a fronton nem kirándulok, mert ott puszta föld van és kiégett roncs páncélosok…
Meg! Mindenfelé töltényhűhely, kicsi és nagyon belebotlok, olyan érzés, hogy jöttem és harco-lok!
*
(senrjon)
Ez a mocskos háború
Embereknek, népeknek… ború!
Nem látni békét.
*
Ez a mocskos háború
Családoknak, hazáknak… ború!
Nem látni végét.
*
Ez a mocskos háború
Gyereket tönkre tevő… ború!
Nem látni végét.
*
(anaforás leoninus csokor)
Látom én, reálisan, hogy árral szemben megy a békevágyunk, de mi legalább nem hazudozunk!
Látom én, hogy átszakadt a gátjuk, Kosok meg nekünk mekegnek: segítsetek, hogy kiúszunk…
Látom én a ’nagyok’ még négy évig húzni akarják, így aztán elpucolják az EU -t a marhák…
Látom TV -ben most is két helyen gyűltek a nagyok, de megoldás, nekik nem akarnók!
Látom a háborús pártiak sokkal többen vannak, közben már nincs mit odaajándékozzanak!
*
(Septolet)
Háborús párti kosok,
Tovább harcolni akarók!
Halottak maradók!
Gyerekek, veletek?
Lesztek felnőttek?
Háború…
Mélabú…
*
(HIQ csokor)
Életünk
Így bevégződhet?
Lételem?
*
Háború!
Csak kosok nyernek…
Szerintük.
*
Lelkesek,
Akik uszítók!
Ti buták!
*
Uszítók
Is majd meghalnak.
Dicsőség?
*
Most! Per sacc…
A kosoknak a háború egy kaland… Bár a frontkatonáknak is csak egy kaland…
A kos otthon mulatgál, számolja a pénzét…és lehet, rossz ember, veri a feleségét…
A kos templomba sem megy, ott nem fizetik, de pénze meg tán’ a perselybe megy…
Vecsés, 2023. október 9. -Kustra Ferenc József- íródott: íródott a világ, az emberiség jelen törté-nelmi, háborús és nagy katasztrófát-jelző helyzetéről, a további eszkalálódás félelmétől.
