Idő 
Értékelés 
Értékelés Merengek, sodródom az Időben.
Hirtelen úgy tűnik -
A fogalomnak hitt
Folyam maga az Isten.
Vagy talán egy angyal
Kit megbízott e feladattal
Láthatatlan jelen legyen,
Hogy láthatatva legyen Jelen.
A jelenben, ahogy van a Most
Csupán egy villanás - szertefoszlott,
És a múltból hozott életet
Elrejti - mint időképeket.
Ő az élet , a végtelen őrzője
Mert neki van csak elég ideje
Hogy teret , anyagot tartson
Össze. Övé az erő a hatalom
És a dicsőség is, mert nélküle
Nincs tér, és anyag vetülete.
Ő maga az űrnek lelke
Ki a Mindent teremtette.
A felfoghatatlan erő
Maga a lét-idő;
Rendszert alkot a végtelenben-
Ott lakozik az Istenben.
Ha az idő nem lenne,
A világ is eltűnne.
Hirtelen úgy tűnik -
A fogalomnak hitt
Folyam maga az Isten.
Vagy talán egy angyal
Kit megbízott e feladattal
Láthatatlan jelen legyen,
Hogy láthatatva legyen Jelen.
A jelenben, ahogy van a Most
Csupán egy villanás - szertefoszlott,
És a múltból hozott életet
Elrejti - mint időképeket.
Ő az élet , a végtelen őrzője
Mert neki van csak elég ideje
Hogy teret , anyagot tartson
Össze. Övé az erő a hatalom
És a dicsőség is, mert nélküle
Nincs tér, és anyag vetülete.
Ő maga az űrnek lelke
Ki a Mindent teremtette.
A felfoghatatlan erő
Maga a lét-idő;
Rendszert alkot a végtelenben-
Ott lakozik az Istenben.
Ha az idő nem lenne,
A világ is eltűnne.
Otthon végre valahára
Már mindenki belátta -
Felnőttem én a korra,
Hogy barátom lehet egy kutya.
A menhelyre el is mentünk,
Hogy kis pajtást onnan vegyünk,
De ahogy körbe jártuk mindegyiket,
Szívemre valami ránehezedett.
De nagyon nagy gondba vagyok
Most hogy végre választhatok,
Mert tekintetükben ott volt a jel-
Engem is- engem is vigyél innen el.
Szemükben csillant a remény ,
Tán én leszek számukra az esély
Akitől jót kapnak, és szeretetet,
Meleg otthont új életet.
Hogy legyen most,mit tehetnék?!
Suli után minden nap eljöhetnék
Barátaimmal. Együtt játszanánk,
És talán gazdikat is találnánk.
Szétkürtöljük az egész iskolában,
Hogy milyen sok árva kutya van,
Aki hű társ lesz cserébe,
Ha haza viszik jó ebédre.
Végül sok bozontos gazdit talált,
És nekem is lett kutya barát.
Együtt jártunk a menhelyre
Csemegével egész évbe.
Már mindenki belátta -
Felnőttem én a korra,
Hogy barátom lehet egy kutya.
A menhelyre el is mentünk,
Hogy kis pajtást onnan vegyünk,
De ahogy körbe jártuk mindegyiket,
Szívemre valami ránehezedett.
De nagyon nagy gondba vagyok
Most hogy végre választhatok,
Mert tekintetükben ott volt a jel-
Engem is- engem is vigyél innen el.
Szemükben csillant a remény ,
Tán én leszek számukra az esély
Akitől jót kapnak, és szeretetet,
Meleg otthont új életet.
Hogy legyen most,mit tehetnék?!
Suli után minden nap eljöhetnék
Barátaimmal. Együtt játszanánk,
És talán gazdikat is találnánk.
Szétkürtöljük az egész iskolában,
Hogy milyen sok árva kutya van,
Aki hű társ lesz cserébe,
Ha haza viszik jó ebédre.
Végül sok bozontos gazdit talált,
És nekem is lett kutya barát.
Együtt jártunk a menhelyre
Csemegével egész évbe.
Mezítláb a forró kövön
Miközben
Verejtékem letörölöm
Felhevült talpammal kacsázva
Lépkedek a holnap utánba,
És megyek még tovább
Ameddig lehet...
Ameddig bírom.
Mindeközben a térben
Araszolgat
A mindig gördülő
Híguló idő,
Hol hűsítő remény
Kecsegtet,
Hol majd vacogva
Reszketek,
Örökre elcsendesedek.
A ma pirító sugara
Elkísér utamra,
Mert csaltam
Még némi fényt
Szemembe,
Tüzet loptam
Szelíd szivembe
És Istentől
Ráadásul kaptam
Reményt a holnapra.
Miközben
Verejtékem letörölöm
Felhevült talpammal kacsázva
Lépkedek a holnap utánba,
És megyek még tovább
Ameddig lehet...
Ameddig bírom.
Mindeközben a térben
Araszolgat
A mindig gördülő
Híguló idő,
Hol hűsítő remény
Kecsegtet,
Hol majd vacogva
Reszketek,
Örökre elcsendesedek.
A ma pirító sugara
Elkísér utamra,
Mert csaltam
Még némi fényt
Szemembe,
Tüzet loptam
Szelíd szivembe
És Istentől
Ráadásul kaptam
Reményt a holnapra.
A játék üzlet csarnokába
Tátva maradt a gyermek szája
Ilyen helyen nem járt soha
Csak falujukban a kis boltba
Édesanyja szentül megígérte
Ha jól tanulsz ajándék lesz érte
Elviszlek a fővárosba
A legnagyobb játékboltba
Ami tetszik választhatod
Ha elvégzed a feladatod
De most vigyázz testvérkédre
Amíg hazaérek majd estére
Tudod apa messzire ment
A szívünkben van most idebent
Anyának ezért el kell menni
Hogy legyen mit az asztalra tenni
És így folyt hosszan az esztendő
Szemében öccse is lassan felnő
Úgy érezte az ígéret
Csak amolyan szóbeszéd lett
De ádventre mit ád Isten
Szól az anya mézédesen
Elmegyünk ma a fővárosba
Veszünk ezt-azt karácsonyra
A játék üzlet csarnokába
Elgurult a gyermek álma
Mert minden kütyü olyan drága
Anya ezért járt annyit munkába
Megszeppenve csordult könnye
Nem kell a világnak semmi kincse
Elég lesz ha karácsonyra mindörökre
Egymásnak örülnek anya ő s a kisöccse.
Tátva maradt a gyermek szája
Ilyen helyen nem járt soha
Csak falujukban a kis boltba
Édesanyja szentül megígérte
Ha jól tanulsz ajándék lesz érte
Elviszlek a fővárosba
A legnagyobb játékboltba
Ami tetszik választhatod
Ha elvégzed a feladatod
De most vigyázz testvérkédre
Amíg hazaérek majd estére
Tudod apa messzire ment
A szívünkben van most idebent
Anyának ezért el kell menni
Hogy legyen mit az asztalra tenni
És így folyt hosszan az esztendő
Szemében öccse is lassan felnő
Úgy érezte az ígéret
Csak amolyan szóbeszéd lett
De ádventre mit ád Isten
Szól az anya mézédesen
Elmegyünk ma a fővárosba
Veszünk ezt-azt karácsonyra
A játék üzlet csarnokába
Elgurult a gyermek álma
Mert minden kütyü olyan drága
Anya ezért járt annyit munkába
Megszeppenve csordult könnye
Nem kell a világnak semmi kincse
Elég lesz ha karácsonyra mindörökre
Egymásnak örülnek anya ő s a kisöccse.
A szomszéd háború mellett, kialakult a Közel-Keleten egy nagyon is véresebb háború…
(leoninus csokor)
Fegyverzaj veszélyesen ropog a kék ég alatt, jó lenne csend, legalább egy falat!
Éppen emeletes épület omlik le, emberek kiáltoznak itt temetett be…
Süvít az ég a felhőtlen ég alatt, vajh’ mennyien fekszenek a sírhalmok alatt?
Aknavető lövedékek szállnak fölfelé, majd odébb az úti céljukon lefelé…
Közben hallani, hogy kattognak a sok-sok kézi fegyverek, össze is esnek emberek.
Fekete kosok, Ti itt járjátok az ördög táncát, nylon zsákba tetetitek a hullát.
Kérdezem én, hogy vajh' hol van ilyenkor az Isten? Állítólag neki az ember… minden!
Tudom én, hogy a harc a fekete kosok kiváltsága, sok katona ment már halálba!
Többször -többen- elmondták TV -ben a szakértők, lehetnek legkevesebben hatszázezren ők!
Bőszen sokasodnak a sírhalmok, jól elfogynak az élő harcosok!
Bőszen nő a lakósság fájdalma, mert ez most a fájdalom uralma…
Bőszen sír, zokog a család… kisgyerek meg nem érti… Csend, meghalt apád!
Fegyverzaj ropog szép kék ég alatt, jó lenne csend, véglegesen nagy rakat… az ég alatt!!
Újabb, más épület omlik, emeletes kórház omlik le, ember nyög… itt temetett be…
Süvít az ég a felhőtlen ég alatt, süt a nap… mennyien fekszenek sírhalmok alatt?
(HIQ trió)
Ti kosok!
Nagy pénzvágyatok...
Halálos!
Ti kosok,
De uralkodtok!
Élet vég.
Ti kosok!
Ti nem emberek!
Népírtók...
Vecsés, 2023. december 3. – Kustra Ferenc József- írtam: a nagy világkatasztrófára mutató helyzetről. Én kísérleteztem ki, megalkottam, kifejlesztettem a HIQ-! A haiku vagy senrjú esz-meisége vonatkozik rá, témától függően. Szótagszám: 3-5-3. Tilos a rím és a szavak elválasztása.
(leoninus csokor)
Fegyverzaj veszélyesen ropog a kék ég alatt, jó lenne csend, legalább egy falat!
Éppen emeletes épület omlik le, emberek kiáltoznak itt temetett be…
Süvít az ég a felhőtlen ég alatt, vajh’ mennyien fekszenek a sírhalmok alatt?
Aknavető lövedékek szállnak fölfelé, majd odébb az úti céljukon lefelé…
Közben hallani, hogy kattognak a sok-sok kézi fegyverek, össze is esnek emberek.
Fekete kosok, Ti itt járjátok az ördög táncát, nylon zsákba tetetitek a hullát.
Kérdezem én, hogy vajh' hol van ilyenkor az Isten? Állítólag neki az ember… minden!
Tudom én, hogy a harc a fekete kosok kiváltsága, sok katona ment már halálba!
Többször -többen- elmondták TV -ben a szakértők, lehetnek legkevesebben hatszázezren ők!
Bőszen sokasodnak a sírhalmok, jól elfogynak az élő harcosok!
Bőszen nő a lakósság fájdalma, mert ez most a fájdalom uralma…
Bőszen sír, zokog a család… kisgyerek meg nem érti… Csend, meghalt apád!
Fegyverzaj ropog szép kék ég alatt, jó lenne csend, véglegesen nagy rakat… az ég alatt!!
Újabb, más épület omlik, emeletes kórház omlik le, ember nyög… itt temetett be…
Süvít az ég a felhőtlen ég alatt, süt a nap… mennyien fekszenek sírhalmok alatt?
(HIQ trió)
Ti kosok!
Nagy pénzvágyatok...
Halálos!
Ti kosok,
De uralkodtok!
Élet vég.
Ti kosok!
Ti nem emberek!
Népírtók...
Vecsés, 2023. december 3. – Kustra Ferenc József- írtam: a nagy világkatasztrófára mutató helyzetről. Én kísérleteztem ki, megalkottam, kifejlesztettem a HIQ-! A haiku vagy senrjú esz-meisége vonatkozik rá, témától függően. Szótagszám: 3-5-3. Tilos a rím és a szavak elválasztása.
