Felhők között legelésző égi bárány,
Hangfoszlány az éteren túl,
Testem leszáll,
Földre érve lettem
Nyomorgó, elnyomott.
Gyűlölettel övezett,
Trónfosztott, guberáló koldus.
Láp, mocsár, ingoványok szülötte,
Fekete füstszmog ivadéka.
Söpredék, nemkívánatos betolakodó!
Elvágyom innen felhők közé,
Lenni legelésző égi bárány.

Szállj velem fel az éji csendbe,
Felhők felé a sötét éjbe,
Csak ketten az ürességben,
Pofonoktól mentességben.

Holt költő ír némaságban,
Boldogtalan magányában,
Tinta freccsen szerteszéjjel!
Csillagtalan sötét éjjel.

Fenn az űrben társtalanul,
Bolyongok sokszor céltalanul.
Ez a világ hideg, kemény,
Kevés benne a hit és a remény.

Mert ki élni akar, az a végtelenbe kiált!
Éreztetik velünk mindenütt a hiányt,
Cigány vagyok, tehetek én róla!
Tehetetlen hullok le a porba!

Vérvirág csöpög megsebzett szívemből,
Halálsóhaj száll meggyötört lelkemből.
Lágy szellő simogatja arcom.
Ó Atyám, hallani akarom hangod!

Mert munkát találni így nagyon nehéz,
Ha mindenki utál, mindenki lenéz,
Mert barna színű a bőröm!
Hát ez a vétkem! Ez a bűnöm.

Lennétek ti is egyszer a helyemben
Legalább egyszer ebben az életben!
Éreznétek ti is a hiányt,
S nem bántanátok többé a cigányt.

Hideg szél fúj át a végtelen hómezőn,
Szerelmünk édes édene, lám, összedőlt.
Sír a szél a fagyos jégtáblákon,
Ámor édenében már egyedül sétálok.

Mondd, hová lett a lángoló varázsunk,
Látod? A szerelmi tüzünkben lelem a halálom.
Fájó érzés, nincs maradásom,
Nem fogom már kezed, sírva odébbállok.

Síró sóhajom fájdalma olyan nyomasztó, keserű,
Végtelennek tűnő szerelmünk pilleszárnyon elrepült.
Ámor szigetén szomorú a végzetem.
Édes reményem vigaszát már nem lelem.

A vihar a jég koronáját fújja,
Lenn a kopár falvakat dúlja.
Tördelt ágak repülve sírtak a szélben,
Szilveszter éjszakáján az északkeleti részen.

Ifjúságunk után sóvárgó vággyal
Emlékeink már a múltba szárnyal.
Hej, öregebbek leszünk megint egy évvel,
Viaskodunk itt lenn némán faggyal és széllel.

Kemény fagyok csatlósa a télnek,
Gyorsan peregnek itt lenn az évek.
Pezsgőt bontunk, éjfélt üt az óra,
Tévét nézünk az asszonnyal, szól a magyar nóta.

Tarnazsadány, 2020. december 27.

Titokról filozofált a szerzőpáros…

Titkok tudójának lenni nagyon felemelő
Titkot kifecsegni... biz' lélek felszeletelő.
Titkok tudójának lenni, becsületbeli ügy,
Titkokat elmondani, szinte nem is emberügy.

Más titkát őrizni
Megtisztelő s felelősség.
Bizalom kérdése.
*

Meggondolatlanul csak kifecseg, aki tücsköt-bogarat összehord,
Benne bízni olyan, mint zongorán leütni... mi nagyon hamis akkord.

Más titkát ki ne mond!
Olyan, mint ha elárulnád.
Becsüld meg bizalmát.
*

(sedoka)
Akármekkora
Akármilyen a titok,
Azt biz' meg kell őrizni.

Bármekkora is,
A titkot, azt óvni kell.
Titokőrző köteles.
*

Ki titkok őrzőjének áll, az kemény-fába vágja bele a fejszéjét,
Ki titkok őrzőjének áll, annak éreznie kell a saját lényegét.

Ne fecsegj túl sokat,
Gondold meg jól mit, hol mondasz.
Felelősséggel tartozol.
*

A titkok világában is pont úgy van, a víz nem válik vérré,
Így a bizalom is gyorsan leapad, ő meg lesz... kegyvesztetté.
Titok őrzőnek kész bukás, ha csak áll és néz, mint borjú az új kapura,
Ha éppen ő nem érti, hogy a világ miért ilyen, miért ilyen fura.

Ne játszd el bizalmát,
Kibeszélve az ő titkát.
Kegyvesztetté válhatsz.
*

Milyen titok az, ha érkezett levél fekszik az asztalon,
Mit az előbb fujt be a viharos szél, a nyitott ablakon?
Kell-e itt titoktartás, vagy mécses-árnyjáték a falakon?

Ha napfény derül rá,
A titok többé nem titok.
Eljátszott bizalom
*

(3 soros-zárttükrős)
A titok tudója, jó, ha hallgat és hangosan is hangtalan,
Az a helyes, ha titkok tudójának a csendje is parttalan…
A titok tudója, jó, ha hallhat és hangosan is hangtalan.

A titkok dezinformációs kiadása elferdítve,
Tűnhet úgy, mint a végső titokgazdák kiderült tézise...
A titkok dezinformációs kiadása elferdítve.
*

(Bokorrím)
A titoktudónak, még bizony kémekkel is meg kell küzdenie,
Bár, inkább neki kell az ellenről adatokat begyűjtenie.
A titok megőrzésének az őrző fejében kell eldőlnie,
Minden más mellékkörülmény… neki, magában kell szervezkednie.

Ha más titkát őrzöd,
Mindenáron védened kell.
Tudatos tettel is.
*

(3 soros-zárttükrös)
Fölöttébb hasznos, ha perfekcionista a titok tudója,
Ha tökéletesség kedvelő... nem lesz kiszivárogtatója…
Fölöttébb hasznos, ha perfekcionista a titok tudója,

Vecsés, 2018. április 20. – Szabadka, 2018. április 26. – Kustra Ferenc – a verset a sedoka -t és a 3 soros-zárttükrös -öket én írtam, a HIAQ -at szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A csokor címe:”Más titkát ki ne mond!”