Szomorú a reggel könnyes a szemem,
megbántottál, megtapostad a szívemet.
Éjszaka az arcom a párnámba fúrtam,
tőrt döftél szívembe újra és újra.

Pedig szeretlek, de neked ez játék csak,
az érzéseimmel mihez kezdjek most hol vagy?
Össze törted az álmaim, melyek rólad szóltak,
megcsaltál a földbe tiportál újra és újra.

Álmatlanul hánykolódtam egész éjjel,
sírva aludtam el, rémálmok gyötörtek.
Egyedül vagyok szétszaggat a fájdalom,
miért tetted ezt velem magam.sem tudom.

Mit ér az én szívem ha téged szeret,
mit ér a szerelem, ha engem nem szeretsz.
Fáj, úgy fáj a szívem mint még soha,
vérzik a tőrtől amit beledöftél éjszaka.

Szívem kettétört, megrepedt,
apró szilánkok,vagdossák meggyötört lelkemet.
Bánat mardossa lelkemet csak sírok és sírok,
mert az érzéseimet semmibe vetted most.

Mint mindig a hibákat keresed, hogy megcsalj,
büntetlenül és érzések nélkül játszhass.
Szeretsz? Mondod, ez szerelem néked?
Megbántod azt aki az életét adná érted?

Tegnap még ott öleltelek, csókoltalak,
ma már csak a könnyeim potyognak.
Vérzik a szívem és megkeseredett,
mi ez, ez Neked a szerelem?

Mit kezdek most össze tört szívemmel?
Mihez kezdjek most az érzéseimmel?
Magam sem tudom mi lesz holnap,
egyedül vagyok magányomban.

Szívem tele van sebekkel, hegekkel,
szűnni nem akaró fájdalmas szerelemmel.
Mit tegyek most, a szívemmel?
Tele van még irántad érzett szerelemmel.

Szeretem, ahogy hozzám érsz kedvesem,
csókolod ajkamat forrón és hevesen.
Szeretem, ahogy puha kezeddel simogatsz,
lágyan ölelsz és magadhoz húzol szorosan.

Téged látlak, gyönyörű barna szemedet,
ahogy rám nézel szerelmes tekinteteddel.
Szemedbe nézve önmagamat látom,
szerelmes szívem csakis érted dobog.

Szeretem, ahogy rám nézel kedvesem,
szemed tükréből csillog a szerelem.
Forró csókodtól éget a vágy, a szerelem,
mámoros vad éjszakák, felhevült érzelmek.

Szerelmes vagyok beléd, szívem egyetlenem,
lelkemmel, szívemmel téged szeretlek.
Amíg csak világ a világ melletted leszek,
és a kezedet soha nem engedem el, szeretlek.

A szél ma este halkan sírt az ablakban,
üresség és reménytelenség van a falakban.
Mik egykor a menedéket adták,
most már komorság fut rajta át.

Az eget borús felhők lepik el,
ott vannak éjjel, nappal velem.
Az eső halkan kopog a lelkemen,
mert én is csak őt csak őt keresem.

A ragyogó nap is elmenekült,
már napokon keresztül eltűnt.
Elő sem bújik már mert fél,
inkább ő is vár egyre csak még.

A magány mellém ült, mint egy régi emlék,
magával visz, viharos szíve, szomorúan néz.
A villámok belé csapnak, fájdalmat,
sebet okoznak, s szívébe marnak.

A lámpának csillogó fénye el halványult,
eltűnt benne a fény és örökre kialudt.
Keresi, de nem leli önmagát semerre,
elveszett a remény és a hit benne.

A szél ma este halkan sírt az ablakban,
üresség és reménytelenség van a falakban.
Mik egykor a menedéket adták,
most már komorság fut rajta át.

Az eget borús felhők lepik el,
ott vannak éjjel, nappal velem.
Az eső halkan kopog a lelkemen,
mert én is csak őt csak őt keresem.

A ragyogó nap is elmenekült,
már napokon keresztül eltűnt.
Elő sem bújik már mert fél,
inkább ő is vár egyre csak még.

A magány mellém ült, mint egy régi emlék,
magával visz, viharos szíve, szomorúan néz.
A villámok belé csapnak, fájdalmat,
sebet okoznak, s szívébe marnak.

A lámpának csillogó fénye el halványult,
eltűnt benne a fény és örökre kialudt.
Keresi, de nem leli önmagát semerre,
elveszett a remény és a hit benne.

Boldog csak úgy lehetsz, ha tiszta szívből szeretsz.
szívem, szíveddel egy mi csak a tied,
lelkemből írom rímekbe foglalva szívemből szeretlek.

Szívem, szívedben egy ritmusra jár,
a boldogság kulcsához a te szívedben a zár.
Mint lelkem húrjàn írom e szavakat,
szerelemtől telve érzésem tiszta mint a patyolat.

Énekel, s dalol remegő szívem,
neked muzsikál szerelmes szívem.
Lelkemből szól szívem hangján,
csókodra szomjazom egy életen át.

Szemed tükrében ragyog a fény,
szerelmes szívem szívedig elér.
Szerelem tűz mi szívünkben született,
lelkünk szerelmesen csendben ölelkezett.

Vágyom, hogy a nap minden percét csak neked szenteljem,
szerelmes szívemet szívedhez szegezzem.
Mind halálig melletted leszek síromig,
hű leszek hozzád életem végéig.