Szófelhő » Legyen » 71. oldal
Idő    Értékelés
Számadás a születésnapomon?

(3 soros-zárttükrös)
Ha majd a lelkem a hamuba fullad, bár nem akarom,
Akkor kalamárisom, ürítve? legyen a ?por? tartóm?
Őrangyalomat meg kérem, hogy segítse a ?por? harcom.

(Bokorrímes)
Igen jelesnek tűnő nap a mai,
Megérni, nekem, már ez is valami!
Bár életemben nincs igaz alaki?

Öregségemre hithű poéta lettem,
A kopott lúdtollammal együtt öregszem,
Az élet értelmét azonban még fejtem?

Mindegy, no, élet, sors szerint tart, ameddig tart,
Ha kérdezik, hogy vagy, előadom a fanyart.
*
(Senrjú)
Élet értelme,
Nem biztos, hogy kiderül.
Végén, szenderül?
*
?Porban? a jövő?
Ha ott leszek, meglátom?
Örök titkosság!
*
Lángmentes jövő,
Fényragyogás el-mattul.
Sötét öröklét?
*
Jó lenne, de fránya öregség, bizony humorba nem fulladós,
Jó lenne, de minden élet hamuba fullad, már nem gyulladós...

Vecsés, 2016. május 21. ? Kustra Ferenc
Beküldő: Kustra Ferenc
Olvasták: 1912
Télapóka! Hegyről lefelé,
Aztán lapos völgyben befelé
Gyere, ott a mi utcánk.
Úgy várunk, ez a dumánk.

(Bokorrímes)
Gyakoroltuk jóságot
Meg rólad az ábrándot,
Gyere, hozd ajándékot!

Szót is fogadtunk,
Jó is tanultunk,
Megettük a spenótot,
Gyere, gyere most legott!

(3 soros-zárttükrös)
Ablakba már kitettük a kis cipőt meg a hócsizmát,
Nehogy megcsússz, nem kell a hó, nem kívánunk csak hódarát?
Ablakba már kitettük a kis cipőt meg a hócsizmát.

Ne legyen kéltséged, evés előtt mindig mosunk kezet,
Így aztán fitten várjuk hátizsákos érkezésedet.
Oskolában is sokat beszélgettünk rólad,
Minden tégedet vár, beszélni akar rólad.

Az udvarunkban tengernyi, sok és nagy lángok között
Tegnap este is nagyon finom szalonna sütődött!
Forró teát is ittunk közbe,
Mulattunk téged felidézve.
Még apa és anya is nagyon vár,
Hogy hátizsákkal ide? gyere már.

Vecsés, 2020. május 26. ? Kustra Ferenc
, ,
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 523
(3 soros-zárttükrös)
Ülök a vízpartomon, mint vízipók, a jövő mi lesz, arra várok,
Ki tudhatja kiszárad-e a vizem, de jóra, nem nagy kalkulálok?
Ülök a vízpartomon, mint vízipók, a jövő mi lesz, arra várok.

(Kínai versforma: "Yijiangnan" szótagszám: 3, 5, 7, 7, 5, rímképlet = xaxaa)
Szendereg
Bennem egy gyötrő,
S most feltörő gondolat.
Lesz-e még jobb, s szebb jövő,
Vagy reményölő?
*

Álmatlan éjjel perzselődök a vad napsütésben,
El is tikkadok ebben a nagy lehetetlenségben?
Álmatlan éjjel perzselődök a vad napsütésben.

Mit hozhat a sors, ha már kellőn ízesített levegőbuborékom sincsen,
Mert a kiszáradt vízinövények közt csak elakadok a buborék liftben?
Mit hozhat a sors, ha már kellőn ízesített levegőbuborékom sincsen.

(Kínai versforma: "Shiliuziling" szótagszám: 1, 7, 3, 5, rímképlet = aaxa)
Fáj?
Az életem kóceráj,
Mi vár még?
Üres a kéz-száj?
*

Béke kéne a földre, meg nekem a vizembe, hogy folytassam az utam,
Jó lenne még élni, nekem vízben grasszálni, hogy folytatódjon a futam?
Béke kéne a földre, meg nekem a vizembe, hogy folytassam az utam.

(Septolet)
Na, folyó,
Te vagy rohanó?
Van meló.

Intézkedj,
Leleményeskedj.
Adassék meg víznek?
Nekem, élménynek!

(Senrjú)
Periféria
A vízi élet partja.
Fűzág takarja.

(10 szavas duó)
Ember embert szeressen, ne öljön!
Álmokat szőjön, béke legyen földön!

Béke a földre, piszkos játékból elég!
Élni, élni kellene még!
Vecsés, 2019. december 26. ? Szabadka, 2020. november 28. ? Kustra Ferenc ? a 3 soros-zárttükrös -öket, a septolet -et és a senrjú -t én írtam. A kínai versformákat és a 10 szavas duót, szerző és poétatársam Jurisin Szőke Margit. A kiegészítők címe: Élni kellene még!
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 517
A Nagy háborúban

Rövid, néhány nap alatt, csak úgy, az osztag a felére fogyott?
Utána hirtelen, ez a tendencia, elhalt, lehorgonyzott.
Thélis volt az, aki a fáradt emberekben tartotta a lelket,
És a sokk ellenére beléjük töltött egy kis ?lázas? jókedvet.

Egy reggel a Meaux mellett egy pilóta bizonytalan keze
Vezette gép vágódott az út menti töltésnek, bele a földbe.
A kerekek összetörtek, a motor egészen a földig ért le.

Ez, a nap ébredésének a pillanata volt,
Amikor az éjszaka szelíd árnyain látszott,
Hogy a hajnal, hasadó fényével találkozott.

A leges-legmélyebb csend zárta körül a láthatatlan ösvényt,
Melyet a landoló repülő kevert, mint láthatatlan örvényt?

A hátsó fülkéből nagy nehezen, Marbot szállt ki,
Vállából fecskendezett vére, vékony sugárnyi?

Görnyedten, lassan a gép elejéhez csoszogott,
Ahol nem régen a kapitány sisakja látszott?
A lába megroggyant, ájultan a földre bukott.

Múlt az idő és Thélis eszmélve látta a növekvő fény hátterét,
Aztán megérezte, hogy a kormánykerék összeroncsolta a mellét,
Közben elkápráztatva nézte kelő nap sugarainak szépségét?

Gépiesen lefejtette magáról a vastag bundát,
Majd lecsúszott? amíg lába érintette a föld porát?
Halotti csend uralkodott mezők felett?
Thélis kapaszkodva felegyenesedett.

A mezők, hallgatagon elterülő csendje vonzotta,
Semmit sem értett, üres volt? nem volt semmi gondolata.
A hajnal friss levegőjében megfeszültek az izmai,
De önálló életet éltek a súlytalan végtagjai.
Már teljesen elvesztette a teste fölött az uralmát,
Csodálkozva nézte a karjai inga-szerű mozgását?
Bal oldalából langyos forrás csörgedezett,
De ezt nem tudta, ilyet ő már nem érzékelt?

Az volt az érzése, mintha régen sétálna a mezőkön?
Holott a friss napfényben, már régen elvágódott a földön?
Szomjas volt? beleharapott a harmatosan zsíros fűbe,
Még megpróbált fel is állni, de csak úgy maradt félig ülve.
Azután a hátára dőlt, mellén keresztbe tett karokkal,
Sebéből egyre gyorsabban kifolyt a vére? patakokkal.

A kapitány, még élve hullt a halál szelíden ölelő karjaiba?
Az aranyszínűre váltó napfény, a sugaraival beborította?

Vecsés, 2015. augusztus 17. ? Kustra Ferenc - Joseph Kessel: ?A repülőtiszt? c. regénye ihletésével írtam.
Beküldő: Kustra Ferenc
Olvasták: 1540
A témát, haikuban és apevában dolgozta föl a szerzőpáros?

Öröm ködfátyol
Ereszkedik a szemre!
Halálos ágyon.

Bús
Öröm
Életem.
A nászágyam
Langyos koporsó.
*
A sárban, porban
Élni! Még retkes ól sincs.
Ó, édes otthon?

Mily?
Meleg
Családi
Lak. Egyedül,
Fagyos híd alatt.
*
Remény, csak beles?
Itt nem lesz honfoglalás!
Nincsen már fényem?

Gyér
Remény
Csillan. Nem
Adom hazám!
Harc? Elfáradtam...
*
Bátor szívemben,
Halkan dúdol, gyávaság.
Az erősebb győz!

Lép,
Gyáva
Bátorság,
Hajtja. Párbaj
Üres fegyverrel.
*
Borúra derű,
A léleknek nyugalom.
Vita, nem csitul.


reggelt!
Száll pofon.
Könnyes szemmel
Nevetve lelép...

*
Esti mindenség
Boldogságot sugároz.
Nagy veszekedés!

Szó,
Szót vált,
Derűt szít.
Egy-két pofon,
Családi idill...
*
Arcsimogató
A viharos széltömeg.
Kalapot sodor.

Mily
Kellem,
Hátba döf,
Majdhogy főllök,
Kisded szélvihar.
*
Új iskolaév.
Gyerek ezt nem szereti.
Menni de, muszáj.

Ha
Muszáj
Nem nehéz.
Öröm lesz a
Sok-sok csínytevés.
*
Csendben hallgatni
A jó és a halk zenét.
Diszkó dübörög.

Lét
Pihen,
Csendrobaj
Hallik. Csendben,
Zúzza vágy szívem.
*
Holnap? Utána?
Akkor is kell még élni
Ma, biztos kéne?

Mit
Számít,
Hogy halott
Vagy. Legyen még
Sok szülinapod!
*
Lelket roncsolja
Utolsó reményvesztés.
Őrült kacajok.

Egy
Pohár
Méreg, old
Lelki harcot.
Hisztis röhögés.
*
Lélekben, csendben,
Utolsó reményvesztés.
Hangos kacagás?

Csend
Honol
Lelkemben,
Mérget iszom,
Jó lét! Ha ha ha!!!

Vecsés, 2017. augusztus 15. ? Szabadka, 2017. augusztus 20. ? Kustra Ferenc ? Íródott: oximoronban. A haikukat én írtam, alá az apeva csokrot, szerző és poéta társam, Jurisin (Szőke) Margit. A csokor címe: ,,Gyönyörű élet? meghalni jobb!??
Beküldő: Kustra Ferenc
Olvasták: 2007