Nincs arra szó, hogy mit érzek irántad,
szívemmel, lelkemmel szeretlek, imádlak.
Benned van minden szeretetem,
az életemet adnám teérted kedvesem.

Szavakkal kifejezni sem lehet,
az irántad érzett szerelmemet.
Öröm táncot jár szívem,
mikor rád gondolok kedvesem.

Itt vagy mellettem és ölelsz engem,
csókjaiddal alszom el minden este.
Karjaidban boldog vagyok veled,
magadhoz szorítasz el nem engedsz.

Érted élek fogd erősen két kezem,
te vagy minden álmom el ne engedd.
Karodba bújva megnyugvást találok,
ölelésed maga a megtestestült mámor.

Bújok hozzád szerelmesen kedvesem,
karjaid közt boldogságtól epedek.
Szoríts magadhoz ölelj szorosan,
érezzem szerelmed minél jobban.

Mellkasodra hajtom fejemet,
hallom szíved milyen hevesen ver.
Szíved, szívemmel együtt dobban,
boldogságom melletted határtalan.

Kezed a kezemben, szíved a szívemben,
minden érintésben veled teljes az életem.
Szeretet adni a legjobb a világon,
szeretet kapni igazi álom.

Hogy is kezdjem el leírni mit jelentesz gyermekem,
talán az elején kezdem, olyan jó, hogy vagy nekem.
Köszönöm a jó Istennek,
hogy az Édesanyád lehetek,
mikor még csak reménykedtem,
kicsi szívem, hogy te leszel.nekem.

Téged hordtalak a méhemben, életem kincse,
már a gondolattól is mosolygott a szívem.
S ó még annál is jobban kalapált a szívem, mikor megtudtam valóban gyermeket várok, téged.

Onnantól számomra nem számított,
semmi más csak te,
csak neked éltem, megtettem érted,
mindent, de mindent amit lehetett.

Csak egészséges legyél azt kívántam,
a hasamban odabent.
S kilenc hónapig számoltam,
a napokat, órákat, perceket.

Vajon mikor jön el a pillanat,
s jössz világra kislányom te nekem.
Vártam, nagyon vártam a percet gyermekem,
mert tudtam az lesz a legszebb napom az életben.

S megfogadtam, attól a perctől
egyetlen cél vezérel,
egy csak egy, hogy a legjobb
édesanya lehessek.

Ó Istenem, annyira szép voltál,
mikor megszülettél,
s én a legboldogabb Édesanya,
mert te az én gyermekem lettél.

Engem választott ki a jó Isten -e
megtisztelő szerepre,
s nem tudlak elégszer megköszönni
neki téged sohase.

Mikor először karomba vettelek,
téged a legcsodásabb kincset,
szívem megtelt a legszebb érzésekkel,
mit anya csak érezhet.

Az első perctől kezdve nem tudtam
betelni veled,
te voltál a leggyönyörűbb kisbaba,
kit Isten csak teremthet.

Drága kis kezedet, mikor először puszilgattam,
a kis párnásat, annyira, de annyira imádtam.
Gyönyörű szád, minél szebbet rajzolni nem lehet,
szét puszilgatnivaló volt drága mindened.

Csillagnak születtél, életem legfényesebb csillagának,
köszönöm kicsikém, hogy engem választottál Édesanyádnak.

Hiszem, hogy gyermekeink azért is születnek,
hogy tanítsanak is valamit minden szülőnek.
Legelső tanításként, megmutatjátok,
ti gyermekek,
milyen az igazi, önzetlen, tiszta szeretet.

Nálad tisztább szívű, csodálatosabb,
embert nem ismerek,
legcsodásabb teremtése vagy te e földnek.
Egy Angyal vagy te kislányom, emberi testben,
azért jöttél, hogy bearanyozd az én életem.

Ezt már tudtam ahogy meg pillantottalak,
az első percben, jöttél,
hogy-e világ tőled boldogabb lehessen.
Ha minden ember ilyen tiszta lelkű lenne mint te,
ilyen önzetlen, s ki nem lát senkiben rosszat, csak a szépet,
ez a világ egy igazi csodás paradicsom lenne.

Szemedbe nézek tekintetedtől elolvadok,
csillagok ragyognak egy pillantásodtól.
Szemed mosolya többet ér ezer szónál,
tudom mit mondanál mielőtt meg szólalnál.

Amikor szemedbe nézek látom a vágyat,
karjaid ölelését és édes csókodat, ajkadat.
Érzem kezed ,hogy fogod és halk sóhajtásod,
szerelmedet mikor ajkaddal, ajkamat csókolod.

Amikor szemedbe nézek még az idő is elszáll,
a szerelem lángra gyúl szívünkben immár.
A vágy, s a szerelem vezérel mindkettőnket,
dobogó szívedet hallom szívemhez közel.

Amikor szemedbe nézek látom.önmagamat,
látom, hogy szívem szerelme örökké tart.
A te a szíved szívemben dobban ezerszer,
lelkem, lelkemmel eggyé vált csendesen.

Ròlad muzsikál az én szívem,
hozzád fűz szerelmem kedvesem.
Hosszú éjszakák, hosszú nappalok,
szívemnek hangján, szívedhez szólok.

Hosszú forró nyár, csillagfényes éj,
szívem azt suttogja, tiéd vagyok én.
Nincs tér, távolság, csak a végtelen,
érezd szívem ritmusát, veled vétkezem.

Csendben átölelsz, szorosan hozzám bújsz,
lecsókolom könnyeid, mi arcodon lecsordul.
Megfogom kezed, szívemre helyezem kedvesem,
könnyeim nem titkolva, érzem szívem megremeg.

Szívemnek hangjában, te vagy minden szólam,
betűim hadában, sorokban a szavak.
Rímeket alkotva, mind szívedhez szólnak,
szíved megremeg, ajkad hallgatag.

Szívből írhatok papírra vethetem,
tollamból a tinta, el nem fogy kedvesem.
Örök a tűz mi ki nem oltható,
szavakkal ez az érzés le nem írható.

Örök a fény veled a ragyogás,
szívemben, szíved minden dobbanás.
Örök ez a tűz, örök ez a varázs,
minden szép érzés, veled a mennyország.

Apák napja alkalmából azon gondolkodám,
mivel lephetném meg az én drága Édesapám.
Süt a nap az égen és én boldog vagyok,
mert apukámnak szerető lánya vagyok.

Szeretettel köszöntöm őt ezen a napon,
legyen még velem sokáig azt akarom.
Szeretetem feléd szóban el nem mondható,
szívemben a szeretet irántad igaz szó.

Térdre borulok előtted a te középső lányod,
csókolom szerető, remegő kezedet százszor.
Sosem felejtem mit értem tettél,
mellettem voltál és felneveltél.

Virágok helyett verset írok Néked,
így köszönöm meg az elmúlt éveket.
Felnőttem és végig mellettem voltál,
ha szomorú voltam te vígasztaltál.

Fogtad a kezem soha el nem engedted,
el sem tudom mondani mennyire szeretlek.
Megölellek Téged bár mindig velem lennél,
örökre míg csak élek soha el nem engednél.