Fúj a szél, lobogva csattog a zászló,
Tartja magát a rúdon, belevaló.
A szép színek ráncosan keverednek,
A fuvallatok meg... csak jönnek, mennek…

Vecsés, 1999. október 31. - Kustra Ferenc József

Látunk egy közeli háborút és fölütötte a fejét a háborús világhelyzet… (sőt már kezdődött az eszkaláció…)

(Leoninus csokor)
Híveim – sorstársaim! Érzitek? Kardfogú és érzem már belém akar karolni a háború!
Híveim – sorstársaim! Nem szabadultok! Fekete kosokat nem érdekli, ti mit-hogy akartok…
Híveim – sorstársaim! Mit tegyünk? Fekete kos: rosszfiú! A véres háború meg nem tejszagú!

A TV -k minden híradóban mutatják a sorozatvetőket. Amit nem mutatnak: meghalt gyerekeket!
TV -beni előadás, mennyi a nyomorékok száma… Majd, a mozgás képeseket viszik a frontra!

Ja, még! Én a fronton nem kirándulok, mert ott puszta föld van és kiégett roncs páncélosok…
Meg! Mindenfelé töltényhűhely, kicsi és nagyon belebotlok, olyan érzés, hogy jöttem és harco-lok!
*

(senrjon)
Ez a mocskos háború
Embereknek, népeknek… ború!
Nem látni békét.
*
Ez a mocskos háború
Családoknak, hazáknak… ború!
Nem látni végét.
*
Ez a mocskos háború
Gyereket tönkre tevő… ború!
Nem látni végét.
*

(anaforás leoninus csokor)
Látom én, reálisan, hogy árral szemben megy a békevágyunk, de mi legalább nem hazudozunk!
Látom én, hogy átszakadt a gátjuk, Kosok meg nekünk mekegnek: segítsetek, hogy kiúszunk…
Látom én a ’nagyok’ még négy évig húzni akarják, így aztán elpucolják az EU -t a marhák…
Látom TV -ben most is két helyen gyűltek a nagyok, de megoldás, nekik nem akarnók!
Látom a háborús pártiak sokkal többen vannak, közben már nincs mit odaajándékozzanak!
*

(Septolet)
Háborús párti kosok,
Tovább harcolni akarók!
Halottak maradók!

Gyerekek, veletek?
Lesztek felnőttek?
Háború…
Mélabú…
*

(HIQ csokor)
Életünk
Így bevégződhet?
Lételem?
*
Háború!
Csak kosok nyernek…
Szerintük.
*
Lelkesek,
Akik uszítók!
Ti buták!
*
Uszítók
Is majd meghalnak.
Dicsőség?
*
Most! Per sacc…
A kosoknak a háború egy kaland… Bár a frontkatonáknak is csak egy kaland…
A kos otthon mulatgál, számolja a pénzét…és lehet, rossz ember, veri a feleségét…
A kos templomba sem megy, ott nem fizetik, de pénze meg tán’ a perselybe megy…

Vecsés, 2023. október 9. -Kustra Ferenc József- íródott: íródott a világ, az emberiség jelen törté-nelmi, háborús és nagy katasztrófát-jelző helyzetéről, a további eszkalálódás félelmétől.

A kávéház ablaküvegén
Esővíz s a por elegyén
Megtapadva
Kinn rekedt a hétköznapi
Város szürke zaja.
A kőburkolaton
Hajnali zápor
Nyomain visszaverődnek
A délelőtti sietős árnyak
Az ásító házak

Cukorüledék maradt a csésze aljában
Édesítve pár gondolatot
S a szavak között kávéízzel
Keveredik a dohány füst

Ráérős percek
Az asztalra telepednek
Könyökölve..
Még egy ideig magamban
Elidőzök a gondolattal...
A duruzsoló embertársaságban
...elmondhatom...sziesztáztam

Rövidesen elballagok
A sorok végén kikacsintok

A szomszédban fölütötte a fejét a -vészjóslón veszélyes- háború és világháborús világhelyzet?

(senrjon trió)
Rengeteg -gyorsan- halál!
Segítség nincs... kit, hol ér utol.
Van-e szelleme?
*
Van sok-sok gyerekhalál!
Felnőtt kosok a felelősök.
Van-e szelleme?
*
Végül kihalt családok!
Fronton vagy otthon, 'nekik' mindegy...
Van-e szelleme?
*

(leoninus csokor)
A finomság lényege hiányzik a háborúból... mondom ki én nagy igazságból.
A fegyvergyáros kosok szerint élvezet a háború... ez az állitásom nagy bú.
A gazdagok háborúból tovább gazdagodnak... helyt adok emberi sajnálatnak!
*
Már megírtam, ez fekete kosok műve, az Óperencián túlinak koncert-műve!
A háborútól teljesen el-, és lepusztított lelkek, majd' bizton' lélekpuszták lesznek.
Borzalmas: gyerekek még ki sem fejlődtek, de már lélekpusztában, talán árván élnek...
*
Lőnek és bombáznak komótosan csak tovább! Katonák hullanak, mint ősszel a legyek...
Tv-ben mondják hátországban korrupció! Ez maga az önérvényesítő produkció...
*
Esti mesében néztem, messzebb is van korrupció: úgyhogy ez már alapkoncepció =
Nemcsak az Ópe' tengeren túl vannak korruptok, ha van még élő, ők is: bogumilok?
Mesében van azt is, hogy ez a nagy kreáció egy nagyon alávetett pozíció.
Valahol az üvegpalotában a király, akarja... degradáció... Ó, nagy király!
*
Mesében mondták, ?egy szó, mint száz?: Átvették máshonan, vágyjunk mi is úgy, ez már nagy ukáz!
Most is lőnek, Híradóban mutatja a film, ahogy katona összeesik... halódó!
Mesélték, irány a frontra az új tankok, mert tudniuk kell, ezzel működnek e harcok...
A mesélő narrátor hangja már csuklott, halottak száma, csak emelkedőt mutatott...
*
Hallottam a narrátor mély levegőt vett, mert napi esti mese, belőle is kivett...
Ő narrálja a front mozgását, meg elmagyarázza a páncélosok kigyulladását!
*
A háború nem maga a tökély, pedig a halál -nekünk- már kellően kevély...
A háború nem lehet nagy tökély, amikor az emberiségnek, gennyes fekély...
A háború nem jó, de fontos fegyvergyártóknak, akik imigyen, tovább gazdagodnak...
A háború nem jó, de fontos a sleppnek, mert hatalomra, milliókra is szert tesznek...
A háború nem jó, de fontos gazdagoknak, imigyen a klánok tovább gazdagoknak...
A háború nem jó, mert hullahegyek gyártója... gazdag meg otthon pénze számolója...
*
A háborúk, míg dolgoznak, halál őrzői! Sőt, a létrejött pusztaságok őrzői...
A háború maga a sötét éjszaka, főként, hogy a gazdag nem néz oda, oly' rosszként...
A háború idején napsugár bárányfelhők mögé bújik, utája mindezt, látszik...
*
A háború nem csak olyan, mint sötét éjszaka... de, mint a 'szenny egy vödörben' koromja!
A háború fekete-birka kosok játéka, pusztáikon 'hőség, fagy' csudasága!

Vecsés, 2023. szeptember 7. -Kustra Ferenc József- íródott: íródott a világ, az emberiség jelen történelmi, háborús és nagy katasztrófát-jelző helyzetéről. ?Nyugaton a helyzet változatlan?.

Látunk a szomszédban egy háborút, mert fölütötte a fejét a -majdnem- világháborús világhelyzet…

(bokorrímes)
Ahogy érzékelem, már a vég is csak nyomoronc…
El is gondolom, hogy a végére mi leszek? Konc?
Lehetetlenségben tobzódik, valahol a vég?
Ha ideér, akkor meg ott lent vár a hidegség?
*

(senrjú)
Lent a nagy-bogrács mellett,
Nagyon érezni kén’ a tüzet.
De ki vagyok én?
*
A lehetetlenségem,
A sorsom áldása… koncnak vég!
De ki vagyok én?
*

(leoninus)
Sorozóknak az orra nem fitos, ő, ha elakar vinni, nem finomkodós!
Kocsiba vágják félig-gyereket, ha marad hely, akkor a félig-öreget…
Az asszony meg a kicsi gyerek dögöljön éhen, csak fekete kos keressen!

Emberek! Óriási lesz a tragédia, most jön erre spéci fegyverek garmada…
Az alkalmazók ígérik, ide nem lőnek, de már közben meg éjjel golyók röpködnek.
Mint ügyes szitakötők drónok erre-arra röpködnek, lélekkel nem is rendelkeznek.
Ti is hallani vélitek a lánctalpak zaját? Pedig ez már nem látta az atyuskát…
A Kalasnyikov volt a világ legjobb sorozat lövője, ennél sokkal jobb mé köne?
Katonák nektek kellene a fronton? Vagy a fekete kosnak -az fegyver ára- otthon?

Frontkatonák! Most még, ami nem röhögcsés, halál az sok, az élet meg kevéskés.
Jön a tél, ha tetszik, ha nem és igen nagy telet jósolnak…időjósok teszik!
A nagypapám mindig mondta nekem: öreg örüljön… hogy még lukas a fenekem.
Frontkatona! Te még nem is vagy olyan öreg, mi lesz veled, ha befagy az üreg?
Én innen sajnállak téged, hogy Te életed... és családod simán elvesztetted…
Már régen meghalt a hű társad, Neked golyóálló mellény védte meg májad…

TV műsorok naponta mutatják a frontot, a háború roncsát, sőt már eltalált Moszkvát…
Bemutatják: mondva a halott katonák tömkelegét, mi nem fedi kosok lényegét.
Akkora fegyverösszegekről beszélnek, ami nincs is… bár lehet, hogy mesében van is…
Frontkatonák! Már több százezren meghaltatok… család megtudta, hogy hol van a sírjatok?

Én azért írok, mert lélekben veletek vagyok, igy segítek… bocs’, de másképp nem tudok!

Vecsés, 2023. szeptember 5. – Kustra Ferenc József - íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális, háborús- történelmi helyzetéről. Látni TV híradókban: a videókat… „Nyugaton a helyzet változatlan”.