(3 soros-zárttükrös duó)
Rakétatűzben ég ma is a szentelt gyertya,
De megúszta a büntetést az orosz pópa…
Rakétatűzben ég ma is a szentelt gyertya.

Bizony az én lelkem is igy éli napjainkat,
Vívja minden ellen a védekező harcokat…
Bizony az én lelkem is igy éli napjainkat.
*

(Senrjon trió, félhaiku lánc formátumban)
Gyalogosan menetel
Előre a lábam, tönkbe rúg.
Ima nem segít!

Gyalogosan menetel
Hóban a lábam, éppen tél van.
Ima nem segít!

Gyalogosan menetel
A lelkem… felhők könnye hullik.
Ima nem segít!
*

(Senrjú duó)
Nap sugára is
Földet ér, éltet fejleszt.
Földet melenget!

Levél, mit simít…
Meghallom lelkem sikít!
Ilyenek… napok!
*

(anaforás leoninus)
Sokszor előfordult velem, hogy jó nagy felhő nyomult fölém, Nap beborult!
Sokszor előfordult velem, hogy lelkem védekező harcokba ’bonyolult’.
Sokszor előfordult velem, hogy lelkem csak gyalogolt mellettem.
Sokszor előfordult velem, hogy felhők könnye mosta a fejem.

(leoninus)
Aranyló mezőn piros pipacs, őzeknél dívik az ’ipi-apacs’?
Rózsa illat terjeng, meg a füstölt sonkáé… Más illat is füstölt...

Vecsés, 2022. május 27. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként.

Volt egyszer egy kicsi kutya,
Szemében csillogott huncutsága,
Mert a konyhában kolbász lógott,
S ő már régóta arról álmodott.

Lopakodott, mint egy nindzsa,
Puha, csendes a pici mancsa,
Orrát vezette a füstös illat,
“Ez lesz napom nagy zsákmánya!”

Aztán egy hirtelen mozdulat,
Kolbász eltűnt, mint a varázslat.
Gazdi kérdi: “Hol a vacsora?”
Nézett a kutya: Milyen kolbász? Mia?

Bajusza zsíros, pofija dagadt,
De ártatlan képpel csak ült, s hallgat.
A gazdi nevetett, a haragja is gyorsan elszállt,
Mert ez a kis csibész a szívéhez nőtt már.

Siófok, 2025. február 15. -Gránicz Éva-

Látók mondták, hogy elátkozás alatt állok,
Valami rettentőt követtem el, fog átok!
Eme büntetésem hetedíziglen érvényes,
Céltalan, minek a sírás, élet így-úgy véges.

De már, az utolsó elátkozott életemet élem,
Ne tévesszen már meg engemet a tavaszi szél… vélem.
Csókolódzni szüntelen? A csalódásom heves volt,
Immár rájöttem, életemben az úr az átok volt!

(kínai forma „csi-csüe” 7,7,7,7- Rímképlet: aaxa -x=végtelen)
Ez az utolsó táncom
A lejtőn? Ha, nem… fájom!
Erőm már, úgy elfogyott,
Vége? Még én nem látom…

(HIAfo)
Oly' súlyos büntetés…
Akár hogyan is van,
Kitart az átok gyökere!

(3 soros-zárttükrös)
Ilyen, kőkemény átok alatt, csak nyögni lehet!
Elátkozottnak út, csak lejtőn lefelé vezet.
Ilyen, kőkemény átok alatt, csak nyögni lehet!

Életemben szinte nem történt semmi jó!
Pedig alkalom hegyekben volt, adandó!
Ez, ilyen átok, testet-lelket, megfont gúzsba köt.
Csak egy megkötött kupac voltam, ég alá kötött.

(3 soros-zárttükrös)
Életem, egy lassú tánc volt a lejtőn, kötözött lábbal,
Nehogy elesek, össze is kötöttek egy öreg fával…
Életem, egy lassú tánc volt a lejtőn, kötözött lábbal.

(HIAQ)
Erőm már elfogyott,
Könnycsorgással megyek tovább…
Sírt kezdik tán’ ásni?

(3 soros-zárttükrös)
Látók mondták, hogy az ujjá születés, majd élni alkalmas,
A következő létem már nagyon szép lesz, nagyon tartalmas…
Látók mondták, hogy az ujjá születés, majd élni alkalmas.

Vecsés, 2018. május 5. Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.

Hétköznapi pszichológia

Kinek sorsa, hogy alakul, érdekes,
Ki tudja, élni vajh’ miért érdemes?
Persze ez a kérdés csak elméleti,
Pro és kontra válasz, csak hitvitai.

Nézzük az ember életét, mi adott;
Lét jelenti az ötven százalékot.
Ehhez ember, tanul, képezi magát,
Ez jelenti össz. harminc százalékát.

Marad még a százhoz húsz százalék,
Ez a szerencse, az életjáték.
Van, ki e tételt bőszen tagadja,
Ha nem ismeri fel, az ő baja.

Ez sajnos nem változtat a lényegen,
Biz’ minden így működik az életben.
Tudom ez csak filó kategória,
De életismeretből van alapja.

Szerencse: az általunk nem ismert,
(Mert ugyan honnan ismernénk mindent)
Események, általunk nem befolyásolható
Láncolata, mely életünkben meghatározó.

Sikerért, boldogságért mindent megteszünk,
De vajon, hogyan alakul az életünk?
Szerelmesek vajon összetalálkoznak?
Jó pár lesznek, ha majd összeházasodnak?

Feltehetjük magunknak a kérdéseket,
De bizony, évek adják a feleletet.
Kit, hogy s mire neveltek gyermekkorában,
Az előnye- hátránya házasságában.

Munkahely és hivatás, szintén csak lutri,
Előre nem tudni, melyik az igazi.
A kérdés, elfogadnak, elismernek-e?
Vagy az évek céltalanul csak telnek-e.

Sok a kérdés, jó lenne pontos válasz
És kérdés, hogy előre hogyan válassz!
Megtestesülése a szerencsének,
Ha mások akarnak jót életednek.

Hogy haladjunk, a szerencsét kutatjuk,
Miért van, kiknek szerencsés az útjuk?
Hogy kik, milyen csillagjegyben születtek,
Sikeresek hirdetik: kedvezettek.

Okos ember lehet szegény pária,
Buta lehet a gazdagság császára.
E mércét még nem találta fel senki,
De rossz, ha az ember úgy érzi, senki.

Mindhez szerencse is kell az életben
És talán benne is van a lényegben.
Lényeges, hogy megszülessünk, tanuljunk
És hasznos tevékenységet folytassunk.

Szerencsés, ki szerencsés az életben,
Ki sikert, sikerre halmoz létében.
Csodáljuk nagyszerű életüket,
Sajnálkozva éljük le miénket.

Budapest, 1997. május 2. - Kustra Ferenc József

M. Laurens
A HATALOM JOGÁN

Térképeket rajzol át, törtető becsvágya,
S otthonod mindenestől felszántja.
Lövészárkokat ás, ember s ember közé,
Egyetlen akaratot helyezve mindenek fölé.

Családokat szakít el, s pusztít nemzetet,
Oly jövőt akar, melyben őszintén élni nem lehet.
Összeköt vagy elválaszt? Ez számára nem vita.
Fegyverei ellen, nem segít már, semmilyen ima.

S mert az emberek nem tudták befogadni,
Az igazságot egyetlen hatalomként elfogadni,
Megtették hát, magát a hatalmat igazságnak,
S azóta tanúja e föld, az oktalan pusztításnak.

A Hatalom, térképeket rajzol át, önkénye jogán,
S otthonod pusztítja, szenvtelen-mód: mostohán.
Majd lövészárkokat ás, ember s ember közé,
Egyetlen akaratot helyezve mindenek fölé.

Budatétény 2023/2026