Voltam ma pár vebsopban
Hol mindenféle csoda van
Kis türelmet vettem volna
Ne kelljen majd állnom sorba
Holnap.

Amíg keresgéltem válogattam
Reklámözön lógott rajtam
Kicsi nagy és határtalan
Ezek közül választhattam
Végül.

A nagyot kosárba tettem
Így szállításért nem kell fizetnem
De mivel csak holnap után érkezne
A jó vételt hát későbbre
Elhalasztom.

Ma higgadtan várakoztam
A türelmet gyakoroltam
Holnapra
Hogy beállhassak a sorba
Ügy-emmel ímmel-ámmal.

(leoninus csokor)
A tollamnak örök a harca a papírral… mint szuronynak sok hasfallal!
Bemártom a tollam és rettegek… a tinta le csöppenhet, pacát ne ejtegetek.
Udvari diófánk alatt hosszan elücsörgők… jó gondolatsoromon tépelődők.

Senki ne bántson poétát, ó, mennyi dolga van… egy kis magány hol van?
Senki ne bántson poétát, lehet, hogy épp ideges… gondolatában sem kedves.
Senki ne bántson poétát, mert lehet, rossz verset ír… vagy szerelmet kiír.

Ne zaklasd poétát, látszik gondolatába merül… kínlódik is esztelenül.
Ne üldözd poétát. meg még elmenekül… Ronda lenne, hogy futva menekül…
Ne űzd el a poétát, ha ő a legjobb szomszédod, A másikról mi derül ki, ha megkapod?

Képzeld: a poéta is lehet szerelmes, így lehet tanúja, hogy mily’ heves…
Képzeld: a poéta is lehet szeretetteljes, így más szívének nagyon kedves…
Képzeld: a poéta is emberből van, de lehet, hogy szívében ’hasadóanyag’ van…

Vecsés, 2023. augusztus 29. – Kustra Ferenc József

A közeledő tél…

Nem is küldött üzenetet a tél,
Pedig tudta, hogy ember tőle fél.
Hideg előre jött… ez már a tél?

Hideg ölel át,
faggyal ad csodát,
hűti szíved forró szavát.
*
(3 soros-zárttükrös)
A tél-korai hajnal, vékony köddel takaródzik,
A fákon nagy varjúsereg a ködben tollászkodik…
A tél-korai hajnal, vékony köddel takaródzik.

A tél, még csak lassan jövögető, mint tántorgó részeg
És mi tudjuk, ha kijózanodik, bizony, nem lesz félszeg.
Ködtől már nem látjuk az eget... át nem látható réteg.

Téli hajnalon köd sóhajt,
megsúgja, mit óhajt,
szeretetnek fejet hajt.
*
Aztán úgy tűnik, miközben jön, józanodik,
Süvítő és hideg szélvihar tolakodik…
Az égbolt a felhők mögött alakoskodik.

Elveszik-e a remény?
Puhul-e a csepp, kemény kezén?
Élet telén.
*
Ez a tél, lehet, hogy nagyon keménykezű lesz,
Mint egy képzett mesterember, ért a torzképhez...
*
(Fél haikulánc)
Titkolt szorongás,
Támad-e a „keménykéz”?
Üzenet nélkül?
Szeretet fájdalmat olt.
Tiszta lélekben nincs folt.

*
Titkolt szorongás,
Nem csap-e be üzenet?
Csak úgy letámad!
Lesz még boldogságálom,
Lesz holnap, a világon.
*
Titkolt szorongás,
Egyből oly' vad hideg jön?
Mindent hó borít?
Lesz még nyári délután,
Napfény a vihar nyomán.

Vecsés, 2018. július 29. – Mórahalom, 2018. augusztus 18. – Kustra Ferenc József– a verset, meg a 3 soros-zárttükrös –t és a fél haikuláncot én írtam. A 10 szavasokat és a tankák versét szerző-, és poéta társam Farkas Tekla.

Levelet küldeni manapság
Nem divat
Kit is érdekelne
Ilyen irat
Mikor az idő sürget
Várni kell a postára
Hát igen...
Ciki dolog lett ez mára.

Íméled az kell hogy legyen
Különben elveszel
A mátrix hegyen
Egy kis boxba tömörödve
Belefér a lényed tükre.

Felhőben a fiókod
Hol leveledet tárolod
S ha megeredne az eső
Térerőben az esernyő
Az íméled nem ázik el
Ha jól működik a szoftver.

Neved lehet anonim
Aliasz vagy pszeudonim
Levelezhetsz bárkivel
Csak elég legyen a hitel
Mert mára
Öt G-n nyomul az üzenet
Csak bírja el majd a hardvered.
Szerverek közt fenn az égen
Új világ van kiscipőben
Hol időt s teret átugorhatsz
És akárhányszor feltámadhatsz.

Karosszékben üldögélve
Száguldhatsz az űr peremére
Akár a fény
Oly sebesen
A kvarkokkal is versenyre kel
Gondolatod
Álmodhatod a világod.

Így hát nem kell már
A papírlevél
Mert az üzenet
Bárhol elér
Azonnal
Zsebedben a telóddal.

Több próféta és a messiás
Volt már itt egyszer
Talán még eljönnek
Valamikor reggel

Megláthatnák akkor
Mit ér annyi vallás
Valahol az eszme
Talán mégis hibás

A sok bölcsességből
Nem okul az ember
A hite bár erős
De pusztító fegyver.