Szófelhő » Gyermek
« Első oldal
1
...
of
32
Idő    Értékelés
Vers Erkel Ferenc Bánk Bánjára
1956 emlékére hivatkozva


A HAZA MINDENKIÉ ! A haza a NÉPÉ !
nem párté .nem uralkodóé,
nem a gazdagoké , nem a szegényeké !
a Haza a Tiéd, az Enyém, a te gyermekeidé ,
az én unokáimé ,a hajléktalanoké
a becsukott gyárak munkásaié ,
a földnélküli parasztoké és a földet művelőké,
a tanyasiaké a városiaké, özvegyeké
és a fiatal asszonyoké akik még tanulják a szerelmet
de/és csecsemőkből nevelik fel az emberré váló új nemzetünket

A HAZA MINDENKIÉ
a jóké és a rosszaké is
a jobb életért külföldivé lett testvéreinké
és az itthon maradottaké ,
akik ápolnak s majd eltemetnek minket

a közmunkásoké,
akik leveleket söprögetnek , mert csak ennyi a dolguk
és éhbér a bérük, a tanítóké akik a nemzet
örök napszámosaként nevelik gyermekeinket ,
az ácsoké és kőműveseké akik építik
otthonainkat
szóval a Népé a haza,de a HAZA MINDENKIÉ !

a hazát nem lehet elvenni sem származás
sem világnézet miatt nem lehet kitagadni
belőle egyetlen fiat sem
se azért mert baloldali sem azért mert liberális
sem azért hogy szíve jobb oldalt dobog
a haza azé is aki szélhámos, aki csaló
és azé is aki farizeus

a HAZA MINDENKIÉ

aki ide született, aki itt él, itt hal , aki
ha szenved bánatát érzed megosztod ,
aki tudja mi a karikás ostor és
mi a futóhomok , a szél száraz homokverése
s tudja hogy este jó és milyen jó az otthon,

a HAZA MINDENKIÉ ,

a falusiaké akik köszönnek
mindenkinek akik velük szembejönnek ,
a fejkendős asszonyoké akik tavasszal
a házak elé gombocskát ültetnek ,

a HAZA MINDENKIÉ , azoké is
akik hamis híreket adnak sajnos a gonoszaké is
akik még köztünk vannak

A HAZA A NÉPÉ akik között aljasok is vannak
s vannak akik megtévesztettek és olyanok is
akik elvakultak
szelídek és gyűlölködők
az övék is mert a HAZA MINDENKIÉ
a bohó fiataloké s borozdás arcú
öregeké akik a megtérés szekereire
várnak
a diákoké akik még iskolába járnak
de a HAZA
az Amerikába kitántorgott hárommillió
elődünkké is
ahogy József Attila megírta
és ötvenhatos menekültjeinkké is

szép szóval mondva tehát
a HAZA MINDENKIÉ

a szelídeké és a rabiátusoké is
bitangoké is akik ártatlanokra törtek és akik
bennünket kifosztottak
akik rendszer megváltozásakor mindannyiunk
vagyonát ellopták s tönkretették falvainkat
s mégis a haza Övék is
mert a HAZA MINDENKIÉ

azoké is, akik új földosztást csináltak
akik új nadrágszíj parcellákat szabtak
hogy később legyen mit
megvenni az új és gátlástalan
földesuraknak
és akik miatt zsellér a falu népe és alattvaló


szóval a HAZA AZ ÖVÉK IS
mert
a HAZA MINDENKIÉ

a haza azoké is akik birkává tették egy részét
népnek,akik elvették tőle a létrát
hogy sorsában feljebb lépjen
mert nem kell hogy tanuljon csak maradjon
összeszerelő szolga
a hűbéri magyar ugarban

minap a fasiszták a becsület napját ünnepelték
s nem süllyedtek el szégyenükben
a vezér parancsára már
nyolc éve büszkén háborúznak
csaldjukon belül is szülőjükkel, testvéreikkel
barátaikkal
csak mert azok más nézeten vannak
a kiépített bandérium jobbágyaiként védik
veled szemben is , önmaguk ellenére is elnyomóinkat
azokat akik TÉGED, ŐT,MINDANNYIUNKAT
ágrólszakadt nyomorba taszítottak
de a haza az övék is
mert a HAZA MINDENKIÉ

Most még tél van .hideg és időnként hó esik
kapudat a ezer év keserve veri
TIBORC PANASZA
BÁNK ÉS A SZEGÉNYSÉG BECSÜLETE
HOGY MAGÁRA HAGYD NEM ENGEDI

A HAZA A NÉPÉ
nem a pártoké, nem az egyházaké nem a hivataloké
nem azoké akik épp hatalmon vannak
az ellenzéké sem , akiknek hangja sokszor hallgat
Ne hagyd magad mert te is
felelsz érre
A haza a NÉPÉ ! a HAZA MINDENKIÉ !
Beküldő: Sz.István Bálint
Még gyermek voltam itt- e honban,
Egyedül éreztem magam családomban.
Beszéltem az éghez, könyörögve kértem,
Kit ott fent hagytam, adja ide nékem.
Emlékszem, tükör előtt álltam sírva kértem,
Mert a fájdalmam, oly nagy volt nékem.
Láttam magam a tükörben,
Tudtam, hogy kettő van belőlem.
Egy ki itt vagyok egyedül,
A másik, kit ott hagytam egyedül.
Hiányérzet fájdalma járta át testem,
De meghallgattatott könyörgésem!
Szóltak hozzám; Tarts ki!
Ikerlángod nem sokára érkezik.
Múlt az idő, az évek teltek,
Ahogy befogadott a föld,
Én úgy fokozatosan felejtek.
Az érzés megmaradt bennem,
Így felnőttként is az igazit kerestem.
Ám nem találtam sehol a másik felem,
Inkább egyedül éltem az életem.
Míg a sors váratlanul hozta elém,
Őt, az ikerlángom másik felét!
A felismerés érzése bennem,
Villámként hasított lelkemben.
Mily gyönyör és fájdalom egyben,
Hiszen előttem áll Ő a másik felem!
Megtaláltam végre, kit egy életen át kerestem,
A sors úgy hozta, hogy már nem érinthettem.
Más utakon járunk itt-e földi világban,
Dolgunk végeztével találkozunk az égi világban.
Most még a fájdalom járja át lelkem,
Tudom, nem lesz könnyű életem.
Míg itt vagyok, mindig hiányzik másik felem,
Soha sem lesz már talán boldog életem.
Várom, hogy lejárjon időm, mit kiszabott sorsom,
Amikor eljön az utolsó órám,
Reményteli lesz távozásom!
Hiszen vár minket oda át az igazi otthon,
Hogy kettészakadt lelkünk örökre összeforrjon!
Beküldő: Poór Edit
Még november közepe tántorog
a ködös-nyirkos utcákon s lassan
közeleg születésem napja de már
fenyőgallyas-csengettyűs fények
fáradoznak az útszéleken ágaskodó
villanyoszlopokra drótozva

sikerrel silányítjuk felejthető
közhellyé gyermekkorunknak
szinte egész évben várt és vágyott
ünnepének meghittségét ? ismét
győzött a mohóság s a talmi
csillogás utáni ócska akarat
önmagunkat hazug hitünk szerint
teljesebbé tévő önző birtoklása
az ünnepek után szemétbe dobandó
mindenféléknek
Beküldő: Gaál Antal
Születésemkor elindult egy hajó az élet útján,
Gyermekként nem gondolkodtam kormányzásán.
Folyóvize partmentén vitte hajómat előre,
S mindig volt ki a kormányhoz állt előre!
A folyó egyszer csak tengerbe torkollott,
Látóhatár és természet megváltozott.
Nem kímélték hajómat az erős hullámok,
Bár ekkor már, én voltam a kormányos.
Tudtam, hogy a viharral meg kell küzdenem,
Mert ettől fog függeni a további életem.
Hajóm a viharoktól kissé megtépázva,
Újult erővel haladt az óceán irányába.
Itt már minden csendes és nyugodt,
A hajóm kikötésre várva keres partot.
A béke szigetét megtalálva,
Szivárványon kel át majd egy újvilágba!
Beküldő: Poór Edit
A gyermek
elment
s többé
nem jön
vissza
lehet
tavasz
nyár
ősz
tél
árva lett
a hinta
nem
mondja
többé
senki
hogy
hinta
palinta
Beküldő: Sz.Vili
Népszerű fórum témák
Legfrissebb kommentek
Új témák