(3 soros-zártükrös)
Mikulás arca biztos pozsgás a hidegtől.
Szán menetszélben… nélkülöző szélvédőtől…
Mikulás arca biztos pozsgás a hidegtől.
*
(Bokorrímes)
Úgy néz ki a szán sunnyog, (ajándék nincs meg?) mert nagyon csendben jön,
Valami azért zöröghetne rajta, mondom én ökörködőn…
A gyerek meg már ideges, lassan kész rá, hogy még egy sort bőgjön.
*
(Senrjon csokor)
Lassan én is izgulok,
Fehér szakállú csak nem beteg?
Vigasztalandó…
*
Tényleg, mily’ csendes a szán.
Legalább kerék nyikorogna!
Jaj, Apu, hüppögi…
*
Meghallom, hogy valaki
Mászkál a tetőn, recseg a jég…
Gyermeki mosoly.
*
Magányos ló-nyerítés…
Jesszus! Rénszarvasnak mi baja?
Más nyelven beszél.
*
Látom, macska ablaknál
Éppen zuhan! De a télapó?
Már én is várom…
*
Gyerek nagyon kacarász,
Tetszik neki macska puffanás.
Lovaskocsi el…
*
(10 szavas csokor)
Feleségem szól, telefonáltak, majd reggelre itt lesz,
Ajjaj, ez fönnforgás…
Gyerek kérdezi, hogy ez biztos-e,
Mert neki még sírni kellene…
Feleségem elparancsolja fürdeni,
De ezért meg kell küzdeni.
Nehezen fürdeti.
Csomagfutár az árokban, ezt én tudtam meg.
Nekünk is hiányzik…
Vecsés, 2020. december 1. – Kustra Ferenc József - íródott: alloiostrofikus versformában.
Mikulás arca biztos pozsgás a hidegtől.
Szán menetszélben… nélkülöző szélvédőtől…
Mikulás arca biztos pozsgás a hidegtől.
*
(Bokorrímes)
Úgy néz ki a szán sunnyog, (ajándék nincs meg?) mert nagyon csendben jön,
Valami azért zöröghetne rajta, mondom én ökörködőn…
A gyerek meg már ideges, lassan kész rá, hogy még egy sort bőgjön.
*
(Senrjon csokor)
Lassan én is izgulok,
Fehér szakállú csak nem beteg?
Vigasztalandó…
*
Tényleg, mily’ csendes a szán.
Legalább kerék nyikorogna!
Jaj, Apu, hüppögi…
*
Meghallom, hogy valaki
Mászkál a tetőn, recseg a jég…
Gyermeki mosoly.
*
Magányos ló-nyerítés…
Jesszus! Rénszarvasnak mi baja?
Más nyelven beszél.
*
Látom, macska ablaknál
Éppen zuhan! De a télapó?
Már én is várom…
*
Gyerek nagyon kacarász,
Tetszik neki macska puffanás.
Lovaskocsi el…
*
(10 szavas csokor)
Feleségem szól, telefonáltak, majd reggelre itt lesz,
Ajjaj, ez fönnforgás…
Gyerek kérdezi, hogy ez biztos-e,
Mert neki még sírni kellene…
Feleségem elparancsolja fürdeni,
De ezért meg kell küzdeni.
Nehezen fürdeti.
Csomagfutár az árokban, ezt én tudtam meg.
Nekünk is hiányzik…
Vecsés, 2020. december 1. – Kustra Ferenc József - íródott: alloiostrofikus versformában.
Eredeti stílusú Basho féle tankában…
Új, fehér színek.
Piszkos-fehér, hófehér.
Változatosság.
Télapó a barátom
Az arcát én nem látom.
*
Hideg szél röpít
Fagyos szélkarikákat.
Láthatatlanok.
Azt a szakáll takarja,
Őt egy jó nagy szán hozza.
*
Égbolt kékruhája,
Szívsajdítóan hideg.
Táj csak didereg.
Nagy puttony ott van nála
Nehéz, már fáj a háta,
*
Ég, kéken hideg.
Fagyos láng, nagyon lobog.
Varázslat, hideg.
Ő szívesen cipeli.
Várják, örömét leli.
*
Jő a zord hideg,
Időjárást korrigál.
Egyujjas kesztyű.
Szétossza ajándékot,
Átadja a virgácsot.
*
Örökzöld fenyő,
Ágán jégcsapot növeszt.
Zöldes, áttetsző.
Mit ki meg nem érdemel
Elteszi jó emlékkel.
*
Hideg éjjelen,
Szép holdvilág, rémmese.
Színlelő holdfény.
Ha végzett indul tovább.
Várják öt hova-tovább.
*
Szánkó lefelé
Siklik, veszettül gyorsul.
Egy fa áll útban.
Egy évben csak egyszer jön
És ez mindig nagy öröm.
Vecsés, 2015. december 5. - Kustra Ferenc József
Új, fehér színek.
Piszkos-fehér, hófehér.
Változatosság.
Télapó a barátom
Az arcát én nem látom.
*
Hideg szél röpít
Fagyos szélkarikákat.
Láthatatlanok.
Azt a szakáll takarja,
Őt egy jó nagy szán hozza.
*
Égbolt kékruhája,
Szívsajdítóan hideg.
Táj csak didereg.
Nagy puttony ott van nála
Nehéz, már fáj a háta,
*
Ég, kéken hideg.
Fagyos láng, nagyon lobog.
Varázslat, hideg.
Ő szívesen cipeli.
Várják, örömét leli.
*
Jő a zord hideg,
Időjárást korrigál.
Egyujjas kesztyű.
Szétossza ajándékot,
Átadja a virgácsot.
*
Örökzöld fenyő,
Ágán jégcsapot növeszt.
Zöldes, áttetsző.
Mit ki meg nem érdemel
Elteszi jó emlékkel.
*
Hideg éjjelen,
Szép holdvilág, rémmese.
Színlelő holdfény.
Ha végzett indul tovább.
Várják öt hova-tovább.
*
Szánkó lefelé
Siklik, veszettül gyorsul.
Egy fa áll útban.
Egy évben csak egyszer jön
És ez mindig nagy öröm.
Vecsés, 2015. december 5. - Kustra Ferenc József
Az idő felettem őrködött,
némán a szívembe költözött.
S a viharban vigaszt kértem,
a felhőkbe árva reményt véstem.
Vártam mindig a csodát,
hogy leteríti előttem bársonyát,
s ad majd nékem hitet és erőt,
hullat reám éltető esőt.
Amilyen a virágnak is kell,
amitől a szívem kizöldell,
majd a napnak bősz sugarát,
hogy érlelje édes tavaszát.
Rügy fakadjon újra a fán,
s gyöngéden óvja majd ezután,
bársonylombja szelíden takarja,
seregélysereg nehogy megzavarja.
Míg az idő felettem őrködik,
s majdan szívemből kiköltözik,
ekkor vigaszt többé nem kérek,
csak békés nyugalmat remélek.
némán a szívembe költözött.
S a viharban vigaszt kértem,
a felhőkbe árva reményt véstem.
Vártam mindig a csodát,
hogy leteríti előttem bársonyát,
s ad majd nékem hitet és erőt,
hullat reám éltető esőt.
Amilyen a virágnak is kell,
amitől a szívem kizöldell,
majd a napnak bősz sugarát,
hogy érlelje édes tavaszát.
Rügy fakadjon újra a fán,
s gyöngéden óvja majd ezután,
bársonylombja szelíden takarja,
seregélysereg nehogy megzavarja.
Míg az idő felettem őrködik,
s majdan szívemből kiköltözik,
ekkor vigaszt többé nem kérek,
csak békés nyugalmat remélek.
(1. septolet csokor)
Hátralévő, koraérő, hazatérő,
Elbeszélő, hasbeszélő, gőgicsélő, félrelépő.
Lélektépő, idegtépő,
Ingyenélő,
Felemésztő, elemésztő.
Dülöngélő,
Régmeglévő.
*
Meglévő gondozónő, ápolónő,
Zsörtölődő, önemésztő.
Béketűrő,
Megigéző, múltidéző,
Ösztökélő, hitfélő,
Rábeszélő, ékelődő
Szívtépő csipkelődő.
*
Közelítő közvetítő, lelkesítő,
Édesítő egyesítő, együttérző.
Húrfeszítő félrelépő.
Édesítő egyesítő,
Szívderítő.
Istenfélő,
Szembetűnő jelenlévő.
***
(2. septolet csokor)
Hívogató, bátorító,
Reményhozó, bízva váró.
Szótlan élő,
Családőrző,
Könnyletörlő, sebkötöző,
Békehintő, reményt őrző,
Sorsviselő.
*
Szemsugárzó, mosolyt adó,
Szívbuzdító, táncba hívó.
Szikrát hintő,
Vágyébresztő,
Ölelkező, lélekértő,
Csendtükröző,
Mosolygó nő.
*
Gondoskodó, simogató,
Erőt szóró, összetartó,
Álmot őrző,
Álmot szövő,
Béketűrő, békehintő,
Titkot őrző,
Újrakezdő.
Vecsés, 2025. november 5. – Siófok, 2025. november 8. – írtuk kétszerzősnek. Én írtam az első septolet csokrot. Gránicz Éva szerző-, és poétatársam írta a másodikat.
Hátralévő, koraérő, hazatérő,
Elbeszélő, hasbeszélő, gőgicsélő, félrelépő.
Lélektépő, idegtépő,
Ingyenélő,
Felemésztő, elemésztő.
Dülöngélő,
Régmeglévő.
*
Meglévő gondozónő, ápolónő,
Zsörtölődő, önemésztő.
Béketűrő,
Megigéző, múltidéző,
Ösztökélő, hitfélő,
Rábeszélő, ékelődő
Szívtépő csipkelődő.
*
Közelítő közvetítő, lelkesítő,
Édesítő egyesítő, együttérző.
Húrfeszítő félrelépő.
Édesítő egyesítő,
Szívderítő.
Istenfélő,
Szembetűnő jelenlévő.
***
(2. septolet csokor)
Hívogató, bátorító,
Reményhozó, bízva váró.
Szótlan élő,
Családőrző,
Könnyletörlő, sebkötöző,
Békehintő, reményt őrző,
Sorsviselő.
*
Szemsugárzó, mosolyt adó,
Szívbuzdító, táncba hívó.
Szikrát hintő,
Vágyébresztő,
Ölelkező, lélekértő,
Csendtükröző,
Mosolygó nő.
*
Gondoskodó, simogató,
Erőt szóró, összetartó,
Álmot őrző,
Álmot szövő,
Béketűrő, békehintő,
Titkot őrző,
Újrakezdő.
Vecsés, 2025. november 5. – Siófok, 2025. november 8. – írtuk kétszerzősnek. Én írtam az első septolet csokrot. Gránicz Éva szerző-, és poétatársam írta a másodikat.
Kincseit a nyár
Felelőtlenül szórja…
Hűs őszi reggel.
Köd szitál puhán,
Eltűnik benne az út.
Szelíd napsütés.
Új változások,
Vannak ősznek kincsei…
Hűs őszi reggel.
Fák közt gomolyog,
Álmot lehel a tájra.
Szelíd napsütés.
Levél száradás.
Lehulláskor, recsegnek.
Hűs őszi reggel.
Ködbe burkolóz
A hajnal szürke csendje.
Szelíd napsütés.
Levél avarba,
Majdan ott áznak fáznak.
Hűs őszi reggel.
Elmosódik mind,
Arcok, házak, emlékek.
Szelíd napsütés.
Színesült levél,
Belép… öröklét kapun.
Hűs őszi reggel.
Ködbe vész a hang,
Elhalkuló búcsúdal.
Szelíd napsütés.
Reggel ködfehér,
A levelek sárgulók.
Hűs őszi reggel.
Ködszívébe zár
A némán múló idő.
Szelíd napsütés.
Vecsés, 2025. szept. 25. – Siófok, 2025. szept. 25. - írtuk: 2 szerzősnek Gránicz Éva szerző-, és poéta társammal: renga láncversben. Én írtam a páratlanokat, ő meg a párosokat.
Felelőtlenül szórja…
Hűs őszi reggel.
Köd szitál puhán,
Eltűnik benne az út.
Szelíd napsütés.
Új változások,
Vannak ősznek kincsei…
Hűs őszi reggel.
Fák közt gomolyog,
Álmot lehel a tájra.
Szelíd napsütés.
Levél száradás.
Lehulláskor, recsegnek.
Hűs őszi reggel.
Ködbe burkolóz
A hajnal szürke csendje.
Szelíd napsütés.
Levél avarba,
Majdan ott áznak fáznak.
Hűs őszi reggel.
Elmosódik mind,
Arcok, házak, emlékek.
Szelíd napsütés.
Színesült levél,
Belép… öröklét kapun.
Hűs őszi reggel.
Ködbe vész a hang,
Elhalkuló búcsúdal.
Szelíd napsütés.
Reggel ködfehér,
A levelek sárgulók.
Hűs őszi reggel.
Ködszívébe zár
A némán múló idő.
Szelíd napsütés.
Vecsés, 2025. szept. 25. – Siófok, 2025. szept. 25. - írtuk: 2 szerzősnek Gránicz Éva szerző-, és poéta társammal: renga láncversben. Én írtam a páratlanokat, ő meg a párosokat.

Értékelés 

