Szeretünk valakit valamiért egy életen át,
lelkünkben ezer fokon ég a vágy.
Ábrándok, oly sokszor bolond remények között, találunk lelki örömöt.

Szeretünk akkor is ha úgy érezzük,
nincs tovább mert a szeretet a fellegekbe emel.
Igaz a mulandóság néha jeges újjal cibál,
a múló idő gyakran sírni lát.

Összezúz néha belehalunk,
mégis forró lánggal élve szeretni akarunk.
Szeretünk valakit valamiért egy életen át,
akkor is ha néha fáj.

Szeretünk ezer fokon, őrült szenvedéllyel,
néha belezuhanva a szomorúság vermébe. Csalódások néha a bánat útján járunk,
ahol sorra elvérzik összes álmunk.

Szeretünk hol megkeseredve, hol boldogan,
hol bolondozva, hol véresen komolyan.
Szeretünk valakit valamiért egy életen át,
lelkünkben ezer fokon ég a vágy.

Kérlek adj még időt nekem,
hogy élhessek Istenem,
add, hogy lélegezzek és szerethessek.
Add, hogy lássam még a felkelő napot,
láthassam még a holdat, s ragyogó csillagot.

Add meg nekem esedezve kérlek szeretetet,
s reményt, hitet, s nyugodt, boldog életet.
Egy remény teli szebb jövőt, s világot,
ahol békesség, s szeretet honol.

Legyen erőm és hitem esedezve kérlek,
adj még egy kis időt nekem hadd élhessek.
Szeretnék egy szebb holnapot kérni,
nem pedig remény nélkül élni.

Reményt, hitet, szerelmet, boldogságot,
nyugodtabb életet, s feledve a bánatot.
Múljon el minden szív fájdalmam,
csak szeretetet érezhessek, s boldog napokat.

Add meg nekem kérlek, add meg nekem,
hogy életem minden perce örömmel teljen.
Szeretet lakozik szívemben, s esdekel,
ezt az űrt, amit érzek felejtsem el.

Ne add fel az álmaid soha,
hisz nélküle nem élhetsz
Ha egyedül vagy, s bánt az élet,
nézz fel az égre, s álmodj tovább.

Álmok nélkül nincsen élet,
álmok nélkül meghaltál.
Ha bánt valami gondolj a szépre,
nézz fel az égre, s álmodj tovább.

Az álmok teszik széppé az életet,
az álmok adnak reményt a rosszban.
Ha fáj az élet, s bántanak téged,
nézz fel az égre, s álmodj tovább.

Ne add fel soha, mit kitűztél eléd,
ne add fel soha, az álmaid.
Ne add fel soha, akár milyen nehéz,
nézz fel az égre, s álmodj tovább.

Nézz fel az égre, s álmodjál,
álmodj, arról mit szeretnél.
Ne add fel soha mit magad elé tűztél
ne hagyd, hogy elrontsák álmodj tovább.

Egy sóhaj a szélben, mint csillag az éjben,
oly messzire tűnt.
Egy fájon szép dallam a lelkedben,
halkan elszenderült.

Egy álom a szívben mint árnyék a fényben,
csak elmerült.
És hitted, hogy szép lesz, bár tudtad,
hogy vétek, ha perzsel a tűz.

Felvillanó képek a szívedben égnek,
s már nem menekülsz.
Őrzöd a nincset, mint értékes kincset,
bár messzire űz.

Úgy fáj mert érzed, minden csók éget,
mely ajkadhoz ér.
S áldás és átok, hogy karjában lángolsz,
mert nem a tiéd.

Száz könnycsepp a szívben,
száz gyertyacsonk a szívben.
Melyen kihúnyt a láng,
száz óceán mélyében,
száz álmatlan éjjel, mely rád talált.

Visszajáró képek, száz méla kisértet,
mely rabul ejt,
börtönébe zárva a szíved oly árva,
de nem felejt.

Ha éjjel egyedül fekszel az ágyadon,
s az álom messze elkerül.
Kétszemközt önmagaddal nem tagadhatod,
a lelked hova száll, repül.

Játék az élet és te játszol,
ki nevet a végén, kérdezed.
Bárhova fordul a kocka, taktikázol,
úgy nyerj, ne legyen mit vesztened.

És észre sem veszed, hogy az elmúlt perceket,
soha többe visszahozni már nem lehet.
S mit szívedbe bezársz, egy hervadó virág,
egy szóra vár, s új életre kel.

Mert könnyebb álarc mögé bújni,
mert könnyebb elfutni még akkor is ha fáj.
Mert könnyebb eltakarni mert könnyebb,
megtagadni mit a szíved szívedből kíván.

Múlnak az órák, telnek az évek,
s a lelked némán könnyezik.
Álarcba bújtatott remények,
takarják fájó könnyeid.

Játék az élet és te játszol,
a szabályokat jól ismered.
Mégis, ha van még egy dobásod,
a tétet emelni sem mered.