Csobogó emlék...
Áhitat száll ég felől.
Madárdalos múlt.
Lélek olvadás,
Fáknak lombjában dalol...
Énekesmadár.
Kérgesült vágyak,
És csendes megbékélés...
Dalos madár száll.
Idő kapszula
Szívben mélyen elrejtve...
Zengő-madaras.
Békés szárnyalás
Múlt-morzsákat gyűjtöget...
Szép melódiát.
Lélek ifjúság,
Mint repülő madarak...
Elszállott idő.
Jövő léptei;
Örökké-valóságos...
Égi szárnyalás.
Madárdalos múlt,
Áhitat száll ég felől...
Csobbantott emlék.
Áhitat száll ég felől.
Madárdalos múlt.
Lélek olvadás,
Fáknak lombjában dalol...
Énekesmadár.
Kérgesült vágyak,
És csendes megbékélés...
Dalos madár száll.
Idő kapszula
Szívben mélyen elrejtve...
Zengő-madaras.
Békés szárnyalás
Múlt-morzsákat gyűjtöget...
Szép melódiát.
Lélek ifjúság,
Mint repülő madarak...
Elszállott idő.
Jövő léptei;
Örökké-valóságos...
Égi szárnyalás.
Madárdalos múlt,
Áhitat száll ég felől...
Csobbantott emlék.
A TANQ csokrot eredeti ?haikus? stílusban írta meg a szerzőpáros?
Dombhát is csendesül,
Fölötte, vörös felhő áll.
Hosszúra nyúlt árnyak?
Fűvel cicomázott dombok,
Mindenhol szétszórva bokrok.
*
A távoli dombok,
Lenyugvó nap bíborában?
Hosszúra nyúlt árnyak?
Tanyáznak rajt virágcsokrok,
Eldugva sötét bozótok.
*
A környéki dombság,
Bíbortakaróba bújik.
Hosszúra nyúlt árnyak?
Szállnak az eltévedt csókok,
Széllel érkező sóhajok.
*
Dimbes-dombos tájék,
Sötétülő bíborszínben.
Hosszúra nyúlt árnyak?
Fa-ifjúk, még fiatalok,
Kissé csak zabolátlanok.
*
A dombos tájékon,
Minden bíborszínben játszik.
Hosszúra nyúlt árnyak?
Üde növényi illatok,
Nincsenek hegyi patakok.
*
A dombhalmok fölött,
Mélyvörös, karmazsin felhők.
Hosszúra nyúlt árnyak?
Elterjedt mihaszna gazok,
Nem vagyon búzakalászok.
Vecsés-Budapest. 2016. június 18. ? Kustra Ferenc József - A HIAQ ?t én írtam, a verset alá, a
szerző-, és poéta társam Szedő Tibor. A vers címe: ?Földcipók?
Dombhát is csendesül,
Fölötte, vörös felhő áll.
Hosszúra nyúlt árnyak?
Fűvel cicomázott dombok,
Mindenhol szétszórva bokrok.
*
A távoli dombok,
Lenyugvó nap bíborában?
Hosszúra nyúlt árnyak?
Tanyáznak rajt virágcsokrok,
Eldugva sötét bozótok.
*
A környéki dombság,
Bíbortakaróba bújik.
Hosszúra nyúlt árnyak?
Szállnak az eltévedt csókok,
Széllel érkező sóhajok.
*
Dimbes-dombos tájék,
Sötétülő bíborszínben.
Hosszúra nyúlt árnyak?
Fa-ifjúk, még fiatalok,
Kissé csak zabolátlanok.
*
A dombos tájékon,
Minden bíborszínben játszik.
Hosszúra nyúlt árnyak?
Üde növényi illatok,
Nincsenek hegyi patakok.
*
A dombhalmok fölött,
Mélyvörös, karmazsin felhők.
Hosszúra nyúlt árnyak?
Elterjedt mihaszna gazok,
Nem vagyon búzakalászok.
Vecsés-Budapest. 2016. június 18. ? Kustra Ferenc József - A HIAQ ?t én írtam, a verset alá, a
szerző-, és poéta társam Szedő Tibor. A vers címe: ?Földcipók?
Szívem szeret egy hű melódián,
Téged keres minden dallamán.
Minden utam tehozzád vezet,
Egy álomvilág köt össze veled.
Szerelem
Szívem szeret egy hű melódián,
Az ifjúságunk legszebbik nyarán,
Tova tűntek mint egy délibáb,
Csak szól szomorúan sír a gitár,
Szerelem
Hát játszd újra el a szívem dallamát,
Keserű könnyeink fájó hajnalát.
Szívem szeret az emlékeim harmatán,
Hó szín reményű fénylő csillagán,
Úgy szeret.
Próza: miért sír a szív ennyi év után,
Miért öregszünk meg ilyen korán?
Örökké játssza a dalt a szívünk ritmusán.
S őrzi az elmúlást a teli holdvilág
Szívünk fölött egy őrző angyal szállt.
Szerelem.
Téged keres minden dallamán.
Minden utam tehozzád vezet,
Egy álomvilág köt össze veled.
Szerelem
Szívem szeret egy hű melódián,
Az ifjúságunk legszebbik nyarán,
Tova tűntek mint egy délibáb,
Csak szól szomorúan sír a gitár,
Szerelem
Hát játszd újra el a szívem dallamát,
Keserű könnyeink fájó hajnalát.
Szívem szeret az emlékeim harmatán,
Hó szín reményű fénylő csillagán,
Úgy szeret.
Próza: miért sír a szív ennyi év után,
Miért öregszünk meg ilyen korán?
Örökké játssza a dalt a szívünk ritmusán.
S őrzi az elmúlást a teli holdvilág
Szívünk fölött egy őrző angyal szállt.
Szerelem.
Ifjú egyén, jól nevelték; emberség a hite,
Hogy a napot túlélhesse... ölni kell majd érte.
Mint egy gonoszt úgy kapták el, rút front lett a jussa,
Haza onnan tán sose megy, hol családja várja.
Az otthonért halni hősként-
Ez a sláger szózat,
Aki peches annak bizony
Ilyen lesz a jóslat.
Poklos érdek pár bársony székből, irányítja sorsot,
Mert barátság, és békenapok nem hoznak nagy hasznot.
Csak a profit az mi számít, ők vakon hisznek benne,
Esztelenség fegyverével hajtnak győzelemre.
Pusztítás és ember élet...
Nem számít az ára,
Úgy gondolják bársony székig
Nem ér majd hatása.
*
Kis-katonák dolgos keze véres fegyvert markol,
Munka helyett mindegyikük valakiért harcol.
Sátán vigyor a szemekben, távol van az isten,
Hiába száll ott az ima, hol emberség már nincsen.
Áldozatok, romos otthon,
Megpecsételt életek...
Szennyes bűnben száll az átok,
Iszonyú a vétketek.
Hiú elmék kapzsi vágyát, kik valóra váltjátok,
Istentől a megbocsájtást milyen szívvel várjátok?
Cinkosok vagytok immár, az ördögök harcában;
Száll a hatás, fújja a szél szerte a világban.
*
Isten még tűr - hisz az emberekben;
A gonoszságot hát ássátok el!
Csak a tíz parancsot tartsátok be,
S tán új édent ad a kezetekbe.
Világ sorsa ember kézben, bohócéban s lángelmében,
Mindenki biz vétkes részben, ha sötétség van a szívében...
Amíg gyűlöl, öntelt gőggel, páváskodik büszkeséggel...
Isten szavára ki nem figyel...az ítéletet nem kerüli el.
Dunatőkés, 2024. június 13.
Hogy a napot túlélhesse... ölni kell majd érte.
Mint egy gonoszt úgy kapták el, rút front lett a jussa,
Haza onnan tán sose megy, hol családja várja.
Az otthonért halni hősként-
Ez a sláger szózat,
Aki peches annak bizony
Ilyen lesz a jóslat.
Poklos érdek pár bársony székből, irányítja sorsot,
Mert barátság, és békenapok nem hoznak nagy hasznot.
Csak a profit az mi számít, ők vakon hisznek benne,
Esztelenség fegyverével hajtnak győzelemre.
Pusztítás és ember élet...
Nem számít az ára,
Úgy gondolják bársony székig
Nem ér majd hatása.
*
Kis-katonák dolgos keze véres fegyvert markol,
Munka helyett mindegyikük valakiért harcol.
Sátán vigyor a szemekben, távol van az isten,
Hiába száll ott az ima, hol emberség már nincsen.
Áldozatok, romos otthon,
Megpecsételt életek...
Szennyes bűnben száll az átok,
Iszonyú a vétketek.
Hiú elmék kapzsi vágyát, kik valóra váltjátok,
Istentől a megbocsájtást milyen szívvel várjátok?
Cinkosok vagytok immár, az ördögök harcában;
Száll a hatás, fújja a szél szerte a világban.
*
Isten még tűr - hisz az emberekben;
A gonoszságot hát ássátok el!
Csak a tíz parancsot tartsátok be,
S tán új édent ad a kezetekbe.
Világ sorsa ember kézben, bohócéban s lángelmében,
Mindenki biz vétkes részben, ha sötétség van a szívében...
Amíg gyűlöl, öntelt gőggel, páváskodik büszkeséggel...
Isten szavára ki nem figyel...az ítéletet nem kerüli el.
Dunatőkés, 2024. június 13.
Felhő szűri Hold
Sugarát tó tükrébe,
Lábát lógatja.
Hullám villan szemembe,
Emléket hoz szívembe.
Tó vizében ég
Szívem lángja...csepp emlék,
Szél szárít könnyet.
Vérünkben az őseink,
Lelkemben emlékeink.
Kapocs nem szakadt,
Közös élmény megmaradt.
Összekovácsolt.
Ifjúság szép emléke,
Kísér hozzád mennyekbe.
Unokatestvér,
És legjobb barát voltál.
Feledhetetlen.
Hiányod szívembe mar,
Bánat nem illan hamar.
Itt ülünk ketten...
Hisz veled beszélgettem.
Mécsesem úszik.
Láng, emlék ring tó tükrén,
Ide jártunk...te meg én.
Csendes az este,
Hold fürdik tó vizében.
Csobban a fénye.
Égbe száll sok gondolat,
Úr hallja csak hangodat!
Dunatőkés, 2024. május 21.
Sugarát tó tükrébe,
Lábát lógatja.
Hullám villan szemembe,
Emléket hoz szívembe.
Tó vizében ég
Szívem lángja...csepp emlék,
Szél szárít könnyet.
Vérünkben az őseink,
Lelkemben emlékeink.
Kapocs nem szakadt,
Közös élmény megmaradt.
Összekovácsolt.
Ifjúság szép emléke,
Kísér hozzád mennyekbe.
Unokatestvér,
És legjobb barát voltál.
Feledhetetlen.
Hiányod szívembe mar,
Bánat nem illan hamar.
Itt ülünk ketten...
Hisz veled beszélgettem.
Mécsesem úszik.
Láng, emlék ring tó tükrén,
Ide jártunk...te meg én.
Csendes az este,
Hold fürdik tó vizében.
Csobban a fénye.
Égbe száll sok gondolat,
Úr hallja csak hangodat!
Dunatőkés, 2024. május 21.