Idő 
Értékelés 
Értékelés Hót ziher, vágyok rád, Barbara!
Annyira, hogy lóg kutyám farka!
Mily’ élet, nélküled,
Kutyám is vágy téged!
Együtt éltünk, leléptél… Hova?
*
Ne búslakodj édesem, Ádi!
Nem tűntem el, csak lett egy nyári
Kaland a zenével,
De jöttem a széllel.
Mert tudtam, vár a párom Ádi!
*
Irtón hiányzol, hogy furulyázz
Te zenészlány, fújjad, de kottázd.
Jó dallamod kéne,
Zenéd élet része!
Három furulyán is tudsz… kottázd!
*
Furulyám sír, ha nem vagy velem,
A dalt hangjegyek közt kergetem.
Te vagy a dallamom,
Szívverésed, dobom.
Hangjegy a csókod- azt keresem!
*
Hívlak-csallak vissza Barbara…
Jöjj, rád is éhezek, Barbara!
Hozd a furulyáid,
Halljam a zenéid…
Együtt éltünk, léptél… rohanva!
*
Ne félj, itt vagyok már, Ádika!
Nyelvem emlékszik a ritmusra.
Szívem a kezedben,
Furulyád kezemben,
S dúdolunk, mint régen... Ádika!
Vecsés, 2025. április 15. – Siófok, 2025. április 16. -Kustra Ferenc József – írtam: a páratlanokat Rom. LIMERIK csokorban. A párosakat meg, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva írta.
Annyira, hogy lóg kutyám farka!
Mily’ élet, nélküled,
Kutyám is vágy téged!
Együtt éltünk, leléptél… Hova?
*
Ne búslakodj édesem, Ádi!
Nem tűntem el, csak lett egy nyári
Kaland a zenével,
De jöttem a széllel.
Mert tudtam, vár a párom Ádi!
*
Irtón hiányzol, hogy furulyázz
Te zenészlány, fújjad, de kottázd.
Jó dallamod kéne,
Zenéd élet része!
Három furulyán is tudsz… kottázd!
*
Furulyám sír, ha nem vagy velem,
A dalt hangjegyek közt kergetem.
Te vagy a dallamom,
Szívverésed, dobom.
Hangjegy a csókod- azt keresem!
*
Hívlak-csallak vissza Barbara…
Jöjj, rád is éhezek, Barbara!
Hozd a furulyáid,
Halljam a zenéid…
Együtt éltünk, léptél… rohanva!
*
Ne félj, itt vagyok már, Ádika!
Nyelvem emlékszik a ritmusra.
Szívem a kezedben,
Furulyád kezemben,
S dúdolunk, mint régen... Ádika!
Vecsés, 2025. április 15. – Siófok, 2025. április 16. -Kustra Ferenc József – írtam: a páratlanokat Rom. LIMERIK csokorban. A párosakat meg, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva írta.
Furcsa játékot űz velem az élet
Sorakoznak az eltűntnek hitt emlékek
Mintha minden nap új fiók nyílna
Egy-egy tört pillanat a vállamat húzza
Felötlik mi voltam, s mivé lettem
Hideg a kezem, a szívem, a lelkem
Házam ereszén pattog a semmi
Jó lenne futni, örökre elmenni
Pörög, fel-le lódul bennem egy hinta
Kattog az agyam, súgja: palinta
Megtört szemem távolba pislog
Homlokomon hatalmas billog
Tudatom recseg, roszog: rossz kerék
Úgy sötétül mint viharos éjen az ég
Keresztül- kasul néha felvillan
Csetteg-csattog, aztán kisül, elillan
Kétségtelen: ez már a vénség jele
Másfelé kacsingat a sors kegye
Súlytalanná váltam mások szemében
Nem búcsúzok, csak meghalok szerényen
Sorakoznak az eltűntnek hitt emlékek
Mintha minden nap új fiók nyílna
Egy-egy tört pillanat a vállamat húzza
Felötlik mi voltam, s mivé lettem
Hideg a kezem, a szívem, a lelkem
Házam ereszén pattog a semmi
Jó lenne futni, örökre elmenni
Pörög, fel-le lódul bennem egy hinta
Kattog az agyam, súgja: palinta
Megtört szemem távolba pislog
Homlokomon hatalmas billog
Tudatom recseg, roszog: rossz kerék
Úgy sötétül mint viharos éjen az ég
Keresztül- kasul néha felvillan
Csetteg-csattog, aztán kisül, elillan
Kétségtelen: ez már a vénség jele
Másfelé kacsingat a sors kegye
Súlytalanná váltam mások szemében
Nem búcsúzok, csak meghalok szerényen
Nincs mese… elballagunk!
(bokorrímes)
Itt az idő, kezdjünk neki búcsúnak,
Mondjunk nagy köszönetet tanároknak!
Véssük eszünkbe még az iskolánkat is,
Így, ha majd emlékszünk, nem lesz a kép hamis…
(3 soros-zárttükrös duó)
Eddigi életem olyan gyorsan elrepült,
Közben persze némi jó is asztalra került…
Eddigi életem olyan gyorsan elrepült.
Érdekes, most mindenki nagyon kedves a másikkal,
Jó is így. nem lenne jó a búcsú haramiákkal…
Érdekes, most mindenki nagyon kedves a másikkal,
(Félrímes)
Nem mindig felhőtlen életem az iskolában,
De lehet, csak azért, mert jeleskedtem lustaságban.
Nem mindig felhőtlen életem az iskolában,
De lehet azért, mert jeleskedtem szófogadásban…
(Senrjú)
Megyünk… elmegyünk,
Saját úton haladunk…
Hová ballagunk?
Vecsés, 2021. május 2. – Kustra Ferenc József – írtam: a ballagásra.
(bokorrímes)
Itt az idő, kezdjünk neki búcsúnak,
Mondjunk nagy köszönetet tanároknak!
Véssük eszünkbe még az iskolánkat is,
Így, ha majd emlékszünk, nem lesz a kép hamis…
(3 soros-zárttükrös duó)
Eddigi életem olyan gyorsan elrepült,
Közben persze némi jó is asztalra került…
Eddigi életem olyan gyorsan elrepült.
Érdekes, most mindenki nagyon kedves a másikkal,
Jó is így. nem lenne jó a búcsú haramiákkal…
Érdekes, most mindenki nagyon kedves a másikkal,
(Félrímes)
Nem mindig felhőtlen életem az iskolában,
De lehet, csak azért, mert jeleskedtem lustaságban.
Nem mindig felhőtlen életem az iskolában,
De lehet azért, mert jeleskedtem szófogadásban…
(Senrjú)
Megyünk… elmegyünk,
Saját úton haladunk…
Hová ballagunk?
Vecsés, 2021. május 2. – Kustra Ferenc József – írtam: a ballagásra.
(Senrjú)
Sonka tormával.
Torma sok főtt sonkával.
Nagyon szeretem.
*
(Septolet)
Kacajos
Meg
Sikolyos…
A húsvét
És a lány várja a legényét…
Locsolkodni,
Jól szórakozni.
*
A lányok
Is gyűlnek,
Ők… várók.
Cseverészve
Heherésznek!
Fiuk a szódásüvegekkel,
Odaérnek vizes szerepekkel.
*
Sikongatás,
visítás, szeretettel locsolás.
Lányok eláztak,
Vizesek,
Fiuk nem méláztak.
Piros tojást…
Jólesett… szemlátomást!
*
(Senrjú)
Nagy locsolkodás,
Húsvét megünneplése…
Vendégeskedek…
Vecsés, 2015. november 29. – Kustra Ferenc József- írtam: Septolet csokorban és két senrjúban.
Sonka tormával.
Torma sok főtt sonkával.
Nagyon szeretem.
*
(Septolet)
Kacajos
Meg
Sikolyos…
A húsvét
És a lány várja a legényét…
Locsolkodni,
Jól szórakozni.
*
A lányok
Is gyűlnek,
Ők… várók.
Cseverészve
Heherésznek!
Fiuk a szódásüvegekkel,
Odaérnek vizes szerepekkel.
*
Sikongatás,
visítás, szeretettel locsolás.
Lányok eláztak,
Vizesek,
Fiuk nem méláztak.
Piros tojást…
Jólesett… szemlátomást!
*
(Senrjú)
Nagy locsolkodás,
Húsvét megünneplése…
Vendégeskedek…
Vecsés, 2015. november 29. – Kustra Ferenc József- írtam: Septolet csokorban és két senrjúban.
Az este rohamléptekkel jön e tájra, setét borul a világra.
Az estésedében nem van madárzaj, abból biz' csend lett! Csuhaj...
Madarak elmennek humni, ilyenkor már nem lehet flangálni.
Sötét szél elül,
Viharnak emléke száll.
Nyugszik a világ.
Fáradt táj pihen,
Madárhad álomra dől.
Csillagfény virraszt.
*
A nagy csend gondolatokat generál, madársereg reggeli eláll...
Az életóra ketyegve elrohant, nem hagyta magát... csend megfogant.
Tiltakozott, hogy éjjel is munkája van, a csoport az ágakon el van.
Nagy csend szétfeszít,
Óra ketyeg, nem áll meg.
Álom elmarad.
Ágon csoport ül,
Madársereg álmodik.
Az éj nem pihen.
*
Ki elhalad előtte, órára les pillanatra, de csak számokból volt rajza!
Becsapnák őt, ha lehetne, mintha éj-reggelig ködöt lehelne.
Talán az idő is megállna, de máshol korán kelő madárraj várja...
Öreg óra jár,
Számokkal festett arca…
Múlás sóhaja….
Ködös reggelek,
Idő játszik, megállna.
Madárraj hívja.
*
Mi lehet arca mögött, nem tudja senki, de igy meg, nem tudják szeretni.
Az esti vihar hajnalra ütemesen elvonult, a reggel igy alakult.
Jó helyzetben reggel... a madárraj ébredt és velük volt a napi ricsaj.
Vádak zaja közt,
Csendben várja a percet.
Mikor nem bántják.
Eső elvonul,
Reggeli halk madár szól.
Új nap ricsajban.
Vecsés, 2025. március 28. - Siófok. 2025. március 31. – Kustra Ferenc József – íródott: leoninus csokrokat én írtam, az eredeti Baso féle haikukat, poéta-, és szerzőtársam Gránicz Éva.
Az estésedében nem van madárzaj, abból biz' csend lett! Csuhaj...
Madarak elmennek humni, ilyenkor már nem lehet flangálni.
Sötét szél elül,
Viharnak emléke száll.
Nyugszik a világ.
Fáradt táj pihen,
Madárhad álomra dől.
Csillagfény virraszt.
*
A nagy csend gondolatokat generál, madársereg reggeli eláll...
Az életóra ketyegve elrohant, nem hagyta magát... csend megfogant.
Tiltakozott, hogy éjjel is munkája van, a csoport az ágakon el van.
Nagy csend szétfeszít,
Óra ketyeg, nem áll meg.
Álom elmarad.
Ágon csoport ül,
Madársereg álmodik.
Az éj nem pihen.
*
Ki elhalad előtte, órára les pillanatra, de csak számokból volt rajza!
Becsapnák őt, ha lehetne, mintha éj-reggelig ködöt lehelne.
Talán az idő is megállna, de máshol korán kelő madárraj várja...
Öreg óra jár,
Számokkal festett arca…
Múlás sóhaja….
Ködös reggelek,
Idő játszik, megállna.
Madárraj hívja.
*
Mi lehet arca mögött, nem tudja senki, de igy meg, nem tudják szeretni.
Az esti vihar hajnalra ütemesen elvonult, a reggel igy alakult.
Jó helyzetben reggel... a madárraj ébredt és velük volt a napi ricsaj.
Vádak zaja közt,
Csendben várja a percet.
Mikor nem bántják.
Eső elvonul,
Reggeli halk madár szól.
Új nap ricsajban.
Vecsés, 2025. március 28. - Siófok. 2025. március 31. – Kustra Ferenc József – íródott: leoninus csokrokat én írtam, az eredeti Baso féle haikukat, poéta-, és szerzőtársam Gránicz Éva.
