Ne add fel az álmaid soha,
hisz nélküle nem élhetsz
Ha egyedül vagy, s bánt az élet,
nézz fel az égre, s álmodj tovább.

Álmok nélkül nincsen élet,
álmok nélkül meghaltál.
Ha bánt valami gondolj a szépre,
nézz fel az égre, s álmodj tovább.

Az álmok teszik széppé az életet,
az álmok adnak reményt a rosszban.
Ha fáj az élet, s bántanak téged,
nézz fel az égre, s álmodj tovább.

Ne add fel soha, mit kitűztél eléd,
ne add fel soha, az álmaid.
Ne add fel soha, akár milyen nehéz,
nézz fel az égre, s álmodj tovább.

Nézz fel az égre, s álmodjál,
álmodj, arról mit szeretnél.
Ne add fel soha mit magad elé tűztél
ne hagyd, hogy elrontsák álmodj tovább.

Ha éjjel egyedül fekszel az ágyadon,
s az álom messze elkerül.
Kétszemközt önmagaddal nem tagadhatod,
a lelked hova száll, repül.

Játék az élet és te játszol,
ki nevet a végén, kérdezed.
Bárhova fordul a kocka, taktikázol,
úgy nyerj, ne legyen mit vesztened.

És észre sem veszed, hogy az elmúlt perceket,
soha többe visszahozni már nem lehet.
S mit szívedbe bezársz, egy hervadó virág,
egy szóra vár, s új életre kel.

Mert könnyebb álarc mögé bújni,
mert könnyebb elfutni még akkor is ha fáj.
Mert könnyebb eltakarni mert könnyebb,
megtagadni mit a szíved szívedből kíván.

Múlnak az órák, telnek az évek,
s a lelked némán könnyezik.
Álarcba bújtatott remények,
takarják fájó könnyeid.

Játék az élet és te játszol,
a szabályokat jól ismered.
Mégis, ha van még egy dobásod,
a tétet emelni sem mered.

Szomorú a reggel könnyes a szemem,
megbántottál, megtapostad a szívemet.
Éjszaka az arcom a párnámba fúrtam,
tőrt döftél szívembe újra és újra.

Pedig szeretlek, de neked ez játék csak,
az érzéseimmel mihez kezdjek most hol vagy?
Össze törted az álmaim, melyek rólad szóltak,
megcsaltál a földbe tiportál újra és újra.

Álmatlanul hánykolódtam egész éjjel,
sírva aludtam el, rémálmok gyötörtek.
Egyedül vagyok szétszaggat a fájdalom,
miért tetted ezt velem magam.sem tudom.

Mit ér az én szívem ha téged szeret,
mit ér a szerelem, ha engem nem szeretsz.
Fáj, úgy fáj a szívem mint még soha,
vérzik a tőrtől amit beledöftél éjszaka.

Szívem kettétört, megrepedt,
apró szilánkok,vagdossák meggyötört lelkemet.
Bánat mardossa lelkemet csak sírok és sírok,
mert az érzéseimet semmibe vetted most.

Mint mindig a hibákat keresed, hogy megcsalj,
büntetlenül és érzések nélkül játszhass.
Szeretsz? Mondod, ez szerelem néked?
Megbántod azt aki az életét adná érted?

Tegnap még ott öleltelek, csókoltalak,
ma már csak a könnyeim potyognak.
Vérzik a szívem és megkeseredett,
mi ez, ez Neked a szerelem?

Mit kezdek most össze tört szívemmel?
Mihez kezdjek most az érzéseimmel?
Magam sem tudom mi lesz holnap,
egyedül vagyok magányomban.

Szívem tele van sebekkel, hegekkel,
szűnni nem akaró fájdalmas szerelemmel.
Mit tegyek most, a szívemmel?
Tele van még irántad érzett szerelemmel.

(Senrjú)
Micsoda csendben,
Törekszik utánad… vágy.
Itt lemondás nincs.
*
(Grádics)
Van itt nagy remény,
Szívember utánad vágyódok,
Sok napot meg, végig kínlódok!
Ez a szerelmes várakozás olyan kemény,
De bizonyítom ezzel, vagyok kemény legény.

*
(Limerik)
Életemben, rád vágyakozok,
Mert Te vagy az egy… kit imádok.
Ha itt lennél velem,
Boldog lenne lelkem…
Remélem, eljössz… csak, rád várok…
*

(Septolet)
Gondolatok…
Magányomban gyalogolok,
Elhervadok.

Hiába a szerelmem,
Nem vagy velem,
Egyetlenem.
Vágylak, ezt kesergem.
*

(Anaforás, 10 szavas duó)
Szívből mondom, olyan jó lenne,
Ha kezed itt volna kezembe…

Szívből kívánom, légy a közelembe,
Távolságod belekerült már az elegembe…
*

(10 szavas)
Majd, ha ruhátlanul ölelhetlek, lehet valószerűtlen,
Most úgy tűnik; lehetetlen?
*

(Haiku)
Természetváltás
Is megkapja magáét.
Ami jár, az jár!
*

(Sedoka duó)
Csak én egyedül
Élek, mint a pech szobra!
Esdés, nem hallgattatik!

Vad reményeim
Becsaptak, nem teljesült.
Küzdjek? Lesz ez még jobb is?

Vecsés, 2019. október 29. – Kustra Ferenc József – íródott: Alloiostrofikus versformában.

(Senrjú)
Micsoda csendben,
Törekszik utánad… vágy.
Itt lemondás nincs.
*
(Grádics)
Van itt nagy remény,
Szívember utánad vágyódok,
Sok napot meg, végig kínlódok!
Ez a szerelmes várakozás olyan kemény,
De bizonyítom ezzel, vagyok kemény legény.
*
(Limerik)
Életemben, rád vágyakozok,
Mert Te vagy az egy… kit imádok.
Ha itt lennél velem,
Boldog lenne lelkem…
Remélem jössz, meddig… csak várok?
*
(Septolet)
Gondolatok…
Magányomban gyalogolok,
Elhervadok.

Hiába a szerelmem,
Nem vagy velem,
Egyetlenem.
Vágylak, ezt kesergem.
*
(Anaforás, 10 szavas duó)
Szívből mondom, olyan jó lenne,
Ha kezed volna már kezembe…

Szívből kívánom, légy a közelembe,
Távolságod belekerült már az elegembe…
*
(10 szavas)
Majd, ha ruhátlanul ölelhetlek, lehet valószerűtlen,
Most úgy tűnik; lehetetlen?

(Haiku)
Természetváltás
Is megkapja magáét.
Ami jár, az jár!
*
(Sedoka)
Csak én egyedül
Élek, mint a pech szobra!
Esdés, nem hallgattatik!

Vad reményeim
Becsaptak, nem teljesült.
Küzdjek? Lesz ez még jobb is?

Vecsés, 2019. október 29. – Kustra Ferenc József– íródott a szerelemről; Alloiostofikus versszerkezetben.