Lég sűrűjében
Tárt szárnnyal sikló sólyom.
Felhajtóerő!

A szél szárnyán száll,
Aerodinamikus!
Jól megtervezett!

Sólyomnak röpte
Szép, erős ragadozó.
Madár-herceg!

Dunatőkés, 2024.március 4. Íródott: senrju csokorban.

Görcsös-fűz virul,
Ezüstös nyárfák között.
Biztos véletlen?

Nem oda való,
Hozzá hasonló itt nincs.
Hivalkodó kép!

Különc a látvány...
Láthatatlan elődök.
Csoda-ritkaság.

Lombja zöldellő,
Minden más fa még kopasz.
Rokontalanság.

Szem-csábító erő
Vonz, ékes koronája...
Figyelemkeltés!


Dunatőkés, 2024.március 3. -Ostrozánsky Gellért- íródott: senrju csokorban.

Karmester beint...
A kakas kukorékol,
Indul a koncert!

Tyúk kotkodácsol,
Ritmust kapar körmével,
Szünet-jel-nélkül.

Gólya kelepel,
Kerepel hozzá harkály.
Daluk fahangú.

Rigó jól fütyül,
Fülemüle trillázik.
Tavaszi zengés.

Veréb csipogó,
A csuszka vígan csacsog.
Laza-csendélet.

Fecske csivitel,
A tengelic csattogó.
Nyár-csilingelő.

Cinke pistyogó,
Rozsdafarkú csak csetteg.
Sztereóhangzás.

Vadkacsa giggant,
Tó partján vadlúd sziszeg.
Gágogó banda.

Kukkant a kakukk,
Reptében vércse vijjog,
Figyelem-keltő.

Kerregő szarka
Tolvaj, károg a varjú.
Csel-mesterek!

A fogoly rikkant,
Riadt fácán kerregő.
Egérút-ütem.

Galamb turbékol,
Pacsirta dala csobog,
Napfény-pianó.

Sirály sipítoz,
Csóka csattog ércesen.
Rezesbanda klub.

Krákogó hollók,
És fémes pulyka ricsaj...
Rekedt-kórus-hang.

A bagoly huhog,
Bíbic buggyant szaggatva.
Dong, zúg-búg az est.

Vidéki koncert,
Nyitott fülnek csemege.
Ingyenjegyes nap!

Dunatőkés, 2024.március 2. -Ostrozánsky Gellért - íródott: senrju csokorban.

Nem vagyok én János,
Aranyból sem vagyok,
A lelkem is sáros,
Eleget sem adok.

Hogyha méltóbb lennék,
Tán jobban is szeretnék.
Erre vagyok képes,
Nem voltam én lépes.

Nyúlból van a szívem,
Bátorságom szerény,
Nincsen nekem hírem,
Nem vagyok nagy legény.

Amit tudtam adtam,
Elvették mit hagytam.
Kaptam is, nem mondom...
Úszik még a sorsom.

Az ősz derekán túl,
Erőm elfogyóban.
Hangom is vízbe fúl,
A lét lefolyóban.

Aki lettem...voltam.
Hegyeket nem hordtam.
Csak dolgozni mertem,
Ma is felébredtem.

Keresztem még viszem,
Fel a golgotára.
Addig jó míg hiszem,
Jön holnap a mára!

Dunatőkés, 2024 március 3.

Tükör mögött régen elveszett a lét,
Már nem tekint vissza a jól ismert kép
Szülők féltő szeméből.

A tükörben még ott a lelkük könnye,
Én vagyok a génjeik nyitott könyve,
Rám tekintnek szememből.

A tükör mögé én is majd elmegyek
Hol örülök mindenkivel, és leszek
Fény, gyermekem szeméből.

Dunatőkés, 2024.március 2.-Ostrozánsky Gellért - írodott: félrím formában.