Növényzet hajlong,
Szél morcosan cibálja.
Bókol viharnak.

Tombol, vadul fúj,
Fáknak ágát tördeli.
Idő veszélyes!

Felhőket űzi,
Cseppet facsar belőle.
Eső-csináló.

Megbújó lények...
Félnek! Szaggat, tép a szél.
Táj dühét tűri.

Lég zúg, ég csattan.
Harsan dübörgő moraj.
Erőt fitogtat.

Dunatőkés, 2023. április 11.

Láttam már a halált,
És nem volt fekete.
Fény hívott szeméből,
Na gyere csak gyere.

Nincs neki kaszája,
Úr ha küldi...segít.
Elkísér Őhozzá,
Lelkeket fölrepít.

Nem fáj ott már semmi,
Az időd végtelen.
Mindenütt ott lehetsz,
Ez még hihetetlen.

Élet a kegyetlen,
Ha végére kínt ad.
Halál csak megváltás,
A lélek az halad!

Isten visszaküldhet,
Feladatod ha van.
De ha menned kell,
A halál jön, rohan!

Relatív a... mikor?,
Végtelenben semmi.
Tán itt van még időd,
Épp annyi...pont ami!

Dunatőkés, 2024. április 5.

Teritórium
Védés; a sas vércsét űz.
Szükség törvényt bont!

Az erősebb győz.
Vadvilágban ez rendszer.
Nem kegyetlenség!

Élet ösztönös,
Szükséges létfenntartás.
Természetszerű!

Harc táplálékért,
Terület védelméért.
Elsődleges ok!

Állat nem gyilkol
Csak úgy...gőg-hatalomért.
Szolgája nincsen!

Dunatőkés, 2024. április 2.

Megláttam,
Megálltam,
Mozdulatlan maradtam.

Őzek ügetve vonultak,
Cserjést átugrottak
Előttem kecsesen.
Álltam döbbenettől dermedten!
*
Páratlan csoda!
Lélegzetem visszafojtva
Legyökereztem ámulva.

Egyedi esemény,
Kéznyújtásnyi tünemény.
Pillanatok töredéke
Vésődött emlékezetembe.
*
Fényképtelen,
Nem jelentéktelen
Jelenben...

Magamhoz térve hirtelen,
Szívem kalimpált sebesen.
Endorfinnal fejemben
Elindultam csendesen.

Dunatőkés, 2024. március 27. - septolet trió.

Gyűrött kérgű fa,
Az odva éveket rejt.
Gyűrűzött időt!

Árnyék pásztora.
Hűen őriz dicső kort.
Némaság-tanú!

Még délceg-öreg,
Dacol vad viharokkal.
Szú eszi sorsát.

Dunatőkés, 2024. március 8.