Lásd meg azt, aki szeret Téged,<br>fogd meg a kezét és Tiéd az élet,<br>érezd keze melegét és viszonozd azt,<br>nincs az életben más, ami ennél is fontosabb.<br><br>Keze selymes tapintása simogassa lelked is,<br>érte az égről lehozod a csillagokat is.<br>Szeme sarka mosolygása érintse meg szívedet,<br>aurája tiszta fénye egyesüljön teveled.<br><br>Viszonozd a mosolygását,érezze, hogy szereted,<br>közelsége hevítsen fel,melegítse testedet.<br>Tudd, hogy Ő csak érted van és Hozzád tartozik,<br>el ne engedd, mert benne a Te lelked lakozik.

Régi ösvényedet járod,<br>múlt hagyott rajta nyomot,<br>régi szerepedet játszod,<br>múlt nehezét vonszolod.<br><br>Tűje kopott, régi lemez,<br>tisztán már nem hallható,<br>fület siketít, hangja sebez,<br>serceg, szívet szaggató.<br><br>Régi világ, pókhálófont <br>évek és évtizedek,<br>hamis mázzal kent és bevont<br>boldogtalan életek.<br><br>Útelágazáshoz értél,<br>válaszd, melyik járható,<br>Istenedtől, amit kértél,<br>most valóra váltható.

A Föld Bölcs,<br>A Föld az Anyánk,<br>A Föld Szent,<br>Egyetlen Hazánk.<br><br>A Föld Fény,<br>A Föld Szeretet,<br>A Föld Kéz,<br>Ki Mennybe vezet.<br><br>A Föld Él,<br>Szívével érez,<br>A Föld ad,<br>míg el nem vérez.

Én továbbra is szeretlek,<br>ezt hidd, el nekem kérlek.<br>Hogy nélküled csak szenvedek,<br>s törölöm szemeimről a könnyeket,<br>pedig meg sem érdemled,<br>hiszen ok nélkül itt hagytál engem!<br>

Kedves Magyar, most talpadra állj,<br>itt az idő, hogy egekbe szállj!<br>Önbecsülésed, Igaz Hited<br>éltessen és vezessen Téged.<br><br>Végtelen erőd ne pazarold,<br>csak Rád mosolyog a Telihold.<br>Isteni ereje Benned él,<br>igaznak lenni, csak ez a cél.<br><br>Testeden kényszerzubbony feszül,<br>homlokodon gondbarázda ül,<br>fejedben honol az értelem,<br>harcolj hát ésszel és vértelen.<br><br>Az új ruhádat vedd végre fel,<br>tiszta ruhádban őserőddel<br>ülj fel a trónra, ott a helyed,<br>ne legyen könnyes már a szemed.<br><br>Szíveddel élsz, Magyar Hon Tied,<br>Rád mosolyog a Te Istened!