Térdre hullva hódolok <br>csodáid előtt<br>Kiálts fel ! égek !<br>Bőrömön érdesre szikkadt a láz<br>Kirepedezett számon <br>És szememből cseppenként<br>hull a vérem<br>Mint a könnyek !<br>Így akarlak !<br>Idegeim lázas <br>vágyat vernek<br>Gyönyörű <br>asszony-testedért <br>lázasan didergek<br>de messze vagy !<br>és én is messze vagyok<br>és távoli a képed<br>csak a vágy van itt<br>lázasan verdes teérted <br>s lüktet ,mint ereimben a vér<br>és odafönt a csillagok<br><br>Jaj ! bársony ruhádban <br>szeretnélek !<br>Bársony ruhádból<br>kibontanálak !<br>bársony és a selymek<br> hullanának <br>és hullanának rólunk is<br>minden vásznak<br>még a falakból is<br>bársony lenne <br>mert a fal is tudná, <br>hogy téged várlak<br><br>Itt messziről <br>gyönyörűm<br>a melledre vágyom<br>megvert, megáldott<br>képzeletemmel <br>egy kétségbeesett <br>szorításra<br>egy kitárt karú ölelésre<br>egy hajnali ringatózásra <br>íme térdre hullva <br>kinyújtott <br>kezemmel kérve<br>hódolok a csodáid előtt <br>szoríts magadhoz !<br>ölelj szorosan !<br>mielőtt az élet véget érne <br>

Kiskunság<br>1973<br><br>Suhog a szél száraz homokverése<br>Nem maradt semmi a nyárból<br><br>Igézet záporos szivárványa<br>Vízcseppek gyöngye: hajnali harmat<br>elenyészett már<br><br>Suhog a szél száraz homokverése<br>Szíjat hasít ostoros fákra<br><br>levelek rongyos kacagánya lobog<br>csattog, s száll az égig mint hajdani<br>csikósok karikása<br><br>Suhog a szél száraz homokverése<br>Szegénység soványka földje támad<br><br>veri a falut , veri a várost<br>Karcolja kövekre mint a gyémánt<br><br>s eleven testre, hogy futóhomok<br>s fájdalmát ,s riadalmát....<br>

<br><br> Őszirózsa,őszirózsa, őszirózsa <br> Kékeslila, sápadt sárga <br> karomon a halál árnya <br> és a remény biztatója : <br> Őszirózsa, őszirózsa, őszirózsa <br>

A bűnöm vagy <br>Dugdoslak magam elől is <br>Szűkölve takarlak <br>De lidérc vagy <br>Tört rácsaim mögül kilépsz <br>És újra akarlak <br> <br>Tiltás, menekvés meg nem állít<br>Virrasztva érted dideregnek <br>Holdfény-karcolta éjszakáim <br>És kicserepesedett számon lüktet<br>a láz , a hiányod<br><br>Szégyenemben<br>már felkiáltok <br>S percről percre <br>Magamat verve , sírva , <br>siratva és kéregetve <br>Várlak <br>Kínlódva hívlak, kutatlak <br>A bűnöm vagy, <br>Jaj eleven lidércem <br>hiába űzlek, hiába takarlak. <br>

És újra felébred <br>vágyakozásom teérted <br>s lebeg fölöttem <br>mint igéző dallam <br>egy-szál-hegedűszó<br>lágy mollban<br>s kibomlik, mint ruhád <br>ott elől s vakít<br>Jaj ! virágszakadásig !<br>feszülök feléd!<br>innen messziről....<br>