A már öregedő és már bölcs pók, <br>Nem feszít hálót két nagy fa közé… <br>Ő két ág között él, de ő nem a kaszáspók <br>Okos döntés kell, hogy beférjen élet közé… <br> <br>Az öregség vajh’ együtt jár-e az okossággal, <br>Vagy egybefullad-e a sok mondott hazugsággal? <br> <br>Vecsés, 2017. május 23. – Kustra Ferenc József – íródott: filozofikus frappánsban. <br>

Három szolgálati kutya, köszi, jól van, <br>Ha ők idegent látnak, nagy pofájuk van. <br>Etetem őket, igyekszem, és jól tartom, <br>Ha véletlen baj van, rájuk hagyatkozom. <br> <br>No, de nem is ezt akartam elmesélni, <br>Inkább azt, hogy embert milyen öröm éri. <br>Máskor már írtam, hogy a Slampec igen fél, <br>Közelembe sem mer jönni, tán' rossznak vél. <br> <br>Hosszú kitartásomnak lesz eredménye, <br>Szegény kutyuskának helyre áll a lelke. <br>Mostanában már egyre közelebb jött, <br>Velem szemben már nem ennyire csökött. <br> <br>Ma már a többivel együtt, odajött, <br>Orrával kezembe beleböködött. <br>Hagyta, hogy egyszer simogassam fejét, <br>Bízom benne, most már használja eszét... <br> <br>Vecsés, 1998. október 25. – Kustra Ferenc József <br>

Kihalóban az emberi értékek, <br>Világszerte nő az agresszió. <br>Miért nem kellünk egymásnak gyerekek? <br>Mivé lesz ez a világ? Mondjátok, ó… <br> <br>Durvul a nép és bőszen gyűlölködik, <br>Gyűlölet van, közben nem kell a meló. <br>Mindenki állhatatlan, fenekedik. <br>Mivé lesz ez a világ? Mondjátok, ó… <br> <br>Fiatalokat senki nem neveli, <br>Az öreg meg nem kell, ő már kikopó. <br>Lesz világ, emberi érték nélküli. <br>Mivé lesz ez a világ? Mondjátok, ó… <br> <br>Budapest, 1997. december 22. – Kustra Ferenc József <br>

Verset írok monotonon, <br>Zakatolunk vonatokon. <br>Utazzunk, és lássunk világot, <br>Ismerjük meg, egész világot. <br> <br>Jó dolog menni, kirándulni, <br>Ismeretlen tájat is látni. <br>Embereket megismerni, <br>Az újba belemélyülni. <br> <br>Van világba sok látni való, <br>Van világnak sok csodája, ó! <br>Minél többet lát az ember, <br>Annál inkább "igaz" ember. <br> <br>Persze más a finn vagy olasz, <br>Lehetőséget ne szalassz! <br>Meg kell nézni, amit lehet, <br>Ha tudod, járd be az eget. <br> <br>Budapest, 1998. július 29. – Kustra Ferenc József <br>

Uram, adsz még erőt, hogy <br>Éljek, vagy lemorzsol enyészet? <br>Még verset írnék… <br>* <br>Uram, csak tudnám, hogy a <br>Csutkám vajh’ kopasz szemét lesz-e? <br>Még verset írnék… <br>* <br>Uram, megveszekedett <br>Kétségek között nem élhetek. <br>Még verset írnék… <br>* <br>Uram, az is fontos, hogy <br>A jövőben termékeny leszek? <br>Még verset írnék… <br>* <br>Uram, bízhatok benne, <br>Hogy olvasóim akarnak-e? <br>Még verset írnék… <br>* <br>Uram, adj fényes jelet! <br>Bizonyosság, létem alapja… <br>Még verset írnék… <br> <br>Vecsés, 2013. szeptember 3. - Kustra Ferenc József – íródott: anaforás senrjon csokorban és fél-haikulánc stílusban. <br>