Szófelhő » Br » 335. oldal
Idő    Értékelés
Nézd<br>Az ablak keretében<br>Ragyog pár törött szilánk<br>A régi ház a távolból<br>Még csodaszép románc<br><br>Virágzó fák kertjén át<br>Néma sóhaj lengedez<br>Az úszó felhő a múltra<br>Könnyeket permetez<br><br>Nézd<br>Az éj csillagos vitrinéből<br>Felénk hunyorog a fény <br>Fogyó hold az ég peremén<br>Korunk tükre már szerény<br><br>Ezüst szirmú őszi hajnal <br>Pókhálóként itt remeg<br>Mosolyszemek kis ráncára<br>Az idő szüntelen pereg<br><br>Nézd<br>Füstbe szállt a nyár melege<br>Lomb korona zöld levele<br>S a lángos- izzó naplemente<br>Rejtve parázslik halkuló lelkedbe<br><br>Néma sóhaj lengedez<br>Ezüstszirmú őszi hajnalon<br>Kitekint pár szerény vágy<br>A fakuló lélekablakon<br><br>Nézd<br>Az ég peremén fogyó hold<br>Korunk tükrében mosolyt old<br>S a halkuló zengő dallam <br>Viszhangzik lépteink nyomában
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 230
Pattanásig hangolt húr <br>mozdulatlanságában meglapul<br>A néma csend.<br><br>Feszült magánya<br>Egy dallam hangulatának<br>Vibráló hiánya.<br><br>Dalolj nekem <br>A néma egyedüllétben.<br>Dalolj <br>Amíg a dallam bent lapul.<br>Dalolj nekem<br>Lágy hangoddal<br><br>A nyugtalan feszült csendben.<br>A húr<br>Egy érintésre lángra gyúl<br>Lelkemben<br>Is.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 213
Lelked kapuját tártad ki<br>Előttem<br>Harsonák üdvözlő ricsajával<br>Királyt sem fogadtak különben<br><br>Ölelésre kész karodal<br>Bátorítón jöttél szembe<br>Szemed égi fényével védve<br>Rejtelmeddel elárasztottál<br><br>Érzelmek dimenzióján át<br>Más világba süpped a lét<br>Édeni Váradban <br>Szabad vendég vagyok<br>Hol szereteted nektárával <br>Szomjam itatod<br><br>Titkok gátja<br>A szellem folyamának<br>Nem áll útjába<br>Az élet vizével elkeveredik<br>És nem tudni a határt <br>Hol kezdődik<br>A Te és az Én <br>Már csak - Mi vagyunk <br>Magunkban egy Fél<br>Egyedi világunk közepén.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 238
Homok dűnék <br>Monokromatikus arca<br>A horizontig végtelen<br>Ameddig ellát a szem<br>Tűnő illúziók<br>Rejtélyek kíséretében <br>Naponta változik a széllel<br>A fénnyel<br>Akár a szellemi benső<br>Örökmozgása<br>Az érzelmekkel<br><br>Kavargó homokszemcsék<br>Üllepednek<br>Felreppennek<br>És az állandó sivatag<br>Arculata mást mutat<br>Mint a tegnap<br>S a holnap<br>Titok lappang <br>Völgyek hűvös árnyékában<br>Akár az agytekervények <br>Mélyén<br><br>Minden sejt egymagában<br>Mint homokszem <br>A nyílt határban<br>Elveszik<br><br>Az Egész-lényeg <br>Ha összekötődik<br>Beteljesedik<br>A csoda<br>A kapcsolat-harmónia
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 194
Éjszaka<br>Gondolatom<br>A lelkem feletted lebeg<br>Őrzöm szíved dobbanását<br>A Másikfeled.<br><br>És a nyitott <br>Ablakodon beszűrődik<br>Az éjjeli Csillag-Fény<br>Titokban<br>Hozzád simulok én<br>És szellő is leszek<br>Érezzél engemet.<br><br>Pirkadatig<br>Vigyázom lelkedet<br>Holdfénnyel<br>Fogom a kezedet.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 232