Milyen lenne most <br>Néma magányom<br>Ha nem Rólad szólna<br><br>Esténként A csillag<br>Suttogja meséd<br>Fülembe halucinálva<br>Mindig s újra<br>Elkisérsz a keresztútra<br>Elkísérsz <br>Percről percre érzem<br>Szereteted<br>A magány helyében<br>...<br>Mosolygós szemed égi fénye<br>Örökre belém költözött<br>Áldott vagy az asszonyok közöt.!

Kerek borsó <br>Zöld a héja<br>Szedéséhez <br>Nem kell létra<br>Elég egy tál <br>Meg egy sámli<br>E mókához <br>Nem kell állni<br>Fürge ujjak <br>Gyorsan fejtik<br>Kalászából <br>A tálba ejtik<br>S közbe közbe <br>Csipegetni<br>A zsenge borsót <br>Eszegetni<br>Csuda finom<br>Cukorjó<br>Ez a kerek zöldborsó.

Ugri bugri szöcske koma<br>Felszökkent az ablakomra<br>A kis pelykó <br>Egy mini ló<br>Kérdezd s felel <br>A tudakozó<br>Réti lónak hívják arra<br>Ahol szlovák ajkú a sok gazda<br>Nyereg kantár nincsen rajta<br>Úgy ugrálgat a lovacska.

Olyan mély csönd van<br>Ma éjjel a tizedik napon.<br>Még a fülem sem súg <br>Nagyon.<br>Lent a folyó vize csendesen zúg.<br>Alig hallom <br>Ahogy a kövekhez csapódik<br>A sekély parton.<br>Szinte mozdulatlan <br>A hónak meglehetősen<br>Langyos téli levegő,<br>És a szétszakadt felhők között<br>Álmokkal takaródznak a csillagok.<br>Olvad a fagyos paplan<br>És holnapra bizonyára<br>Jócskán megcsappan.<br>Hangtalan oson az idő<br>Megnyúlt árnyéka <br>És a sötétben megveti ágyát<br>A fogyadozó hold.<br>Takaródzik mint a csillagok.<br><br>Ma egyedül vagyok.<br><br>A falon csüngő <br>Ásítozó lámpa <br>Lágy fénye vissza verődik<br>A zsugorodó fehér kristályokról,<br>És a csönd egyre csak hízik.<br><br>Haszontalan volt a napi hólapátolás.<br>Bár az időt is<br>Valamelyest tovább dobáltam.<br>Az is egyre csak olvad.<br>Apad mint a hó.<br>Elszivárog lassan.<br>Beleivódik a múltba.

Ezen a napon<br>Húsvét szombaton<br>A nyirkos hideg <br>Pelyhes ege szürke.<br>Tüsszentve úszik <br>Az éjszakába .<br>Elkergeti ügetve<br>A készülődő tavaszt. <br><br>Kései órán<br>Reszketve bólogatnak<br>A korán ébredt virágzás<br>Összezárt szirmai.<br>Csapkodó ajtó magánya<br>Szeli ketté a csend árnyékát,<br>S a zúzmarás szél <br>Kéményfüsttel ölelkezik.<br><br>Keresztre feszített <br>Múlt kopogtat <br>Bebocsájtásért<br>Hagyomány őrző otthonokba.<br>Valahol <br>A kályha melege <br>Beszivárog a dermedő <br>Lelkekbe <br>Is.<br>Felcsillanhat<br>Sok szürke nap<br>Amennyiben a szívekben<br>A Csoda feltámad.