Szófelhő » Br » 320. oldal
Idő    Értékelés
(3 soros-zárttükrös) <br>Ez mesésen szép völgyecske, tán’ nyugalom menedéke? <br>Mint örökzöld liget, hol nyugalomnak ez menedéke… <br>Ez mesésen szép völgyecske, tán’ nyugalom menedéke? <br>* <br>(leoninus duó) <br>Közben izgalom, szelíd sóhajtásba merül, sőt suttogásba szenderűl. <br>Közben hallatszik a madársereg hangversenye, figyelem, egye-fene… <br>Közben meghatja lelkemet, hogy megtaláltam menedékemet. <br>* <br>Milyen nagyon bízok rám mosolygó lugasaidban, s ezzel, szelíd jótékonyságodban. <br>Testi palotádban engedményező jóság lakhat… lát engem, így boldogan kacaghat. <br>Úgy bízok, szeretetteljes együttműködésben, részt kapok lélek együttműködésben… <br> <br>Vecsés, 2022. december 1. – Kustra Ferenc József – íródott: Anatole France ’A hajnal’ c. novellája 22. oldalán található vers átirataként. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 239
Általában nem teljesülnek a vágyaim, <br>Így aztán sokat folynak belül a könnyeim. <br>Vágyaim szokványosak, nem szélsőségesek, <br>Boldogsághoz, ha volnának, elégségesek. <br> <br>Hittel, akarással, igazi érzelmekkel, <br>Nem haladok előre, ezekkel... fékekkel. <br>Ötven évesen ismerem föl élet titkát, <br>Csak úgy gondtalanul kell adni a jópofát. <br> <br>Vecsés, 1998. november 28. - Kustra Ferenc József <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 258
Látunk egy közeli háborút és fölütötte a fejét a háborús világhelyzet… <br> <br>(leoninus) <br>El kellett volna futni, de önfeledtem… így csak bámulom az eget, ezt nem feledtem. <br>Nevethetnékem van megest, igazán… ha elkezdene esni a langy eső, igazán. <br>A vizes fűben sétálgatnék, min elcsúsznék… közben ovis-kori éneket dúdolnék. <br> <br>Szomszédban dühöng a gazdagok háborúja, bár ez mindig volt az emberiség átka. <br>Szomszédban dühöng a gazdagok háborúja, ez növeli, ki holtak kis-nagy csapata. <br>Szomszédban dühöng a gazdagok háborúja, nem kell ölni, minden régiben maradna. <br> <br>(Triolett csokor) <br>Menekülni kellett volna már rég… <br>De most nézek fel, meredten az égre, <br>S visszagondolok a jóra, a szépre. <br>Menekülni kellett volna már rég… <br>Békétlenség tombol, közel a vég – <br>Mennyi idő van futni még? <br>Menekülni kellett volna már rég… <br>De most nézek fel, meredten az égre. <br>* <br> <br>(3 soros-zárttükrös) <br>Hmm… ez akkor talán visszahozni a boldog békeidőket? <br>Hmm… ez lenyugosztaná a normálatlan bomba-kergetőket? <br>Hmm… ez visszahozná a totálra bonbázott, elmúlt szeretet? <br> <br>Lehetne ismét béke és nyugalom… <br>Felhőtlen évek fénykorába utazom, <br>Mikor fehér zászló lengett. <br>Lehetne ismét béke és nyugalom… <br>Véget érhetne a rémuralom – <br>Szeretet robbanna bombák helyett. <br>Lehetne ismét béke és nyugalom… <br>Felhőtlen évek fénykorába utazom. <br>* <br> <br>(senrjon) <br>Ma már nincs hova futni, <br>Atombomba bárhol utolér… <br>Sok nyerészkedő! <br> <br>Az igazságot hamis <br>Váltotta föl, szenátor mondta… <br>Halálban is pénz! <br> <br>Gyerekek apa nélkül, <br>Férj nélküli özvegyek… sokak… <br>Árvagyerekek! <br> <br>Hallgat a sok halálos <br>És félrevezetett ügynők mind… <br>Magas fizetés! <br> <br>Van a sok okos-gazdag, <br>Hisz benne, neki baja nem lesz! <br>Ő is halandó! <br> <br>Atombombázás fogja <br>Földi lényeket kipusztítni? <br>Nagy marha… gazdag! <br> <br>A tehetős haszonleső, háborúból jót kaszál – <br>Gondolván, hogy pénzben, rangban örök életet talál… <br>A halál nem válogat, pénzest is meglátogat. <br>A tehetős haszonleső, háborúból jót kaszál – <br>Mit számít sok áldozat, <br>Életekkel játszogat. <br>A tehetős haszonleső, háborúból jót kaszál – <br>Gondolván, hogy pénzben, rangban örök életet talál… <br>* <br> <br>(leoninus) <br>Hinnünk kéne abban nagy merészen, föld nem pusztulna, megmaradhatna egészen! <br>El lehetne engedni, nem valós kétségeket, visszakapnánk élet-lényeget… <br>Nemzeni kéne kisgyerekeket, visszakapnánk a létet és földi életet. <br> <br>Pusztulás útvesztőjéből kell, hogy legyen menekvés – <br>Egyetlen kiút létezik: hittel társult cselekvés… <br>Húzzuk be a vészféket! <br>Pusztulás útvesztőjéből kell, hogy legyen menekvés – <br>Tegyük félre a kétséget, <br>Mentsük meg az értéket! <br>Pusztulás útvesztőjéből kell, hogy legyen menekvés – <br>Egyetlen kiút létezik: hittel társult cselekvés… <br> <br>Vecsés, 2023. június 10. – Pápa, 2023. június 29. - Kustra Ferenc József- íródott: a világ, az emberiség jelen történelmi -élő háborús- helyzetéről. Végveszély van! Én írtam az alapokat, a trioletteket: szerző-, és poétatársam Nagyné Vida Renáta. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 254
Természeti jelenségek együttműködése <br> <br>Vihar szeme tűz! <br>Villám képében éget. <br>Vastag felhőzet. <br>Tóban hullámok <br>Kergetik egymást… folyvást. <br>Szél nagy gerjesztő. <br>Házak és kertek, <br>Éjjel ezüstben úsznak. <br>Holdvilágos éj. <br>Odafönt, kék ég, <br>Takarja cikk-cakk felhő. <br>Sokágú villám… <br>Egy vihar látszik <br>A levelek mozgásán. <br>A szél, vihart hoz. <br>Fénylő, fehér gömb, <br>Tengernyi sötétségben… <br>Éji igazgyöngy. <br>Fekete felhő <br>Enged villámot földre. <br>Lassan kezd esni. <br>Eldőlt fa hangja <br>Vihar közepén ijeszt. <br>Gyorsan is rombol. <br>Nyáresti zápor. <br>Duzzadó pocsolyákban. <br>Hold tükörképe. <br>A sötét felhő, <br>Beszívta a csillagot. <br>Villám csettintés. <br>A szürke felhő <br>És a szél eredménye. <br>A nagy vihar jön. <br>Földgolyó árnya <br>Holdat is beborítja… <br>Holdfogyatkozás. <br>Égen villámló <br>Elektromos fény-nyilak. <br>Rettenetes hang. <br>Ég mocskos színe… <br>A szél mellett már jelzi. <br>Máris kezdődik. <br>Magas C nyúlik <br>Teliholdas alkonyba… <br>Farkasüvöltés. <br>Hamiskás fényt ad <br>Még sokágú villám is. <br>Gyorsan eltűnik. <br>A szél ereje <br>Sokáig nem változik. <br>A veszély hullám. <br>Felhőtakaró, <br>Vonul esti égbolton. <br>Holdfény pislákol. <br> <br>Vecsés, 2016. december 26. – Arad, 2023. július 08. - Pápa, 2023. július 18 - Kustra Ferenc József- íródott; Renga láncversben. A villámokról én írtam, a szélről Ghica Izabella Iasmina, a Holdról Nagyné Vida Renáta poéta-, és szerzőtársaim. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 159
(3 soros-zárttükrös csokor) <br>Ülünk a családdal az udvarban és együtt nézzük az esteledő eget, <br>Azt bevonja tejüveg-szerűen a sötét, így már mi nem látjuk felleget… <br>Ülünk a családdal az udvarban és együtt nézzük az esteledő eget. <br> <br>(2 soros leoninus csokor) <br>Kertben együtt a család, csodálja ég csillagát. <br>Sötétség terít fátylat, felhő köré von árnyat. <br> <br>(HIQ duó csokor) <br>Ülhetünk, <br>Eget bámulva, <br>Esténként. <br> <br>Családos <br>Tevékenységünk, <br>Udvaron. <br>* <br> <br>A fránya sötét hozott magával egy kis érződő hűst, kerestük a kardigánokat, <br>Előttünk az utcán, alig látunk autókat, betonon nem verik föl porgócokat… <br>A fránya sötét hozott magával egy kis érződő hűst, kerestük a kardigánokat. <br> <br>Lehűlt a nyáresti szél, pulóver most már elkél. <br>Szemben kihalt utcasor – nem száll a füst meg a por. <br> <br>Sötétség, <br>Magányos utca, <br>Hűsölés. <br> <br>Előttünk, <br>Program hiánya <br>Nyugalom. <br>* <br> <br>Nálunk; este és a tűzmelegség fény kézen fogva jár, bogrács-parázs élesztve lett, <br>Jó volt már igy, adomázás, régi ballagási történetek mesélése mellett… <br>Nálunk; este és a tűzmelegség fény kézen fogva jár, bogrács-parázs élesztve lett, <br> <br>Táncol az esttel a fény, üst alatt tűztünemény. <br>Feldereng sok-sok emlék, szállnak a régi mesék. <br> <br>Melegség, <br>Jó ennivaló, <br>Mellettünk. <br> <br>Élhetünk <br>Így még örökre, <br>Mesélve. <br>* <br> <br>Közben a nap is lement, miután rongyosra kopott, már sötétségben aludt, <br>A tejüveg sötétség sűrűsödött, de a mi tűzünk ébren volt, nem aludt… <br>Közben a nap is lement, miután rongyosra kopott, már sötétségben aludt. <br> <br>Lehunyta szemét az ég, szürkévé vásott a kék. <br>Éj, sötétbe öltözött, bográcstűz még őrködött. <br> <br>Elkopott, <br>Már sötétség volt, <br>Nálunk is. <br> <br>De csakis, <br>A tűz fényt adott, <br>Nem alhat. <br>* <br> <br>A mi kis tűzünk lobogó fény és árny legókat legyárt, mind örömmel nézzük, <br>Játszunk a kockákkal, gyerekeket összerakni kérjük, mind örömmel nézzük… <br>A mi kis tűzünk lobogó fény és árny legókat legyárt, mind örömmel nézzük, <br> <br>Árnyak s fények játéka, sok mozaikdarabka. <br>Rakjuk ki minden részét, s élvezzük az egészét. <br> <br>Megmarad, <br>Örömet szerez, <br>Játékunk. <br> <br>Gyerekek, <br>Kocka játékok, <br>Mind öröm. <br>* <br> <br>De, a gyerekek gyorsan álmosodtak, érdektelenségben, lakásba bevonulás, <br>Én slaggal fojtottam le tüzet, vendégek szedelőzködtek… lassan hazavonulás… <br>De, a gyerekek gyorsan álmosodtak, érdektelenségben, lakásba bevonulás. <br> <br>Lurkók már elfáradtak, aludni masíroznak. <br>Víztől a láng kialszik, vendég hazautazik. <br> <br>Álmosak, <br>Lakásba mennek, <br>Tűzoltás. <br> <br>Oly gyorsan, <br>Álmosodtak ők, <br>Elmentek. <br>* <br> <br>Vecsés, 2023. május 5. - Pápa, 2023. május 26. - Arad, 2023. július 18. - Kustra Ferenc József - Az alapművet én írtam. A leoninus duókat szerző-, és poétatársam Nagyné Vida Renáta. - a HIQ csokor: Ghica Izabella Iasmina szerző-, és poétatársam munkája. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 236