Aznap reggel mi magyarok nagy napra ébredtünk,
<br>De még senki nem tudta, hogy ez lesz az ünnepünk.
<br>A kicsi fellázadt, vicsorította fogsorát,
<br>A nagy Góliát meg csak állt, nézett napokon át.
<br>
<br>Jött a nagy hadsereg, tankok, hazánk hős fiai ellen,
<br>Kisfiúként láttam százötvenhárom tankot Pest ellen
<br>Menni, hogy ott fiainkat leöldököljék…
<br>Novemberben rövid szabadságot törölték.
<br>
<br>Mind, az egész világ rólunk beszélt,
<br>Nép örömében vesztette eszét,
<br>De vezetőink idegen csicskásai voltak…
<br>Idegennek, haza ellenében meghajoltak.
<br>
<br>Szívünkben az október huszonharmadika
<br>Nagy nap volt és marad is, mint jelkép; rabiga.
<br>Imádkozzunk, hogy többet ne történjen
<br>És tegyünk, hogy a szívünk ne feledjen.
<br>
<br>Vecsés, 2011. október 15. - Kustra Ferenc József
<br>
Történelmi emlékezés…
<br>
<br>Belesodródott a hazánk az őszbe,
<br>Tavasszal meg holtakat... szél lengette...
<br>Lánctalp kínos nyikorgása zavarta a csendet…
<br>Csattanás? Nem kósza... tankágyú lövés lehetett.
<br>Belesodródott a hazánk az őszbe,
<br>Majd jött tavasz is… a bitók ideje…
<br>Belesodródott a hazánk az őszbe,
<br>Tavasszal meg holtakat... szél lengette...
<br>
<br>Vecsés, 2018. december 4. – Kustra Ferenc József – írva: triolett versformában. Nyolcsoros strófa, amelynek mindössze két ríme van, és a kezdő sor háromszor, a második kétszer tér vissza.
<br>
Reggelente az első értelem<br>Köszönt alázatos tisztelettel<br>S amíg újra behunyom szemem<br>Egész nap velem leszel.<br><br>Magamban őrzöm minden lépted<br>Szinte érzem szívverésed<br>És lelked itt van<br>Hittel- bennem<br>Eggyé lett a szeretetben.<br><br>Összetart a szellem<br>A szív mágikus ereje<br>Együtt vagyunk Egész<br>És nemcsak reggelente.
Hihetetlen mégis igaz<br>Felszállott egy béka<br>Karmai közt kapálódzva<br>Tartotta egy héja<br><br>Túl a folyón messze repült<br>Siklott a szél hátán<br>Aki látta azt hihette<br>Hogy egy törpe sárkány<br> <br>Annyit mozgott kapálódzott<br>A sárkányos béka<br>Hogy végül is elejtette<br>Az a mafla héja<br><br>Zuhant pottyant nagy sebesen<br>Éppen egy kis tóba<br>Csattant csobbant a víz tükrén<br>Ez volt ám a móka<br><br>Jól végződött ez a kaland<br>Örült is a béka<br>Üres hassal messze repült<br>A mérgelődő héja<br><br>Fürkész szemmel kémlelgette<br>Merre szállt a héja<br>Többet nem lesz potyautas<br>Ez a csacska béka
Ha arra jársz<br>Hol szellős lombok között<br>A dalos madár beköltözött<br>Még rügyfakadáskor, <br>Ahol megérintett valami<br>Illatos mámor<br>És a fehér kérgű nyírfa<br>Csüngő ágai<br>A szélben ringatózva<br>Feléd bólintanak<br>Gondolj azokra<br>Kik téged nem hallanak,<br>Kik lelkedben némán vallanak<br>Élő emléket a tegnapokról.<br>Tárd ki lelked ablakát<br>Mintha meggyújtanád a gyertyát<br>Hogy szemed fénye<br>Velük legyen a napsütésbe<br>S emelkedjen az égre<br>Minden foton<br>Hiszen találkoztok Egy napon.