Hogy nem az első,<br>Sárgára irigyedett.<br>Szagasincs nárcisz.<br>Pompás dísz a cserépben,<br>Napnak minden percében.<br><br>Hivalkodón szép.<br>Aggodalomra nincs ok.<br>Nem alsórendű!<br>Szabadban is virágzik,<br>Szirmát zárja ha fázik.<br><br>Korai virág,<br>Alkalmas nőnapi ék.<br>Szemérmetes báj.<br>Jó választás csokorban,<br>Ha néma is, nem szótlan.<br><br>Van közte fehér,<br>Kacér csipkés szélű.<br>Ártatlanságos.<br>Réten a kép páratlan,<br>Lágy szellővel ringásban.<br><br>Jótett kedvence,<br>Szimbólum értékű lett.<br>Carcinóm-űző!<br>Gallérokon kitűző,<br>Szolidáris jellemző.<br><br>Dunatőkés, 2024. március 8.
Világosodás;<br>A föld sóhaja pára.<br>Hűvös a hajnal.<br><br>Híg köd lebeg,<br>Úszik mezőn, réten át.<br>Kép korlátozott.<br><br>A vén föld izzad,<br>Korai fürdő tájnak.<br>Horizont-hiány.<br><br>Zsugorodott táj,<br>Szemnek tejüveg látszat.<br>Lassú haladás.<br><br>Zord nedű szitál,<br>Meleget kíván élő.<br>Napfény fulladás.<br><br>Dunatőkés, 2024. február 27.
Növényzet hajlong,<br>Szél morcosan cibálja. <br>Bókol viharnak.<br><br>Tombol, vadul fúj,<br>Fáknak ágát tördeli.<br>Idő veszélyes!<br><br>Felhőket űzi,<br>Cseppet facsar belőle.<br>Eső-csináló.<br><br>Megbújó lények...<br>Félnek! Szaggat, tép a szél.<br>Táj dühét tűri.<br><br>Lég zúg, ég csattan.<br>Harsan dübörgő moraj.<br>Erőt fitogtat.<br><br>Dunatőkés, 2023. április 11.
Láttam már a halált,<br>És nem volt fekete.<br>Fény hívott szeméből,<br>Na gyere csak gyere.<br><br>Nincs neki kaszája,<br>Úr ha küldi...segít.<br>Elkísér Őhozzá,<br>Lelkeket fölrepít.<br><br>Nem fáj ott már semmi,<br>Az időd végtelen.<br>Mindenütt ott lehetsz,<br>Ez még hihetetlen.<br><br>Élet a kegyetlen,<br>Ha végére kínt ad.<br>Halál csak megváltás,<br>A lélek az halad!<br><br>Isten visszaküldhet,<br>Feladatod ha van.<br>De ha menned kell,<br>A halál jön, rohan!<br><br>Relatív a... mikor?,<br>Végtelenben semmi.<br>Tán itt van még időd,<br>Épp annyi...pont ami!<br><br>Dunatőkés, 2024. április 5.
Az ezüst levelű nyárfa törzse<br>Csontfehéren villan<br>Párás teliholdkor<br>A mély-sötét éjszakában.<br>Fent a dermedt, fénylő koronák,<br>Alant reszketve kuporog a vakság<br>Sűrűn szőtt, szuszogó bozótban...<br>Titkosan hallgatag a némaság.<br><br>A szél sem suttog ma.<br>Beleolvad a csend <br>Rejtelmes holdvilágba,<br>És komótosan ködfátyol<br>Ereszkedik az ásító tájra.<br>Az elnyúlt pillanat <br>Csillagokat terel karámba,<br>A szeplős ég<br>Hatalmas hold-udvarába.<br><br>A hűvös nap végére,<br>Mint frissen sült kenyér<br>E nyugalmas béke<br>Zamata...az égig ér.<br>Hol száll esti ima hite,<br>Oda egy angyal betér.<br><br>Vízkelet, 2021. február 16.