Nevetésed, mosolyod többet ér a Napnál
Kertem virágai mindent meg adnák
Ha szépségedből nekik többet adnál
Legszebb virágaimnál is,Te vagy a legszebb
Ölelésed közben nyakadba bújva
Magamba szívom illatod újra
Ha távolodom Tőled levegőért kapok

Bizonyos métert Nélküled nem teszek
Élő virágszálam magamnak szedem
Erdőben járva a fák sorfalat állnak
Tisztelegnek, meghajolnak Neked
Erdő, mező virágai királynőre várnak
Széles nagy réten virágok állnak

Elnyúlunk a virágos nagy réten
Arany hajadba sok szép virág kéret
Legyen e virágos nagy rétnek
Általad Tündér az éke
Vigyázva ölellek érintem bőröd
Tündérem Királynőm hajszála ne törjön

Rátapad az ajkam, Királynőm ajkára
Fenséges jó izét semmiért nem adnám
Elszédülök tőle forog velem világ
Tündér Királynőmé e réten valamennyi virág
Mézédes csókjáért csókot kap cserébe
Boldogan borulok Szerelmem ölébe

Elállt az eső
Kitisztult az ég alja
Felhő már nem takarja
Nehezebb lett fáknak lombja
Eső azt jól megmosta
Csillog a víz most rajta
Kisüt a Nap meleget ad
Felszárad lassan minden
Így lesz majd rendben
Rázza tollát a galamb
Megszárítja majd a Nap

Kőröz a fecske szeli útját
Pocsolyában veréb ugrál
Süt a Nap hét ágra már
Pillangó is boldogan száll
Szivárványtól színes a világ
Réten sok gyönyörű virág
Ellepi őket méhek raja
Viszik a virágport haza
Megindul az élet eső után
Örül Bundás ki szalad
Kerget egy másik kutyát

Csillogó vízcsepp hull alá
Megszépül az élet rózsák udvarán
Násztáncot jár a gólya
Éppen párjához guggolva
Pezseg az élet a fűszálak között
Dolgozik hangya,tücsök,sáska
És a kis Katica bogárka
Kinek szép piros pöttyös a ruhája
Tűző napban izzik
Galagonya virágja
Zajlik az élet
Természet lágy ölén

Csillog a víz tükre a Naptól
Apró kis halaktól
Tükrét vízipókok száza
Szántja gyorsan cikázva
Folyik az élet nem siet
Rohanni néki nem lehet
Zöld fakorona lombján
Turbékoló galamb pár
Az idő meg nem áll

Felejts el
Ha már nem kellek
Ágyadból reggel
Nem én kelek
Felejts el
Ne gondolj rám
Gondolatban rám ne várj
Felejts el
Ha már nem vagy boldog velem
Örülni már nem tudsz nekem


Felejts el
Ha már nem tudod mit akarsz
Új tavaszt tőlem ne várj
Felejts el
Ha irántam már nem érzel vágyat
Ha már nem érzed
Kezem érint lágyan

Felejts el
Ha nem kéred
Csókom forró szerelmét
Ha már nem hallod meg
Szívem hangos dobbanását
Szavam halk suttogását
Felejts el
Döntöttél
Ha ezt kell tenned,
Hogy tőlem el kell menned

Mikor megismertelek csak egy volt
Gondoltam én, de túl gyorsan jött
Megérintettél megremegett testem
Mint mikor zenét hallgatsz és átjárja tested
Puha szád , csókkal összeforrt enyémmel
Remegő szívem szólt
Ő lesz a nagy szerelmem

De már vége, nincs tovább?
Próbáltam harcba szállni szívemmel
Nem, nem kell a nagy szerelem
Nem akarom ,hogy hatalmába kerítsen
Minden találkozás, minden nap
Órának percei fonták körém
Szerelemnek hálóját
Mikor megismertelek csak egy volt
Gondoltam én, de túl gyorsan jött
Megérintettél megremegett testem
Mint mikor zenét hallgatsz és átjárja tested
Puha szád , csókkal összeforrt enyémmel
Remegő szívem szólt
Ő lesz a nagy szerelmem

De már vége, nincs tovább?
Próbáltam harcba szállni szívemmel
Nem, nem kell a nagy szerelem
Nem akarom ,hogy hatalmába kerítsen
Minden találkozás, minden nap
Órának percei fonták körém
Szerelemnek hálóját


De már vége, nincs tovább
Ki póknak hálójába téved, elveszett
De nekem mégis itt van Ö
És én reménnyel teli
Legeltetem rajta szemem és várom
Mint gyermek, ki két markába zárva
Fogta meg a lepkét
De nem tarthatja fogja

De ár vége, nincs tovább..
Tombol bennem a vágy , szerelem
A gondolat mely azt súgja
legyen Ö boldog
Enyém volt még volt
Be töltötte szívemet
Engedd el ha szereted
Nekem végtelen nagy szerelem
Miért is volt jó nekem!

De már vége, nincs tovább?.
Mert még mindig szeretem, végtelen
Valahol jó nekem a maradandó érzelem
Agyam, szívem harcban áll egymással
Álmaim asszonya, szerelmem tündére

De már vége, nincs tovább?
Ki Földre szálltál és megérintettél
Ujjaiddal táncot jártál testemen
Közben mély barázdákat szántva benne
Majd abba elhintve szerelem magját rendre
A beérett termést elvetve újra és újra

De már vége, nincs tovább?.
Szerelemtől szemem nem lát
Csak Téged kíván
Hozzád simulva még érzem
Őrjítő illatod, de szavaid
Mint a rózsának tüskéi
Fájdalmasan belém hatolnak
Már érzem nem szeretsz






De mindez csak volt, nincs tovább?
Én még mindig reménnyel teli
Ölellek és várom, hogy csókod
Mint felragyogó Napsugár
Tiszta és igaz szerelmet hoz
Ellentétben Veled
Csak játszom a gondolattal
Szerelmem, jó lenne még Neked?

De már vége, nincs tovább?
Olykor hiszem még szeretsz!
Mindig Irántad érző szívem, vérző
Reménnyel szerelemmel teli
Ki tudom csatát vesztett már késő
Mivé lett, hová tűnt a nagy szerelem?

De már vége, nincs tovább?
Hová lett a gyakori szó
Mely ajkadat elhagyta?
Fülembe zúg, cseng, Szeretlek!!!
Talán csak szó volt és nem szerelem!
Mint gyermek ki féltve őrzött madarát
Elengedi, szabadságot ad neki

De már vége, nincs tovább?.
A madár ki szabadon repül tudja
Nem volt rab, nem tartották fogva
Aki vigyázott rá édesgette, szeretgette
Életének, szívének egy darabját képezte
Most elengedte mert szerette

Legyél boldog, nincs tovább?
Szívemben mint örök
Marad a szerelem
Mit Irántad őszintén éreztem
Tudom a szív melyet gondoltam,
Hogy enyém, már nem nekem zenél
Vége tudom , már nincs tovább

Álmaim emlékét élem
Ősi vadrózsa titkod kutatom.
Elmerülve állok ékkő tükör árnyékodtól
Amely teljesen a szívemig csordult.
-Mond,ki vagy te drága?

Arany lábad nyomán liliom
Illata fénylik-látod! Rád találtam
Mégis,itt e szomorú földön.
Mert te vagy erkölcsnek,tűznek,
vágynak,kéjnek eredője.

Gyötrelem nélküled az életem
Félelmeim márvány oszloppá magasodnak.
Felhőkben sebzett angyalok
Zuhannak lelkem elé.

Szempillám elé festették
Istenek az arcod,
Szerelmes esőcseppek
Ölelkeznek pici melleden.
Viharban hajladozó fák
Érzéki csípőd báját idézik.

Magamban űzlek folyton
Ébredéstől az elmúlásig
Kínoktól a boldogságig.
Mert asszonyom,társam vagy már
az asszonyok között.

Menedéket adsz, nekem az elveszettnek
Mint egy szétdúlt elhagyott,elfeledett
Öreg temetőben a meg sárgult mészkő
Erezeten, Krisztus teste a kereszten.
Mint Krisztus teste a kereszten.