Tárt kar, szép szó, és<br>Lágy hang nyit zárt...az a kulcs.<br>A szív nem zord fém!<br><br>A tett, mi jót ad<br>Fényt hoz; klassz nap, kedv vár rád.<br>Kék színt bont az ég!<br><br>Tégy jót, és te is<br>Majd azt kapsz, mert az Úr lát!<br>A sors-juss...menny lesz!<br><br>Dunatőkés, 2024. június 3.- íródott egyszavas senrjú trióban.

Csillag csábos, szelíd éjjel,<br>Hajnal dereng már a fénnyel.<br>Nádirigó üde füttyel,<br>Üzengeti jön a reggel.<br><br>Dala vidám zengő ének,<br>Jókedvűen szép az élet.<br>Igyál fénnyel öröm mézet,<br>Amíg tart e földi bérlet.<br><br>Hogyha ború van az égen,<br>Esőt kínál ez az éden.<br>Felhő könnye enyhít tényen,<br>Bánatodban ne légy tétlen.<br><br>Szomorúság fénnyel szárad.<br>Jó lelkekre áldás árad.<br>Lehet még pár kicsi vágyad,<br>Emberjóság, ha nem bágyad.<br><br>Locsold hited, úgy nem szikkad,<br>Fájó szívben remény pirkad,<br>Az éj után új nap virrad,<br>Szeretettől sosem tikkad.<br><br>Élet ébred minden reggel,<br>Ki felébredt...örülni kell,<br>Hálát adni tiszta szívvel,<br>Hogy az Úr kelt rigó füttyel.<br><br>Dunatőkés, 2024. június 6.

Szó és tett...kísér,<br>Múltból árnyékként követ.<br>Követ ne dobálj!<br>Büszkeségnek tanácsa,<br>Tévedésnek csapdája.<br><br>Hiúság ártó,<br>Ha a való nyikorog.<br>Öntelt gőg káros.<br>Sors útja szerénységgel,<br>Igaz érték erénnyel.<br><br>Erény a tudás,<br>Ám ne fitogtasd, tanítsd!<br>Bölcsre felnéznek!<br>Hasznos lecke javadra,<br>Hajtja vizet malmodra!<br><br>A jó szándék szép,<br>Őszinteséget áraszt.<br>Mennyei érték!<br>Ki szívvel ad jó reményt,<br>Az nem kap rossz véleményt.<br><br>Ígéret szép szó,<br>Ha megtartjáķ...illendő-<br>Tudja mindenki?<br>Mézesmadzagot ki oszt,<br>Önmagától hitet foszt.<br><br>Dics-kör szűk, csalfa.<br>Hideg aura taszít,<br>Emberség...az kell!<br>Barátságos igaz szó,<br>Tiszteletben megtartó.<br><br>Dunatőkés, 2024. június 3.

Kisduna ágán egy ékszer doboz,<br>Ősi fák kérgén sok csuszka motoz.<br>Nincs neki fája hol csüngne toboz,<br>De Csallóköz ajtaja szívet koboz.<br><br>Sík ez a táj, ám oly gyönyörű,<br>Könnyesen ébred az illatos fű<br>A folyónak lelke erdőkhöz hű,<br>Átölel mindent a pára gyűrű.<br><br>Bársonyos réten sok tarka virág,<br>Illata gyógyír, kórt űz ha rág.<br>A természet védett, nyugalmat ád,<br>Békesség honol, itt szép a világ.<br><br>A régi malomnak fakereke<br>Pancsol a vízben, üzen vele.<br>Pihenj itt bátran, ez a béke helye,<br>Töltsd meg a szívedet telis-tele.<br><br>Régi malom hűs parton ott áll,<br>A madarak dala mindenütt száll.<br>Kis hídnak árnyéka folyóval hál,<br>Ide a vándor is haza talál.<br><br>Dunatőkés, 2024. június 1.-íródott: bokorrímes versszakokban.

Reggelente az első érzelem<br>Köszönt mérhetetlen tisztelettel,<br>...még ma is szál a lelkem,<br>S míg újra behunyom szemem<br>Egész nap sokszor velem leszel.<br><br>Magamban őrzöm minden lépted,<br>Szinte érzem lágy szívverésed,<br>És a lelked itt van velem<br>Hittel - mélyen bennem...<br>Szívembe olvadt a szerettetel.<br><br>Összetart az ész szelleme,<br>A szív mágikus ereje.<br>Együtt vagyunk egy Egész,<br>És nemcsak reggelente.<br>Hitünk nem csenevész!