Idő 
Értékelés 
Értékelés Életről vizionálás…
Ki törődik velem, az életnek én is csak a nagy játéka vagyok,
És egyszerűen nem tudok eltűnni láthatatlannak, ha akarok.
Egyedül vagyok, mint totemfa a jéghideg temetőben,
Még képlékeny is lehetnék, ki igényli hideg időben?
Bennem is volna a jobbítás igénye,
De ez biz', senkinek nincsen az ínyére.
*
Egyedül vagyok,
Meghalok a magányban...
Lefagyott élet.
Nyolc
Évig
Marcangolt
Egyedüllét.
Hittem...meghalok.
Sors adta-vette szerelem...már nem ölel,
A magány ismét körülölel.
*
Újra egyedül,
Az élet, nagy ismétlő!
Élet, inaktív.
Bú,
S bánat...
Újra társ
Ő, a magány.
Sors kerék forog.
Újrakezdés, társ...? Esély kevés. Nem talány.
Gyökeret vert a magány.
*
Ha kezdődne a
Javulás, visszarángat.
Ily’ lét magánya.
Csak
Moccan
Test és szív.
Mit remélsz még?
Sors, magányt ítélt.
Nincs remény... testem fáradt, alig él,
Egyedül nincs már cél.
*
A totemfa nem lehet simulékony és nem maga a védő erőd...
Én is egy érző lélek vagyok a világban, de, ehhez nincsen erőd...
Vecsés, 2017. szeptember 10. – Szabadka, 2017. szeptember 10. – Kustra Ferenc József – A verset és a haikukat én írtam, alá az apevákat és 10 szavasokat, szerző- és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A „vegyes” címe:”Egyedül nincs már cél”
Ki törődik velem, az életnek én is csak a nagy játéka vagyok,
És egyszerűen nem tudok eltűnni láthatatlannak, ha akarok.
Egyedül vagyok, mint totemfa a jéghideg temetőben,
Még képlékeny is lehetnék, ki igényli hideg időben?
Bennem is volna a jobbítás igénye,
De ez biz', senkinek nincsen az ínyére.
*
Egyedül vagyok,
Meghalok a magányban...
Lefagyott élet.
Nyolc
Évig
Marcangolt
Egyedüllét.
Hittem...meghalok.
Sors adta-vette szerelem...már nem ölel,
A magány ismét körülölel.
*
Újra egyedül,
Az élet, nagy ismétlő!
Élet, inaktív.
Bú,
S bánat...
Újra társ
Ő, a magány.
Sors kerék forog.
Újrakezdés, társ...? Esély kevés. Nem talány.
Gyökeret vert a magány.
*
Ha kezdődne a
Javulás, visszarángat.
Ily’ lét magánya.
Csak
Moccan
Test és szív.
Mit remélsz még?
Sors, magányt ítélt.
Nincs remény... testem fáradt, alig él,
Egyedül nincs már cél.
*
A totemfa nem lehet simulékony és nem maga a védő erőd...
Én is egy érző lélek vagyok a világban, de, ehhez nincsen erőd...
Vecsés, 2017. szeptember 10. – Szabadka, 2017. szeptember 10. – Kustra Ferenc József – A verset és a haikukat én írtam, alá az apevákat és 10 szavasokat, szerző- és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A „vegyes” címe:”Egyedül nincs már cél”
Eszem egy nagy adag kínait,
Szeretem különleges ízeit.
Üvegtészta vagy rizstészta,
Bármelyik jöhet a dobozba.
A csirke az valami csodás,
Hozzá zöldséges mártás.
Mézes szósz a tetejére,
Bambusz is jöhet melléje.
A csípőset nem szeretem,
Ha rákerül, azért megeszem.
Pálcikát használni nem tudok,
De éhes maradni nem akarok.
Így a villával kebelezem,
A botocskákat csak nézegetem.
Ily ínyencséghez ritkán jutok,
Hát ilyenkor alaposan jóllakok.
Szeretem különleges ízeit.
Üvegtészta vagy rizstészta,
Bármelyik jöhet a dobozba.
A csirke az valami csodás,
Hozzá zöldséges mártás.
Mézes szósz a tetejére,
Bambusz is jöhet melléje.
A csípőset nem szeretem,
Ha rákerül, azért megeszem.
Pálcikát használni nem tudok,
De éhes maradni nem akarok.
Így a villával kebelezem,
A botocskákat csak nézegetem.
Ily ínyencséghez ritkán jutok,
Hát ilyenkor alaposan jóllakok.
Az érzelmek síkján…
Kedves Barátném, mutasd a kottád,
Mit mutat nekem az ábrád?
Kedvesem!
Ne keresd kottám.
Egy húron pendülünk már.
Húrom pengesd, búj hozzám,
Szeretlek! -mondám.
*
Odaadó szeretőm… az egyetlen vagy,
Aki bajban el nem hagy.
Tudom jól,
Egyetlen vagyok.
Tűzön, vízen át együtt,
Menni veled akarok,
S végig... maradok!
*
Édes szerelmem mit mondasz, mindig édes,
Finom, halk, fülbe csempészes…
Édesem!
Füledbe súgom:
Imádlak, érted élek,
A szerelmedben úszom.
Karodba bújom!
*
Álmaink lépcsőjén hallgatom dalod…
Nem fakó boldogság, remélem, hogy, akarod…
Csak veled!
Hallgasd a dalom,
Simogató fuvallat,
Szívből neked dalolom.
Szeress, akarom!
*
Életem hangszere a Te szerelmed,
Pengetem a húrjait, míg megengeded.
Jöjj Édes!
Tiéd szerelmem,
Hangszered mért ne lenne?
Pengesd, pengesd...élvezem.
Játsszál még velem!
*
A mi napkelténk ébredezik horizont párnáján,
Kávéját várja, napnak sugarán…
Ébredni
Édes kettesben,
Meglesni nap felkeltét.
Karjaink ölelésben,
Meghitt békében.
*
Szerelmünk a mai napon is a régi,
Közösségünket, napkelte fényli…
Még ma is
Minden a régi,
Együtt várjuk a reggelt.
Szerelmünk él, mennybéli,
Nem fakult, égi...
*
Addig jó, míg remegő ujjaim cirógatnak,
Mitől vágyaid, erőre kapnak…
Vecsés, 2015. január 5. – Szabadka, 2018. június 7. - Kustra Ferenc- az erotikus 10 szavasokat én írtam, alá a kínai versformát= „Vágyódás délre”: "Yijiangnan" 3, 5, 7, 7, 5 Rímképlet = xaxaa, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vers címe:”Örök szerelem”
Kedves Barátném, mutasd a kottád,
Mit mutat nekem az ábrád?
Kedvesem!
Ne keresd kottám.
Egy húron pendülünk már.
Húrom pengesd, búj hozzám,
Szeretlek! -mondám.
*
Odaadó szeretőm… az egyetlen vagy,
Aki bajban el nem hagy.
Tudom jól,
Egyetlen vagyok.
Tűzön, vízen át együtt,
Menni veled akarok,
S végig... maradok!
*
Édes szerelmem mit mondasz, mindig édes,
Finom, halk, fülbe csempészes…
Édesem!
Füledbe súgom:
Imádlak, érted élek,
A szerelmedben úszom.
Karodba bújom!
*
Álmaink lépcsőjén hallgatom dalod…
Nem fakó boldogság, remélem, hogy, akarod…
Csak veled!
Hallgasd a dalom,
Simogató fuvallat,
Szívből neked dalolom.
Szeress, akarom!
*
Életem hangszere a Te szerelmed,
Pengetem a húrjait, míg megengeded.
Jöjj Édes!
Tiéd szerelmem,
Hangszered mért ne lenne?
Pengesd, pengesd...élvezem.
Játsszál még velem!
*
A mi napkelténk ébredezik horizont párnáján,
Kávéját várja, napnak sugarán…
Ébredni
Édes kettesben,
Meglesni nap felkeltét.
Karjaink ölelésben,
Meghitt békében.
*
Szerelmünk a mai napon is a régi,
Közösségünket, napkelte fényli…
Még ma is
Minden a régi,
Együtt várjuk a reggelt.
Szerelmünk él, mennybéli,
Nem fakult, égi...
*
Addig jó, míg remegő ujjaim cirógatnak,
Mitől vágyaid, erőre kapnak…
Vecsés, 2015. január 5. – Szabadka, 2018. június 7. - Kustra Ferenc- az erotikus 10 szavasokat én írtam, alá a kínai versformát= „Vágyódás délre”: "Yijiangnan" 3, 5, 7, 7, 5 Rímképlet = xaxaa, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vers címe:”Örök szerelem”
Honnan erednek azok az őselvek?
Folyton előttem állnak mint kőhegyek.
Százszor, bizton nem néhányszor
Üti fel fejét hogy erősnek ismernek.
Mászom, utamban áll egy szerpentin.
Vétek uralkodnom békés területein
A völgynek, nem találok nyugalmat
Az elnyomottak hamar múló könnyein.
Rang és létra, csodás szimbolika.
Az észak hegyei jobb retorika,
Mihelyst csúcsra törni akar s fog
Hálátlan harcosoknak legjobbika.
Felfelé ösvényen gyengül a növényzet.
Zöldellő színek nem borítják környéket,
Alázat hűlt helye és annak hivatott
káromlói rombolják az összképet.
Mit akarok Én, kósza vágyálmot?
Elhiszem, és vállalom a vakságot,
Átgázolok utolsó méterein a gyopárnak
S követelem a legmagasabb ábrándot.
A maradék meghátrált, egyedül állok
Hófödte magaslatról én diktálok.
Ridegség fog el nyomban, felelősség
Terhe nyom mi ellen szembeszállok.
Vezetem a hegy lakóit, fagyoskodva.
Gyáva hatalom másokat ostorozva
Őrzi saját helyét. Nem értek vele egyet,
Lelkem szól mint zászló, fentről s lobogva.
Visszaindulok a völgyekbe, a béke hív.
Domináns egyén itt nem csatát vív,
Akaratommal rendet teremtek, mely
Oly hatalmas, mint az emberi szív.
Folyton előttem állnak mint kőhegyek.
Százszor, bizton nem néhányszor
Üti fel fejét hogy erősnek ismernek.
Mászom, utamban áll egy szerpentin.
Vétek uralkodnom békés területein
A völgynek, nem találok nyugalmat
Az elnyomottak hamar múló könnyein.
Rang és létra, csodás szimbolika.
Az észak hegyei jobb retorika,
Mihelyst csúcsra törni akar s fog
Hálátlan harcosoknak legjobbika.
Felfelé ösvényen gyengül a növényzet.
Zöldellő színek nem borítják környéket,
Alázat hűlt helye és annak hivatott
káromlói rombolják az összképet.
Mit akarok Én, kósza vágyálmot?
Elhiszem, és vállalom a vakságot,
Átgázolok utolsó méterein a gyopárnak
S követelem a legmagasabb ábrándot.
A maradék meghátrált, egyedül állok
Hófödte magaslatról én diktálok.
Ridegség fog el nyomban, felelősség
Terhe nyom mi ellen szembeszállok.
Vezetem a hegy lakóit, fagyoskodva.
Gyáva hatalom másokat ostorozva
Őrzi saját helyét. Nem értek vele egyet,
Lelkem szól mint zászló, fentről s lobogva.
Visszaindulok a völgyekbe, a béke hív.
Domináns egyén itt nem csatát vív,
Akaratommal rendet teremtek, mely
Oly hatalmas, mint az emberi szív.
Csókolózzunk nyakra-, főre,
Közben megkíván a dőre.
Én rendes úrinő vagyok,
Akárkivel, dehogy búgok.
Férfiak hiszik, egyszerű,
Tán’ borúra jön a derű.
Fiuk bizony, más az élet,
Én hozom a döntéseket.
Engem az anyám nőnek szült,
S vagyok életből felkészült.
Azért adott Isten eszet,
Használjam férfiak felett.
Rám hagyta anyám örökül,
Fogyassz férfit, szeretetbűl.
Csókolózni még csak lehet,
Tovább az eset nem mehet.
Szép vagyok és kívánatos,
Jó a férfi hogyha sármos.
Pár lenni azzal akarok,
Akit bizony én kívánok.
Ha ő kérdez, akarom-e?
Én kérdezem, akarod-e?
Így is, úgy is vagyok döntnök,
Valahogy, de csak én döntők.
Ezek után kérdezem én,
Ki evez élet tengerén?
Aki evez, biz’ a férfi,
A nő pedig, ki vezeti.
Budapest, 1997. május 26. – Kustra Ferenc József
Közben megkíván a dőre.
Én rendes úrinő vagyok,
Akárkivel, dehogy búgok.
Férfiak hiszik, egyszerű,
Tán’ borúra jön a derű.
Fiuk bizony, más az élet,
Én hozom a döntéseket.
Engem az anyám nőnek szült,
S vagyok életből felkészült.
Azért adott Isten eszet,
Használjam férfiak felett.
Rám hagyta anyám örökül,
Fogyassz férfit, szeretetbűl.
Csókolózni még csak lehet,
Tovább az eset nem mehet.
Szép vagyok és kívánatos,
Jó a férfi hogyha sármos.
Pár lenni azzal akarok,
Akit bizony én kívánok.
Ha ő kérdez, akarom-e?
Én kérdezem, akarod-e?
Így is, úgy is vagyok döntnök,
Valahogy, de csak én döntők.
Ezek után kérdezem én,
Ki evez élet tengerén?
Aki evez, biz’ a férfi,
A nő pedig, ki vezeti.
Budapest, 1997. május 26. – Kustra Ferenc József
